Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek és sürgősen, átfogó és hatékony lépésekkel számolják fel az iskolai szegregációt. A magyar kormány gyorsan törvényt alkotna, és 10 százalékos forráselvonással büntetné az elkülönítést gyakorlatát fenntartó iskolákat.
Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában, amit a Demokratikus Koalíció is támogatott, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek és sürgősen, átfogó és hatékony lépésekkel számolják fel a szegregációt, és előítéletmentes, egyenlő, ingyenes és hátránykiegyenlítő oktatást valósítsanak meg a tagállamok.
Az állásfoglalás felhívja a figyelmet: elmúlt közel egy évtizedben, amióta az Európai Bizottság elindította az oktatásban részt vevő roma gyermekek szegregációjával és hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos első kötelezettségszegési eljárást, nem javult a roma tanulók oktatási helyzete, annak ellenére, hogy jelentős összegű uniós forrást bocsátottak az érintett tagállamok, Csehország, Magyarország és Szlovákia rendelkezésére, a roma tanulókat támogató és a szegregációt megszüntető támogató intézkedések támogatására.
Számos jogerőre emelkedett ítélet végrehajtása függőben van, például vannak olyan ítéletek amelyeket Csehország ellen 2007-ben, Magyarország ellen pedig 2013-ban hoztak, végrehajtásuk azonban jelenleg is függőben van. Az állásfoglalás üdvözli, hogy a Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított Csehország (2014), Szlovákia (2015) és Magyarország (2016) ellen a faji egyenlőségről szóló irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Üdvözli továbbá, hogy mivel Szlovákia a folyamatos figyelmeztetések ellenére sem kezeli hatékonyan a roma gyerekek iskolai szegregációját, az Európai Bizottság idén tavasszal beperelte a tagországot. Mindemellett felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a kötelezettségszegési eljárások nem vezettek a megkülönböztetés okainak hatékony felszámolásához, nem orvosolták a helyzetet, mivel a tagállamok által hozott intézkedések nem átfogóak, és azokat nem hajtották végre hatékonyan.
Az Európai Parlament úgy véli, hogy a megkülönböztetés elleni küzdelem rendszerszintű kudarca közvetlen fenyegetést jelent a jogállamiságra és a demokráciára nézve, ezért mind a Bizottságnak, mind a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ebben a küzdelemben sokkal hatékonyabbak legyenek. Az EP felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen, átfogó és hatékony módon foglalkozzanak az oktatásban részt vevő roma gyermekek helyzetével, megfelelő rövid és hosszú távú politikákkal, amelyeket elegendő uniós és nemzeti finanszírozás támogat. Ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy vállaljanak elsődleges felelősséget kötelezettségvállalásaik teljesítéséért, és tegyenek eleget uniós és nemzetközi jog szerinti kötelezettségeiknek, és számolják fel a roma gyermekek folyamatos szegregációjának gyakorlatát. Megemlítik, hogy a roma gyermekek iskolái gyakran különálló, leromlott épületekben vagy konténeres iskolákban helyezkednek el, és nem megfelelő minőségű oktatást kínálnak, amelyben a roma gyermekeket elválasztják a nem roma társaiktól.
A DK szerint a szegregáció elleni forrást a kormány ellopja
Az EP állásfoglalására Herfort Marietta, az Árnyékkormány romaügyi főtanácsadója szerdai közleményében úgy reagált: Árnyékkormány teljes mértékben egyetért az EP állásfoglalásával, hogy az elmúlt évtizedben erősödött a roma diákok iskolai szegregációja Magyarországon. Az elmúlt egy évtizedben annak ellenére sem javult a roma tanulók oktatása, hogy más tagállamok mellett Magyarország is jelentős összegű uniós támogatást kapott erre a célra. A DK szakpolitikusa aláhúzta: a roma szegregáció felszámolására szánt uniós pénzek nagy részét az Orbán-kormány közreműködésével ellopták vagy eltüntették. Eközben a roma diákok egyre rosszabb körülmények között tanulnak és egyre nyíltabban különítik el őket nem roma társaiktól., mközben az Orbán-kormány a milliárdos elitnek magániskolákat épít, addig a mélyszegénységbe született roma gyerekeket magára hagyja.
Korábban a Népszava írt arról, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az iskolai szegregáció a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. A lap az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének 2021-es kiadványa alapján azt írta, 2010 és 2020 között a hátrányos helyzetű tanulóknak 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál 29,2-ről 37,5-re nőtt az úgynevezett szegregációs index (minél magasabb az index, annál nagyobb az iskolai elkülönülés).
A kormány törvényt alkotna a szegregáció csökkentéséért
Az EP-képviselők által kézfeltartással elfogadott politikai állásfoglalásra egy nappal később a magyar kormány is reagált: a „köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot nyújtott be Pintér Sándor azért, hogy teljesíthetők legyenek az uniós vállalások. A belügyminiszter szerint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javulása, kompetenciafejlesztésének növelése érdekében a jövőben ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltér-e jelentősen a települési átlagtól. Ha igen, az általános iskola fenntartója a következő évben csökkentett összegű támogatást kap. Az uniós vállalások teljesítése érdekében készített javaslat alapján 10 százalékkal csökkentené a költségvetési támogatásukat azoknak az általános iskoláknak, amelyekben (a több általános iskolát magában foglaló településeken) a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint (a törvény hatálybalépésekor, valamint a következő tanév elején) a meghatározott átlagos arány a településen, ahol az általános iskola működik.
A törvényjavaslat szerint 10 százalékos elvonás járna akkor is, ha a települési átlaghoz képest több mint 15 százalékponttal alacsonyabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya a törvény hatálybalépését követő második évben indult tanévben, valamint az azt követő tanévek elején.
A Pintér Sándor törvénymódosításának egyértelmű célja annak előírása, hogy ha a fenntartók a feladatellátási hely tekintetében átszervezést hajtanak végre, új feladatellátási helyet, iskolát stb. hoznak létre, akkor különös figyelmet fordítsanak a hátrányos helyzetű gyermekek arányának egyenletes eloszlására.
Viszont a törvény hatálybalépéséről, az átmeneti rendelkezésekről külön törvény rendelkezik majd.
Herfor Marietta a RomNet-nek a belügyminiszter által benyújtott törvénymódosításra reagálva csütörtökön úgy nyilatkozott: az Európai Parlament indítványa is rámutat arra a fontos tényre, hogy Magyarországon erősödött a szegregáció, nem megfelelő az oktatáspolitikai rendszer, és az elmúlt 13 évben a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy diszkrimináció és a szegregáció elleni küzdelmet hátráltassa.
A jelenlegi magyar kormány folyamatos szembenállása az európai döntéshozói testületek ellen, valamint az állami segédlettel megvalósuló szegregáció mérhetetlen károkat okoz nemcsak Magyarországnak, hanem az európai közösségnek. Az Árnyékkormány romaügyi főtanácsadója azt mondta: a Demokratikus Koalíció elkötelezett az esélyegyenlőséget biztosító oktatási rendszer mellett, és elfogadhatatlannak tartja a megkülönböztetés minden formáját, ezért támogatta mind a négy EP képviselő az oktatásban részt vevő roma gyermekek szegregációjáról és megkülönböztetéséről szóló állásfoglalási indítványt, amely hatással kell legyen a magyar kormányra is.
A Demokratikus Koalíció szakpolitikusa szerint a jelenlegi magyar kormány nem érdekelt abban, hogy egyenlő esélyeket biztosító oktatási rendszert működtessen, és egy tudás alapú társadalmat és jövőt teremtsen. A magyar oktatási rendszer hatékony reformjára, a hátrányos megkülönböztetés felszámolására csak a Dobrev Klára vezette szociáldemokrata kormány hozhat érdemi változást. A Dobrev Klára vezette Árnyékkormány az oktatási programját, a legsürgetőbb változásokra vonatkozó javaslatát a napokban ismertette, és azt számos fórumon is bemutatja Magyarország településein, és a DK EP- képviselő az Európai Parlamentben is tovább is következetesen kiáll a roma származású gyermekeket is megillető egyenlő oktatási jogok és jogérvényesítések mellett – fűzte hozzá.
RomNet-HBA
