2024 June 14., Friday/Vazul napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Zsigó Jenő szerint a gyűlöletbeszéd ma korlátlan mértékű és büntetlen
2013. 11. 06. 00:00

A helyes és pozitív cselekvésre mindig marad esély. Ha kollektíven kevesebb ez az esély, akkor fontossá vagy hangsúlyosabbá válik az egyéni cselekvés ​-fogalmazott minapi előadásában Zsigó Jenő.

​ - Ha az egyes emberek kiállnak a közösségért, akkor egységessé tud válni a cigányság?

 

-​ Igen. Ez az út vár ránk. Arra gondolok, hogy a cigányság hivatalos képviseleti rendszere nem tekinthető véleményem szerint a cigányság valódi képviseletének, bár formálisan úgy tűnik, de nem az. A politikai pártok eddig háromszor állították a cigányság élére Farkas Flóriánt, kétszer Kolompár Orbánt. Az MSZP egyszer Farkas Flóriánt (1994-98), Kolompárt kétszer az MSZP, és kétszer Farkas Flóriánt a Fidesz. Ha ezek a most már történelminek nevezhető folyamatok megismétlődnek, akkor nem a politikai apátiát kell választani, hanem az egyéni, és kisebb-nagyobb civil közösségi cselekvést. Ezzel számtalan esélyt teremtünk arra, hogy pozitív módon hassunk a cigány és nem cigány környezetünkre.



- A cigány közösségekben például hatni kell azokra, akiknek a deviáns cselekedetei negatív megítélést vonnak a cigányságra. Meg kell állítani őket, segíteni kell nekik. Figyelmeztetni kell őket, hogy ne kövessék el azokat a tetteket, amiknek a következményei kihatnak az egész cigányságra (politikai és média hisztéria a cigányság ellen). Ez a realitás. A gyereknevelés terén is, a gyermekek jövőjéről való gondolkodásban is kell segíteni egymásnak. A gyerek mindig fontos érték volt a felnőttek számára, most ezt az értéktudatot kell modern megközelítésben visszaemelni a mindennapokba, hogy megóvjuk a cigány gyerekeket a kényszer-fizikai munkás léttől, hogy taníttassuk őket, és lehetőséget adjunk a kitörésre, a felemelkedésre, mi, cigányok. Nem várhatunk az államra tovább ezen a téren sem.

 

- ​ Gondot lát az államhatalom és a cigányság viszonyában?

 

-​ Politikailag elengedhetetlen, hogy a cigányság újrapozicionálja a viszonyát az állammal, rövid és hosszú távon egyaránt. Most felerősödtek a negatív folyamatok, s ez ellen a cigányságnak védekeznie kell minden eszközzel. A cigányság alapjogairól kell beszélnünk. Minden cigány ember politikussá válik, szervezet, OCÖ és egyéb intézményesült képviselet nélkül is, ha minden nap megfogalmazzák a környezetük és a nyilvánosság előtt a cigányság legfontosabb alapjogi követelését: a cigányok ugyanolyan arányban dolgozzanak az állandó foglalkoztatásban, mint a nem cigányok. Ha napjainkban 40 százalékos a foglalkoztatási mutató, legyen a cigányok között is ugyan ennyi. Ha majd 50-60 százalékos lesz, a cigányok körében egy százalékkal se legyen kevesebb. Ez a követelése a cigányságnak, alapjogi garanciát és védelmet kell hogy kapjon a közeli években. Hogy mennyire közeli, az nagymértékben magától a cigányságtól függ. Mindennek az alapja a munka -​ és nem a közmunka -​, a saját jogon szerzett jövedelem.

 

-​ Igaza lehet azoknak, akik már-már polgárháborús viszonyokat vizionálnak?

 

​- Ami történik ma Magyarországon, az csendes polgárháború. Nem nevezhetjük másként a kilencszeres szorzót a munkanélküliség területén -​ az általános munkanélküliség 10 százalékos, a cigányságon belül ez az arány 90 százalék -​, az óriási mértékű oktatási és lakóhelyi szegregációt, de az is a csendes polgárháborús viszonyokat jelzi, hogy a gyűlöletbeszéd ma korlátlan mértékű és büntetlen.

 

- Hogy egyeztethető ez össze a szólásszabadsággal?

 

- Három álláspontról beszélhetünk a szólásszabadság kapcsán. A teoretikusok, dogmatikusok elvont és sérthetetlen értékként beszélnek a korlátlan szólásszabadságról, ide értve a náci gyűlöletbeszédet is. A politikai gyakorlatban a gyűlöletbeszéd korlátlan és büntetlen fenntartása politikai eszköz, pszichés terror adott esetben konkrétan a cigányokkal szemben. A társadalom mérhetően szélsőjobbra vált, mert büntetlenül tehet bármit az emberi értékeitől a náci beszédekben már megfosztott cigányokkal. Azonosulnak a náci gyűlöletbeszéddel, a fajgyűlölettel. A harmadik a cigányok értelmezése, ami az én olvasatomban úgy szól, hogy az állam fenntartja és őrzi az őket támadó nácikat, a gyűlöletbeszédet harsogókat, a népirtással fenyegetőző, egyre növekvő erőszak-alakulatokat. A nácizmus államot jelent az államon belül.

 

Társadalmi skizofréniához, meghasonláshoz vezetett már eddig is ez az állapot, és még nagyon nincs vége, a gyors repülőrajt után a nácizmus tábora folyamatosan növekszik. Véleményem szerint a náci ideológia nyílt megnyilvánulása, hangoztatása összeegyeztethetetlen az emberi faj méltóságával, magával a létezéssel. Összeegyeztethetetlen a fennmaradást szervező és biztosító állami eszményekkel és célokkal, és a hatályos jogrendszerrel. A nácizmus alapvető eszméje a kiválasztott, gyűlölt és gyűlöltté tett népcsoport közvetlen vagy közvetett eszközökkel történő fizikai megsemmisítése. Ez egy embertelen politikai ideológia, ami tűrhetetlen.

 

​- Ha a mai politikai palettán szereplő bármelyik politikust megkérdezzük erről, ugyanezt mondaná...

 

-​ Lehet, sőt biztos, de nem tenne mást, mint eddig. A cselekvés már ellentétes lenne a személyes és csoport-érdekeivel. Azaz, vagy attól félne, hogy nem tudná megtartani a hatalmát, vagy attól, hogy nem tudja megszerezni a romák jogait is egyenrangúan figyelembe vevő politikai programmal. Grammnyi pontossággal mérhető a politikai előnye a rejtett vagy nyílt náci ideológiával átitatott politikusi megnyilatkozásoknak. A politikai demagógia széles körű támogatottsága mérhető, hiszen a náci ideológia egyre népszerűbb a fiatalok, s ami a legszomorúbb, az egyetemi ifjúság köreiben is.

 

​- Szigorítani kellene a törvényeket, a gyűlöletbeszédet tiltó jogszabályokat?

 

- Van egy sajátos magyar törvény, amelyik a kisebbségtől védi a többséget. Többedszer is jogalkalmazói pogrom folyik a cigányok ellen. A fővárosi Tavaszmező utcai, a miskolci és a Sajóbábonyi eset (rasszista bűncselekményekért ítéltek el gárdatag kinézetűek ellen támadóan fellépő cigányokat, Miskolc, Sajóbábony, a cigány gyilkosságok idején ​ - a szerk.). Három példa arra, hogy cigányokat ítélnek el rasszizmus vádjával, ami a szociológiai adatok ismeretében, a hatalmi eszközök többségi birtoklása ismeretében rendkívül félelmetes jogalkalmazói gyakorlat. Öt-hatéves szabadságvesztésről szólnak ezek az ítéletek. Ez egyértelműen a cigányság megfélemlítése, egyféle jogalkalmazói pogrom.

 

- Mit tud tenni mindez ellen a roma parlament? Milyen eszközei vannak?

 

- A képzésre fordítunk nagy energiákat, mert jelentős elméleti tudást is elvár a cigány közszereplőktől a cigányság érdekeinek képviselete. Megírtuk a 25 pontból álló alapjogi követelésünket, ami széles körben politikai alappá kezd válni. Végig kell gondolni egy felkészült, hiteles programmal és személyekkel fémjelzett cigány párt elindítását a választásokon.

 

Zsigó Ferenc