HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Híd a milliárdok világába

betűméret csökkentése betűméret növelése
 
2017 Szeptember 11    Forrás: Magyar Narancsgaléria megtekintése


Ez a cikk archív

Orbán Viktor a hátát lapogatta a Fidesz–Lungo Drom-szövetség újbóli megkötésekor, nem sokkal később utóbbi szervezet egyhangúlag választotta ismét elnökké. Az Országos Roma Önkormányzat – amely nemrég csődöt jelentett – Híd a munka világába programja pedig a korrupció, az uniós pénzek szabálytalan elköltésének a példája lett.

Hirdetmény

A számunkra is elérhetetlen politikus csak a baráti, állami M1-nek és a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadó köréhez tartozó Blogstarnak nyilatkozott arról, hogy az ellenzék aknamunkája akadályozta a Híd a munka világába (HAMV) sikerét. Ezzel szemben kutatásunk is azt igazolja, hogy a Fidesz számára elsősorban a cigányszavazatok biztosítása miatt fontos Farkas Flórián egy személyben, vagy az általa kijelölt hivatali munkatársakon keresztül döntött az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kötelezettségvállalásairól és a HAMV-pénzek felhasználásáról. Igyekeztünk feltérképezni a program keretében meghirdetett képzések, felkészítő kurzusok gyakorlati megvalósítását, beszéltünk az abban részt vevő mentorokkal, valamint olyan politikusoktól szereztünk információkat, akik tagjai voltak a visszaéléseket feltáró alternatív vizsgálóbizottságnak. A cikk készítése során megszereztünk olyan dokumentumokat is, amelyekben tételesen végig lehet követni a szabálytalanul elköltött összegeket.

 

A minisztérium felkérésére 2015 szeptemberére elkészült összefoglaló tanulmány (Zárójelentés)szerint a kormány és az Országos Roma Önkormányzat által 2011. május 20-án kötött keretmegállapodás alapvetően rövid távú, felzárkóztatási célú intézkedésekben gondolkodott.

 

Képtalálat a következőre: „híd a munka világába romnet”

 

Délibáb

Az Európai Unió vonatkozó stratégiája szellemében a különösen veszélyeztetett csoportok életkörülményeinek javítására is törekedett volna. A program része lett volna 20 ezer roma szakmához, 10 ezer roma érettségihez juttatása, és 5 ezer ember felsőoktatásra való felkészítéséhez nyújtott volna segítséget. 50 ezer romát a szak- és felnőttképzésbe kívántak irányítani, s intézték volna 150 ezer roma szűrővizsgálatát is. Mindebből lényegében semmi nem valósult meg.

 

Mi több, a cigány önkormányzat maga is csődbe került a Híd a munka világába program és az azonos nevű foglalkoztatási szövetkezet visszaélései miatt. A projekt közel 1,6 milliárdos uniós forrásból indult, a Farkas Flórián vezette szövetkezet azonban szórta a pénzt: százmilliókért vásároltak ingatlanokat, drágán béreltek autókat, két tanulmányért 50 milliót fizettek és így tovább.

 

Képtalálat a következőre: „híd a munka világába romnet”

 

A HAMV-ot szinte teljes egészében Farkas Flóriánra bízták. Bár a kormány kommunikációjában ma már úgy szerepel az ORÖ, mint a pénzügyi csalások elkövetője és felelőse, az önkormányzat sosem szólt bele abba, hogy Farkas Flórián és humánminisztériumi segítői milyen menedzsmentet hoznak létre, s mire költik a rendelkezésre álló pénzeket – állítják az általunk megkérdezett ORÖ-képviselők. Több forrásunk elbeszélése és a birtokunkban lévő dokumentumok egyaránt arra utalnak, hogy Farkas Flórián (vagy az, akit instruált) súgta meg a formális döntéshozóknak, kikkel szerződjenek és ő is írta alá e szerződéseket. Az ORÖ elnöki székéből történt 2014-es távozásig Farkas volt a felelős a megkötött szerződések teljesítéséért.

 

Milyen összegekről beszélünk? A programra eredetileg 4 milliárd 995 millió forintot irányoztak elő, ebből az ORÖ-nak 1,6 milliárdot fizettek ki. A program konzorciumvezetője az Országos Roma Önkormányzat volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) azóta megszüntetett háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).

 

A költekezésekre, a megalapozatlan számlázásokra és kifizetésekre csak 2014. év végén derült fény. Ezek után az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszakövetelte az önkormányzatnak kifizetett 1,6 milliárd forintot. Az ORÖ tavaly december elejéig mindössze 30 millió forintot fizetett vissza az Emminek – ezért is kellett aztán államilag átvállalni a szervezet adósságait. (A botrány kipattanása után a Csalás Elleni Európai Hivatal – OLAF – is tájékozódott az ügyben, ám a szervezet invitálását egy megbeszélésre Farkas Flórián csak másodjára fogadta el. Megjegyzendő, hogy a Magyar Nemzet korábbi információi szerint a roma kisebbségi szervezet összesen 527 millió forintnyi adósságot halmozott fel a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, további különböző cégek és ügyvédi irodák felé is.)

 

Képtalálat a következőre: „híd a munka világába romnet”

 

A visszaélések kezdettől jellemezték a programot. Az előkészítő fázisban tanulmányokat rendeltek Fidesz-közeli cégektől a piaci ár többszöröséért – ezeket tételesen sorolja is a Zárójelentés. (A „tanulmányok” semmilyen formában nem lelhetők fel.) A jelentés máshol is aprólékosan jegyzi fel az összegeket (például az Országos Roma Önkormányzat 122,5 millió forintot számolt el a projekt előkészítésére, projekt menedzsment-költségekre további 82 milliót. 440 millióba került a projekt szakmai megvalósításához közvetlenül kapcsolódó feladatok pénzelése; 771 millió forint értékben rendeltek szolgáltatást, és külön soron szerepeltetik az „egyéb szolgáltatások” költségeit). Ugyanakkor a dokumentum furamód takarékosságról is beszél (például spóroltak a bérköltségen), ám e pozitív megállapodásra csak úgy juthattak a jelentés készítői, hogy a valóságos munka hiányára, a szervezeti hiányosságokra vonatkozó adatuk nem volt – vagy nem is törekedtek rá, hogy információkat szerezzenek. Minderről megkérdeztük az Emmit is, de választ nem kaptunk.

 

A program egyik alappillére az alacsonyan képzett romák oktatása lett volna. A HAMV partnere ebben az azóta régi formájában nem létező Türr István Képző és Kutató Intézet lett. Projektmenedzsmentre majdnem 30 milliót költöttek. A kiadások között érdekes tétel a „célcsoport számára biztosított támogatás”, 67,6 millióból; ebből fedezték a hallgatók napi megélhetését. Az iroda 49 ezer hallgatói napot számolt el – miközben a papíron részt vevő hallgatók összes képzési napjainak a száma volt ennyi. Ma már ismert: egyetlen roma sem kapott munkát a szövetkezeten keresztül. Nagyrészt az állattenyésztés és az építőipar területére toboroztak volna szakembereket, a jelentkezők összeállítását pedig a megyei szintű vezetőkre bízták.

 

A zalaszentgróti Vilmosnak (igazi nevét nem közöljük – a szerzők) Nagykanizsára kellett utaz­nia, hogy az órákat látogatni tudja. Az ígéretek szerint az útiköltséget a TKKI állta volna, ennek ellenére a saját költségén jutott el a szintén a településen élő kollégáival a helyszínre. Az utazáshoz szükséges bérleteket a programban érintett képzési helyszínen utólag állították ki. Vilmos azt mondja, általános iskolai szintű matematikai feladatokat adtak fel, s az oktató sem volt túl lelkes. A vezető tanárt, akit név szerint említett, felhívtuk. Nem emlékezett arra, pontosan mikor tanított ott, és önmagát inkább helyettesítőként jellemezte, aki „csak néha jelent meg a nagykanizsai tanteremben”.

 

A képzés végén a résztvevők látogatási igazolást kaptak. A képzési modulok közül egyre tudta azt mondani Vilmos, hogy „talán lehetett” egy ahhoz hasonló nevű órája. Az oklevél, amelyet a TKKI állított ki, Vilmos szerint gyakorlatilag semmire nem használható. A vizsgán a feladatlapokat eleve kitöltötték, a vizsgalapokat pedig visszamenőleg aláíratták velük, hogy jelen voltak a képzésen.

 

Kapcsolódó kép 

 

Következmények nélkül

A foglalkoztatási szövetkezet megalakításához irodákat kellett vásárolni, ám az általunk megkérdezettek egymástól függetlenül megerősítették: az irodák közül egyedül a pécsi volt alkalmas a program céljaira, az elhíresült nap-hegyi ingatlan megvásárlása pedig indulásból érthetetlen volt. Itt ugyanis fővárosi székhelyet szerettek volna létrehozni, Budapesten viszont a romák nagy része a VII., illetve a VIII. kerületben lakik.

 

A budapesti központi ingatlan a Gellérthegy utcában 350 ezerrel volt drágább, mint a 260 milliós kalkulált költség. A Nap-hegyen lévő majdnem 500 nm-es ingatlan felújítására további 26,7 millió ment el. Ez azért is érdekes, mert az ORÖ május 31-én elfogadott előterjesztése megerősíti azt a márciusi lapinformációt, miszerint az Emmi – az ORÖ még mindig fennálló adósságának fejében – megveszi a székházat, és tovább­­adja azt egy olyan rendnek, amely közel áll Balog Zoltán miniszterhez. Ha megvalósul a tranzakció, akkor már csak 30 millió fog hiányozni az állam által visszakövetelt 1,6 milliárdból, azt pedig részletekben törlesztheti a kisebbségi szervezet. Azt korábban az Emmi is elismerte, hogy az ORÖ erősen túlárazva vásárolta a Gellérthegy utca 21. alatti ingatlant – a jelek szerint mégsem jelent a tárcának gondot, hogy 270 millióért megvegyék az épületet a bajba jutott szervezettől. Erről megkérdeztük az Emmit, de válaszlevelükben nem tértek ki az ügyletre.

 

 

Mindhiába

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016. március 8-án közölte a nyilvánossággal, hogy szabálytalanságok gyanúja miatt elállt az Országos Roma Önkormányzattal a Híd a munka világábaprojektre kötött szerződéstől, és a kedvezményezetteknek vissza kell fizetni a lehívott támogatási összegeket, mintegy 1,6 milliárd forintot. A minisztérium tizenkét gyanús ügyben vizsgálódott, összesen 860 millió forintnyi kifizetést kétesnek tartott, nem beszélve arról, hogy a bérkifizetés is meghaladta a 700 millió forintot.

 

Többekben fölmerült: ha már korábban megállapították a szabálytalanságokat, miért nem előbb tett feljelentést a minisztérium? Fölvethető az is, hogy vajon miért zajlik „láthatatlanul” (például gyanúsítások nélkül) a nyomozás, miközben a hatóságok kezében van a belső vizsgálat anyaga, vagy az egyes projekteket felfüggesztő 2016. januári minisztériumi átiratok az ORÖ akkori elnökéhez, Hegedüs Istvánhoz. Az általunk megkérdezett ORÖ-s képviselők szerint a magyarázat a következő lehet: a 2018-as választásokig biztosan megpróbálják jegelni az ügyeket, és Farkas Flóriánt addig is „tisztán tartani”, ugyanis számítanak rá a roma­szavazatok szállításában. (Lásd még: „Azzal fenyegetnek, hogy elgázolnak, eltörik a kezem”, Magyar Narancs, 2017. június 1.)


Az állandó fizetést és a különböző juttatásokat egyelőre visszautasító ORÖ-tagok többször is hangot adtak fenntartásaiknak többek között a Lázár Jánosnak és Kövér Lászlónak írt e-mailjeikben. Ezekben az egyébként Fidesz-tag roma politikusok vagy találkozót kértek, vagy szerették volna felhívni a miniszter és a házelnök figyelmét arra, hogy Farkas Flórián mind a cigányságra, mind a Fidesz jó hírnevére veszélyes. (Lásd erről a Lakatos Oszkárral készített interjúnkat: „A Fidesz ezt nagyon meg fogja szívni”, Magyar Narancs, 2016. május 5.) Úgy tudjuk, eddig egyik ilyen tartalmú levélre sem érkezett válasz.

 

Kapcsolódó kép

 

Kiszivárgott hangfelvételek alapján több feljelentés született hivatali visszaélés, bűnpártolás és más bűncselekmények gyanújával Farkas Flórián ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen is. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese Teleki László (MSZP) országgyűlési képviselő parlamenti interpellációjára adott korábbi válaszából viszont kiderült, bűncselekmény hiányában az ügyészség elutasította e feljelentéseket. Polt Péter legfőbb ügyész Teleki Lászlónak adott 2017. március 6-i válaszából pedig tudható, hogy a 2015. februárban indított nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Ennek határideje június 24. (volt). A főügyész azt a tájékoztatást adta, hogy gyanúsítottat még nem hallgattak ki.

 

Az uniós pénzekkel való visszaélések miatt viszont az OLAF már megkezdte a vizsgálatokat. Érdeklődtünk, hogyan és miről hallgatták meg Farkas Flóriánt. Az OLAF Kommunikációs Hivatalának munkatársa, Emily Fairless válaszában megerősítette, hogy folyamatban van a nyomozás, de annak érdekeire, illetve az esetleges bírói eljárásra, valamint a személyes adatokra és az eljárási jogokra tekintettel az eddig szerzett információkat bizalmasan kezelik. Fairless azt is leszögezte nekünk, hogy az OLAF vizsgálata nem jelenti automatikusan az érintett személyek és intézmények bűnösségét.

 

A láthatatlan 1,3 milliárd

A legfurcsább eleme a HAMV-botrány utóéletének az, ahogyan a kormány az eltüntetett pénzeket kezeli.

„Akik a kisebbséget képviselik és eljátsszák a többség és a társadalom bizalmát pitiáner ügyek kapcsán, idézőjelbe téve, föláldozzák a nagy ügyet, azok óriási hibát követnek el. Nem a saját személyes karrierjük szempontjából, mert az megy a lecsóba, az irreleváns. Az ügy szempontjából óriási hibát követnek el” – így fogalmazott Lázár János 2015. november 25-én az Országgyűlés európai ügyek bizottságában, ahol megjelent Farkas Flórián, akit akkor még nem váltottak le bizottsági tagságáról. Ekkor robbant ki az ORÖ-ben az ellenállás, amelyről több képviselő is beszélt nekünk. Az akkori gazdasági és hivatalvezető, valamint az ORÖ élén a Farkas Flóriánt váltó Hegedüs István állt a támadások célkeresztjében. A pártütők szerint egyre tarthatatlanabb lett a HAMV-projekt pénzei miatt kutakodók helyzete, hiszen az ORÖ hivatalának felelős posztokon ülő alkalmazottai egyszerűen megtagadták tőlük a tájékoztatást.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint említettük, 2016. március 8-án elállt az Országos Roma Önkormányzattal kötött szerződéstől, és visszakérte a pénzt. Ám nem egészen egy hét alatt megváltozott az állami vezetés viszonya Farkas Flóriánhoz: úgy tudjuk, személyesen a miniszterelnök vette védelmébe az emberét. Ezt támasztja alá, hogy a fél évvel korábban még keményen fogalmazó Lázár János a 2016. március 17-i kormányinfón már ezt válaszolta egy újságírói kérdésre: „Farkas Flóriánt folyamatosan megtámadják. Leírják, hogy nyomoz a rendőrség. De kiderül, hogy nem ellene (…). Ez nem azt jelenti, hogy bárki ne követhetett volna el hibákat (…). Csak nem tudom, hogy miért, tán csak azért, mert Farkas Flórián cigány, nem tudom, hogy ez-e a probléma vele? Szerintem azért, mert valaki cigány vezető, nem szabad rászállni a sajtó részéről, vagy azért, mert cigány ember, én ezt nem javaslom.”

 

Képtalálat a következőre: „híd a munka világába romnet”

 

2016 májusában a tárca egy olyan megállapodást kötött az ORÖ-vel, amely szerint az 1,6 milliárdos adósságból a törlesztés első 11 hónapjában mindössze a teljes tartozás alig több mint 3 százalékát kell megfizetni, összesen 55 millió forintot, azaz havonta ötmilliót. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint 1,5 milliárd forintot egy összegben!

 

Kiszivárgott viszont – és az információt aztán a tárca is megerősítette –, hogy a megállapodás 5. pontja szerint a „projekt további kifizetései a követelés teljes összegének megtérüléséig nem kerülnek felfüggesztésre”. Vagyis miután a minisztérium megállapította, hogy a program során semmilyen szakmai tevékenység nem zajlott – és ezért elállt a támogatási szerződéstől –, valamiért mégis úgy gondolta, hogy folytatja a kifizetéseket. A Magyar Nemzetnek a minisztérium 2016 júniusában azonban tagadta, hogy ez része lenne az alkunak. További kifizetések semmilyen formában nem lesznek – mondták akkor.

 

Nem egészen fél év telt el, és láss csodát: lettek kifizetések. A kormány nagyvonalúan megváltoztatta a véleményét, és 1,3 milliárd forint értékben elengedte az ORÖ adósságát. Ezt megelőzően olyan a hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken Farkas Flórián arról beszél más roma képviselőknek, hogy a kormány rendezi az önkormányzat teljes tartozását. A miniszterelnöki megbízott újra irodákat és költőpénzeket ígért a lojális képviselőknek.

 

Magyar Közlönyben 2016. de­cember 20-án meg is jelent az egyes civil és egyéb szervezetek támogatásról szóló határozat. Orbán Viktor ebben felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1,3 milliárd forint összegű költségvetési forrást egy összegben, még ebben az évben, december 30-ig fizessék ki az ORÖ-nek. Az 1,3 milliárd forintot speciális támogatásnak nevezték el.

 

Balogh Jánost, az ORÖ elnökét 2016. december 26-án hívták be az Emmibe. A szűk körű, zárt ajtók mögötti tárgyalásról nem sokat lehet tudni, de a találkozó után lett nyilvános, hogy a kormány miként rendezi az ORÖ tartozását. Egyik ORÖ-s képviselő forrásunk szerint az 1,3 milliárd folyósítása a legérdekesebb. Az ORÖ közgyűlését ugyanis elfelejtették tájékoztatni a pénzről. Az elnök így felhatalmazás nélkül döntött az 1,3 milliárd sorsáról, amikor aláírta az adósságelengedést. Többen arról beszéltek nekünk, hogy a fél évvel ezelőtti kormányapanázs nem jelent meg az ORÖ bevételi és kiadási oldalán sem. Május 31-én viszont a képviselők rábukkantak az összegre a 2016. évi zárszámadás tárgyalásakor.

 

A tisztázás végett az Emmihez fordultunk. Válaszukban ismét kijelentették, hogy a Híd a munka világába projekt során szabálytalanságok történtek, a vállalt célok nem teljesültek, ezért elálltak a program támogatásától és visszakérték a támogatási összeget. Az ORÖ a jogszabályok szerint részletekben fizeti ki a tartozását. Az ún. speciális támogatás adósságrendezési célt szolgált; a kapott összeg azt tette lehetővé, hogy az ORÖ egy nagyobb részletben előtörlessze adósságát, amelynek befizetése az elmúlt év végén megtörtént. A projekt tá­mogatási szerződése megszűnt, ezért az Európai Bizottságnak nem számolnak el a támogatásról.

 

És mi van az 1,6 milliárdból fennmaradt 300 millió forinttal? Ezt a kezdeti havi 5 millió forintnál nagyobb részletekben, havi 7 millió forintokkal törlesztheti az ORÖ. Az adósság nagyobb részét, 250 millió forintot pedig idén novemberben kellene egy összegben kifizetni, és ennek lenne fedezete a jelentősen túlárazott, a projekt szempontjából használhatatlannak ítélt ingatlanok eladása. Az ORÖ abban bízik, hogy a maradék 250 millió forintot sem kell majd visszafizetni, ennek érdekében Orbán Viktor kormányfő és Balog Zoltán miniszter közbenjárást kérik.

 

Képtalálat a következőre: „híd a munka világába romnet”

 

Ami tény: az adósságrendezéssel, 2017 februárjában a Híd a munka világába program keretében megalakított szövetkezetet véglegesen felszámolták.

 

* 

Május végén Farkas Flórián reaktiválta magát: aláírta a keretszerződést a Lungo Drom nevében a kormánnyal, majd egy ebéd keretében a hozzá hű, előzőleg gondosan kiválogatott „elnökségi tagok” egyhangúlag megválasztották a Lungo Drom elnökének. Farkast ugyanakkor a cigányszervezetek jórészt fideszes kötődésű vezetői továbbra is el szeretnék távolítani a Lungo Drom éléről. Farkas ezért, biztos, ami biztos, új szervezetet gründolt Roma Integrációért Országos Szövetség néven. Ha valami csoda folytán a Lungo Dromból mégis kiakolbólítanák, lenne egy szervezet, ahol megint elnök lehet. És amelynek a nevében mindenféle kerettámogatásokra lehet pályázni.

 

Megváltozott munkaképességűek

Miután a kormány elengedte az ORÖ adósságát, újabb hasonló program beindítását jelentette be: 4,2 milliárd forintos uniós forrású foglalkoztatási programot indítanak, ami elősegítené 1500 megváltozott munkaképességű ember elhelyezkedését a munkaerőpiacon. A program partnere az a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), amely forrásaink szerint személyi összetételét tekintve sokban köthető a bebukott TKKI-hez. Az SZGYF-ben Farkas Flóriánhoz közeli, személyesen neki lekötelezett embereket foglalkoztatnak – mondta egyik beszélgetőpartnerünk.

 

Kérdeztük a program felelősét, Czibere Károly szociális ügyek és felzárkóztatásért felelős államtitkárt, van-e garancia arra, hogy az új programban nem történnek olyan visszaélések, mint a Híd a munka világába projektnél? Kérdéseinkre konkrét feleletet nem kaptunk. A tárca június 12-i válaszában ezt írta: az SZGYF feladata a program kidolgozása, az Emmié pedig a megvalósítás támogatása és ellenőrzése. Továbbá: kormányrendelet szabályozza az ilyesfajta projektek ellenőrzésének és támogatásának a módját.

 

Mintha az lett volna a HAMV-projektnél a legnagyobb gond, hogy nem volt törvényi alapja a pénzfelhasználás ellenőrzésének.

 

Képtalálat a következőre: „híd a munka világába romnet”

 

Zárszámadás újabb botránnyal

Az ORÖ május 31-i közgyűlésén a lázadó képviselők 943 millió forint adósságot kértek számon a Farkas Flóriánhoz hű vezetésen – az újabban köröztetett papírok tanúsága szerint e pénz egy része szintén a HAMV-projekthez köthető.

 

A közel 1 milliárd forinton felül újabb kétes ügyet is emlegetnek Farkas Flórián elszámoltatói. Szerintük Farkas 2013-ban, még ORÖ-elnökként 60 milliós jelzáloghitelt vett fel a Lungo Drom Bezerédi utcai székházára a közgyűlés megkérdezése nélkül. Farkas ellenfelei emiatt újabb feljelentésre készülnek.

 

Pozsgai Rebeka, Somos András

 

A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramja keretében készült Németország és Hollandia nagykövetségének támogatásával. A szerzők köszönetet mondanak a RomNET főszerkesztőjének, Hidvégi-Balogh Attilának a közreműködésért.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban

  • Orbán Viktor védi, de az OLAF elővenné Farkas Flóriánt is



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt