Horváth Zoltán

1945. január 7-én született Ózdon, híres cigánymuzsikus családban. Édesanyja: Bari Lívia. Édesapja: Horváth Gusztáv. Az első tanítómestere édesapja volt. Tizenhárom évesen került Budapestre a Rajkó Zenekarba, ahol, a kiváló zenei polihisztor, Farkas Gyula keze alatt formálódott.

A Rajkó Zenekarral körbeutazta a világot, a későbbiekben pedig a Magyar Állami Népi Együtteshez került. 1979-től napjainkig sok kiváló cigányprímással játszott együtt. Többek között Lakatos Sándorral, Boross Lajossal, Ifj. Sánta Ferenccel.   Az utóbbival megalakították a Magyar Nemzeti Cigányzenekart, ahol megválasztották művészeti vezetőnek. Később a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője lett. Zenészi munkája mellett zeneszerzéssel és hangszereléssel foglalkozik. A 100 Tagú Cigányzenekaron kívül más zenekarok is szívesen játsszák szerzeményeit.   Eddigi munkássága során 100 CD elkészítésében működött közre. 2001-ben megjelent az első önálló CD-je, ami a saját szerzeményeiből tevődik össze, majd ezt két újabb követte.   Lemezein közreműködtek Buffó Rigó Sándor, Lendvai "Csócsi" József, Berki Béla, Suki András. 1997-ben, a magyar társadalom pozitív arculatát aktívan formáló munkásságáért, a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjét vehette át.