2024 March 02., Saturday/Lujza napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Mielőtt a Momentum szántana és sózna
2023. 06. 17. 08:40

A nemzetiségi törvény módosításának vitájában a Momentum vezérszónoka nem kellően átgondolt felszólalásával frontot nyithat a roma közéletben.

Úgy vélem, Lőcsei Lajos parlamenti honatya a nemzetiségi törvény módosításának vitájában a Momentum vezérszónokaként nem kellően átgondolt, szubjektív tapasztalatai alapján, érzelmileg túlfűtött felszólalása új frontot nyithat a roma kisebbségi közösség politikai közéletében azzal, hogy általánosítva, radikális döntésre kéri pártja nevében a törvényhozást. Véleményem szerint a képviselő akár frakcióutasításra, akár önmaga véleményét tolmácsolva szónokolt, épp abba a hibába esett, ami ellen mi újságírók, civil aktivisták, közszereplők, vagy akár politikai képviselők, tisztségviselők hosszú évtizedek óta küzdünk: az általánosìtás, a kollektív bünösség bélyege ellen.
 
Abban van igazsága a Momentum roma származású képviselőjének, hogy az ország számos településén tetten érhető, hogy a cigány önkormányzatokhoz köthető egyének a "nyomor vámszedőiként" asszisztálnak a mindenkori helyi, megyei, vagy országos politikai hatalomnak, de Lőcsei Lajos parlamenti képviselőként, törvényhozóként két alapvető dolgot nem vesz figyelembe, ami nagy hiba: Magyarországon 13 bejegyzett nemzetiség számára az Alaptörvényben is biztosított jogát vetetné el.
 
Mivel felszólalásában kifejezetten a romákra utalt, kezdjük ezzel: az országban jelenleg több mint 1100 roma nemzetiségi önkormányzat működik. Van 20 megyei szintű testület, a fővárost is beleértve, és van országos képviselete. Az, hogy az ORÖ egy vegetáló, politikailag impotens országos képviselete a romáknak, nem jelenti azt, hogy ez általánosítva, egy kalap alá véve minden nemztiségre igaz lenne, vagy minden alsóbb szinten lévő, választott testület így lenne minősíthető.
 
Azt azért tényszerűen nem lehet megállapítani, és ilyen következtetést levonni is hiba lenne, hogy a több mint ezer képviselőtestület a "nyomor vámszedőjeként" tevékenykedne. Meggyőződésem, hogy nem "egy maroknyi" kivétel adódik ebből a halmazból. Az is bizonyossággal állítható, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol családtagok alkotják a testületet, és a közeli rokonság választja meg őket, és megbizatásukat kizárólag önmaguk és családtagjaik politikai és gazdasági előnyére használják. Ugyanakkorr tényként megállapítható az is, hogy az 1995-töl működő kisebbségi önkormányzati rendszerben mindig is voltak és vannak, ugyanakkor lesznek olyan képviselők, elnökök és testületek, amelyek nem a törvény adta lehetőségeik, avagy kötelességeik alapján tevékenykednek. Egy tisztségviselő, vagy egy komplett testület munkájáról korábban négy, most már öt évente a nemztiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok mondhatnak véleményt. Így lenne ez 2024- ben is.
 
Nagy hiba lenne, ha egy általánosított, szubjektív értékítélet alapján születne most a parlamentben olyan döntés, ami alapján megsemmisítéssel büntetnének olyan testületeket is, amelyek jelenleg, és az előző ciklusokban is a lehetőségeikkel tudatosan élve, a közösség érdekeit szolgálták, értéket és valódi képviseletet adtak és adnak. Számos olyan nemzetiségi önkormányzatot lehetne felsorolni, amely csendben, reflektorfény, kiemelt médiafigyelem nélkül is a legmagasabb szinten dolgozik több ciklus óta, és aktív, gazdag kulturális és közéleti eseményeivel valódi közösséget tart össze. Javaslom személyes tájékozódásra akár Nagykanizsa, Véménd, Komló, Budaörs, Újpest, Salgótarján, Szalonna, Taktaszada, Hangony, Tállya településeket, hogy csak egy párat említsek így hirtelen, de szívesen segítek a működő kisebbségi önkormányzatok teljes listájával is, hogy teljes képet alakíthasson ki személyes tapasztalataik alapján akár a Momentum párt, akár más parlamenti frakció, vagy országgyűlési képviselő a valódi nemzetiségi képviseletről.
 
Az, hogy vannak hibák a nemzetiségi képviselettel, és annak rendszerével, ezt régóta mondjuk, hangoztatjuk. De egy problémát nem lehet azzal megoldani, hogy a szőnyeg alá söpörjük, elrejtjük. A politikai közéletben az egy másik párt és kormány módszere, hogy a számára nem tetsző dolgokat akár törvényi erővel megváltoztassa, eltörölje, avagy ha szükségesnek véli, elősegítse.
 
A 2017-től erkölcsi, politikai és morális mély zuhanásban lévő Országos Roma Önkormányzat presztízsét nem azzal lehet megmenteni, hogy megszüntetjük az egész rendszert, hanem azzal, hogy rábírjuk a listaállításra képes és jogosult civil szervezeteket, hogy olyan jelölteket delegáljanak már a helyi szintű testületbe, és javasoljanak a nemzetiségi választóknak, akik méltó módon, megfelelő tudással és szakértelemmel képesek a magyarországi cigányság és az egész ország érdekeit szolgálni.
 
Azért, mert a cigány önkormányzatok egy kisebb része politikai és önös érdekeket szolgál, miért kellene kollektíven bünteni a jókat is? A cigányságra most kivetett negatív képviselői értékítélet alapján miért kellene bünteni a német, a lengyel, a bolgár, a szlovák, az ukrán, a szerb, a szlovén, görög, ruszin, horvát, román és örmény kisebbséget? Nekik is megvan a maguk belső problémája, még ha ezt nem is tárják a nyilvanosság elé. Vagy csak a cigányságot kellene megfosztani a nemeztiségi képviseleti lehetőségtől? A többi 12 nemzetiségi képvislet megszüntetéséért legyen bűnbak a cigányság?
Vajon a német kisebbség, amely nemzetiségi képviselőt juttatott az országgyűlésbe, vagy a szószólók mit szólnak ehhez a képviselői javaslathoz?
 
A hangzatosnak tűnő felszólalások előtt nem ártana a leírt, megírt szöveg mélyebb és mögöttes tartalmát is megvizsgálni, nem lenne szabad mindig mindent betűre pontosan felolvasni. Lőcsei Lajos most ezzel a véleményével kiállt a harctérre, céltáblát akasztott a nyakába, egy évvel a nemztisegi választások előtt, a kampány kezdetén. Új front nyitódik. Pedig elég fáradságos küzdelem a kormány háborús retorikája és háborús inflációt hirdető propagandája ellen harcolni, nem hiányzik egy újabb front, az országban, a tásadalmon belül.
 
A harmadik pun háborúban a római csapatok háromévnyi harc után földig rombolták Karthágót, és a város helyét felsózták, hogy lakatlan, terméketlen és elátkozott pusztaság maradjon. Most az egyébként agrármérnök végzettségű Lőcsei Lajos és a Momentum rendelne több tonna sót, és ülne traktorba, hogy szántson.
 
Aki a nemzetiségi törvényről szóló parlamenti vitát végignézte, láthatta, a szántó-sózó javaslatot az Országgyűlésben ülő másik három, más-más pártot képviselő roma származású képviselő is elutasította, a nemzetiségi bizottság elnökével együtt, de a kormánypárti felszólalók is visszautasítottak ezt a vélekedést és hangnemet. Az ötletre csak a Mi hazánk nevű szélsőradikális párt vezérszónoka helyeselt felszólalásában, aki egyébkent nem csak a cigány önkormányzatiságot, hanem majdhogynem a teljes ciganyságot is feleslegesnek gondolja, pártjával együtt.
 
Szerény, baráti javaslatom az lenne: ha szántani szeretnének, akkor termékeny földet dolgozzanak meg, és kultúrnövényt ültessenek, bőséges termést hozó magokat vessenek. Ilyen hasznos és minőségi munka lehetne akár egy tájékozódó országjárás, egy jó kampány, ahol megfelelő információkat kaphatnának a nemeztiségi képvisetről is a választópolgárok, és értékes emberket segìtenének az aktív közéletbe.
 
Inkább ebben indítson harcot, támadást a Momemtum! Még mielőtt a korrupció, vagy a kormánypárti érdekeket kiszolgaló települési önkormányzatok és polgármesterek tisztségének megszüntetését, a helyi településvezetés rendszerének beszántását és besózását javasloná a párt valamelyik képviselője. Mert a logika szerint akár ez is lehetne a következő ötlet.
 
Hidvégi-B. Attila
 
Lehet, hogy egy kép erről: 3 ember és , szöveg, amely így szól: „LÅcsei Lajos órája Végre ki kell mondjuk az igazságot még akkor is, ha fáj. A jelenlegi nyomor vámszedÅi rendszert, a cigány nemzetiségi önkormányzati rendszert BE KELL SZÁNTANI ÉS SÓVAL BEHINTENI! Mert nincs szükség egy olyan modellre, ami asszisztál a nyomorban tartáshoz! Nincs szükség nyomor vámszedÅ‘ire. Tisztelet amaroknyi kivételnek!”