Szakcsi Lakatos Béla maga volt az élő híd kultúrák, országok, társadalmi csoportok és emberek között.

Szakcsi Lakatos Béla maga volt az élő híd kultúrák, országok, társadalmi csoportok és emberek között. Olyan kivételes egyénisége volt a magyarságnak és a cigányságnak, aki már puszta jelenlétével is lerombolta az előítélet falait. Személyében, művészi tevékenységében nem volt kivetnivaló. Még a legádázabb gyűlölködők és az előítéletből tőkét kovácsolók sem tudtak rosszat mondani róla, mert az egyenlő lett volna politikai öngyilkosságukkal.

Béla bátyánk azon kevesek egyike volt, akit rendszerektől és kormányoktól, politikusoktól függetlenül tudása, hírneve, korszakalkotó munkája alapján még életében elismertek, megbecsültek, méltán tiszteltek. Így, és ezek alapján kaphatta meg a legmagasabb művészeti elsimerést, a Kossuth-díjat, és lett a Nemzet Művesze a számos díja és kitüntetése, elsimerése mellett.

 

Bebizonyìtotta, hogy a tudással, kitartással, akarattal el lehet érni eredményeket, felül lehet emelkedni a lényegtelennek tűnő dolgokon. Méltán vált már életében ikonná, legendává.

 

Büszke vagyok arra, hogy nem zenészként sokszor nyílt alkalmam és lehetőségem, hogy beszélgessünk, megvitassunk közéleti dolgokat, vagy az élet kihívásairól, fontos hétköznapi dolgokról folytassunk diskurzust. Kivételesen jó újságírónak, a roma közelet fontos szereplőjének tartott, és ezt nyilvanosan is többször elmondta, így még nagyobb büszekség volt nekem, ha együtt jelenhettünk meg eseményeken. Számomra kitüntetés, ünnep volt minden ilyen perc.

 

Fájdalmasan szomorú, hogy kivételes nagyjaink, példaképeink száma rohamosan fogyatkozik, egyre kevesebb az olyan személyiség, akire származástól függetlenül is büszkék lehetünk, aki korszakalkotó, történelmi személyisége lett, vagy lehet még életében társadalmunknak, népünknek. Éppen ezért kell megóvni, megbecsülni és értékelni, segíteni a még köztünk élőket, hogy alkothassanak, taníthassanak mindannyiunkat. Okítsák, neveljék a jelent, és az utókort.

 

Szakcsi Lakatos Béla szépen távozott. Halála előtt még koncertezhetett, a közönségtől elköszönhetett. Sajnos már nem tarthatta meg 80. születésnapját, gazdag és tartalmas életútja most megszakadt, de emléke köztünk él, megőrizzük a pillanatokat szívünkben. De megőrzi a tucatnyi hanglemez, a számtalan videófelvétel, és az idők végezetéig megmaradnak szerzeményei, darabjai, amely egytemes kultúránk gazdag ékköveként most is fényesen csillog. Úgy, hogy Ő fog ott fenn az égen.

 

Béla bátyánk, Isten vigyázza örök álmodat, nyugodj békében!

 

Hidvégi-B. Attila