2024 April 21., Sunday/Konrád napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

A népszámláláskor eltűnt több mint 100 ezer cigány
2023. 10. 06. 16:25

Több mint 100 ezerrel kevesebb ember merte cigánynak vallani magát a 2022-es népszámláláskor a 2011-es adatokhoz képest. Tíz évvel ezelőtt még 315 ezren vallották magukat a roma nemzetiséghez tartozónak, ez a szám most nem éri el a 210 ezret. A politikusok és aktivisták más-más okokban látják, hogy miért csökkent harmadával a romák száma Magyarországon. Hidvégi-B. Attila írása.

Sokak számára megdöbbentő, de egyben kijózanító lett a 2022-es népszámlálási adat, miután egyértelműen kiderült, mennyien vallják magukat cigánynak Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végleges adataiból az is megállapítható, megrázóan sokan nem válaszolnak a nemzetiséghez tartozó kérdésre.

 

 

A tavalyi népszámláláson 209.909 ember vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak, és ez jóval kevesebb, mint amennyien az eggyel korábbi, 2011-es országos számláláson ugyanígy válaszoltak a kérdésre. Akkor 315 ezren vallották magukat cigánynak. De az azt megelőző, 2001-es népszámláláson is a mostanihoz közelítő adat született: húsz évvel ezelőtt 205 ezren vallották magukat romának.

 

A most közölt hivatalos adat szerint Magyarországon 209.909 ember vallotta magát a roma nemzetiséghez tartozónak, ez harmadával kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt.  A KSH adatai szerint Budapesten 12.921 ember vallotta magát romának, míg ez a szám 2011-ben 20.151 volt, 2001-ben pedig 14.019. A falvakban, 2022-ben 115.183 volt tavaly, míg 2011-ben 163.100 fő volt, és 2001-ben 102.543. Az önkéntes nyilatkozatok alapján a városokban 2022-ben 94.726, a 2011-ben közölt adatok szerint 152.483, és a 2001-es népszámláláskor 103.172 ember vallotta magát a roma nemzetiséghez tartozónak.

 

 

A Kemény István szociológus által vezetett cigánykutatás eredményei szerint 1993-ban a roma népesség száma 482 ezer volt, ami az akkori teljes népesség 4,69 százalékos arányát tette ki, míg a 2003-as mérés már 540 ezer (az esetleges mintavételi hibákkal számolva 520–650 ezer) roma embert számolt össze, ami az összlakosság 5,3 százaléka. Hablicsek László 2007-ben született demográfiai előrebecslése 2011-re körülbelül 658 ezer, 2021-re pedig 733–814 ezer főben határozta meg a romák várható számát. Ezzel összhangban van a 2012-es TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat eredménye is, amely 620–680 ezer fős becslést közölt.

 

Adódik a kérdés: vajon mi az oka, hogy a 2022-es adatok szerint harmadával kevesebb lett a roma Magyarországon, miközben a kormányzati propaganda és a szélsőjobboldali retorika szerint a cigányságon belül „demográfiai robbanás” várható, és egyes szélsőségesek becslései szerint 2050-re a cigányok aránya közel az ország népességnek felére nőhet?

 

 

Dr. Kállai Ernő társadalomtudós, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója idén tavasszal, egy tudományos konferencián arról beszélt, hogy a romák láthatóságát a cigányság gyenge érdekérvényesítő ereje, a zátonyra futott kisebbségi képviselet, az erősödő társadalmi előítélet, és az élet egyéb területein is kézzel fogható diszkrimináció, valamint az egyéni érvényesülés és egzisztenciális problémák megoldása is gyengíti, miközben mindezek erősítik az asszimilációs folyamatot. A volt kisebbségi ombudsman megjegyezte, az állam részéről „haszonelvűség révén” nem számít tényezőnek a cigányság, és addig, amíg mindez öt-tíz ezer, vagy maximum százezer ember számára lényeges kérdés, addig ne reménykedjünk gyökeres változásban.

 

Aktivisták nélküli aktivizmus

 

Közéleti aktivisták és ellenzéki politikusok egyetértenek abban, hogy a nemzetiségi kérdésekre vonatkozó válaszokat nagyban befolyásolta az utóbbi években és egy évtizedben tapasztalt sok negatívum a kormányzat és a szélsőjobb részéről. Megemlítették, a miniszterelnök, a kormány tagjai az elmúlt években többször tettek olyan nyilatkozatot, ami a cigányellenességet erősítette, vagy társadalmi problémákkal kapcsolatban bűnbaknak állította be a romákat. A bevándorlásellenes kommunikációban, a „migránsozás” mellett a cigánysággal kapcsolatos negatívum is rendre teret kapott. A 2020-as évre érezhetően egy kormányzati cigányellenes kampány kezdett kibontakozni, aminek a Covid-19 vetett véget - jegyezték meg.

 

A népszámlálási adatoknak abban is lehet jelentősége, hogy a hatályos törvény szerint csak azon a településen lehet nemzetiségi önkormányzati választást indítani, ahol az előző választás eredményeként nemzetiségi önkormányzat  megalakult, vagy ahol  a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a 20 főt. Az elmúlt 10 évben több mint 150 olyan település volt, ahol a 2011-es népszámlálási adatai alapján nem lehetett nemzetiségi választást tartani. Most ez a szám feltehetően emelkedni fog.

 

A tíz évvel ezelőtti népszámlálásra roma civil aktivisták „Ide tartozunk - Népszámlálás 2011” elnevezéssel kampányt indítottak annak érdekében, hogy a roma lakosság minél aktívabb legyen az népszámláláson, és hogy cigány nemzetiségűnek vallja magát. Az akkori kampány koordinátora, a 2022 januárjában elhunyt Setét Jenő polgárjogi aktivista, 2011-ben a népszámlálással kapcsolatban úgy fogalmazott: „minden kisebbségi közösségnek fontos, hogy a népszámlálásokon fölmutassa önmagát a többségi társadalom, illetve a saját közössége felé. Arra kell törekedni, hogy a kisebbségi hovatartozását mindenki méltósággal, félelmek nélkül vállalja”.

 

A 2011-es népszámlálási mozgalmi kampányból később hivatalos egyesületi forma lett, Idetartozunk Egyesület néven, amely meghatározó szerepet töltött be a magyarországi romák közéletében és aktivizmusában, de Setét Jenő hirtelen bekövetkezett, tragikus halálával ez a folyamat kissé megrekedt. Az egyesület és tagjai, aktivistái nem vettek részt a 2022-es népszámlálásban, nem indítottak kampányt sem. A szervezet korábbai alelnöke, aki Setét Jenő halála után lemondott egyesületi tagságáról is, a 2022-es népszámlálási adatok nyilvánosságra kerülése után a közösségi médiában fejtette ki álláspontját.

 

Oláh József „Pöli” szerint mindössze azért csökkent több mint 105 ezer fővel a romák száma a népszámlálási adatok szerint, mert a 10 ével ezelőtti adatgyűjtéskor „rugalmasabb volt a kormány” és mind a KSH, mind pedig a helyhatóságok nyitottabbak volt a civilkezdeményezésekre, ezáltal civil kezdeményezések indultak el a népszámlálási kampány mentén. Oláh József megjegyezte, 2011-ben példátlan sikerrel, több mint ezer roma számlálóbiztossal dolgoztak, most pedig a jegyzők zöme elutasította a civilek kezdeményezéseit az okos informatikai eszközök alkalmazására hivatkozva. Mindezek alapján a roma aktivista úgy értékeli, a tavalyi népszámlálás mintha nem is létezett volna, gyenge és erőtlen volt, holott ha az Idetartozunk módszertanát alkalmazva kampány indulhatott volna, és roma számlálóbiztosakat is alkalmaznak, a 209 ezres szám jóval magasabb lett volna.

 

Ezt a vélekedést erősíti egy kalocsai roma aktivista, Sztojka Katalin is, aki szerint a népszámlálási adatok javarészt attól is függnek, ki a kérdezőbiztos. „Ha én kérdezem őket, akkor természetesen azt mondják, hogy ők romák, ha egy idegen kérdezi őket, akkor félelmeik vannak, hogy ezt miért kérdezik tőlük, miért kell tudni a hatalomnak, miért kell tudni a gázsóknak, hogy ő most roma vagy nem roma. Nálunk Kalocsán, amikor a nemzetiségi önkormányzati választásra kellett regisztrálni, akkor érdekes módon 500 ember regisztrált romaként, miközben a 2011-es népszámláláson meg összesen 3 ember vallotta magát romának, miközben legalább 2000 roma él a városban” – mondta Sztojka Katalin még tavaly, a népszámlálást megelőzően Kende Ágnes szociológusnak a „Hány cigány él Magyarországon” című átfogó tanulmányában.

 

Kolompár Orbán, az Országos Roma Önkormányzat egykori elnöke is alapvetően abban látja a problémát, hogy a kérdezőbiztosok sok településen ki se mentek a romák által lakott utcákba, telepekre, sokszor telefonon keresztül kérték be az adatokat, és így töltötték ki online a kérdőíveket. A másik jelentős problémát az MCF nevű szervezet elnöke abban látja, hogy a szélsőjobb térnyerését jelentő, a Mi hazánk nevű rasszista párt parlamentbe kerülésével a cigányellenesség felerősödött, és az emberek félelmükben tartózkodnak az etnikai jellegű nyilvántartástól. Kolompár Orbán álláspontja szerint a rasszista jobbikos retorika új pártköntösbe öltöztetése, és a bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda utódszervezetének felbukkanása is félelmet kelt a cigányságban, és a kollektív bűnösséget hangoztató nyíltan náci masírozások és tüntetések, a szélsőjobbos parlamenti felszólalások is arra sarkallják a romák jó részét, hogy ne vállalják azt az identitás, ami az elmúlt évtizedekben számukra becsületet, emberséget és hitet adott mind a kultúra, a hagyomány és a történelem, mind pedig  a család és a közélet révén.  

 

 

Dr. Muhi Erika ügyvéd, az egykori Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda vezetője a RomNet megkeresésére úgy fogalmazott: azzal, hogy harmadával csökkent a romák száma a népszámlálási adatok szerint, azt is nagyban felerősíti, hogy a romák közéleti reprezentációja és érdekérvényesítő ereje a jövőben még kisebb lesz.

 

Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat jelenlegi, megbízott elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetiségi roma önkormányzati választásokon csak azok indulhattak, akik cigányként regisztrálták magukat a kisebbségi névjegyzékben. Ennek tükrében a nemzetiségi képviselők, és a névjegyzékben szereplő romák nem is tehetnék meg, hogy a népszámláláskor ne vallják magukat cigánynak. Az ORÖ nevében éppen ezért arra biztatta a romákat, hogy vállalják a nemzetiséghez tartozásukat.

 

 

A Horváth Aladár vezette Roma Parlament még tavaly ősszel ellenkampányt indítva arra kérte a cigányokat, hogy a 2022-es népszámlálás során ne vallják meg a nemzetiségi hovatartozásukat. A szervezet elnöksége így kívánt tiltakozni „a magyar állam jogfosztó és elnyomó anticiganista politikája ellen, amely az élet valamennyi területén intézményesült”. A polgárjogi szervezet bojkottfelhívását a legtöbb roma szervezet és politikus is értetlenül fogadta, mert nem látták realitását, mi értelme lehet annak, ha a népszámláláskor kevesen vallják magukat a cigánysághoz tartozónak. Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület alapítója és vezetője a Roma Parlament nézetével ellentétben azt az álláspontot képviselte,  hogy „tudnia kell a mindenkori kormánynak, a parlamentnek, a helyi döntéshozóknak, a kisebbségeknek, hogy a jelenlétünkkel, a társadalmi-gazdasági részvételünkkel számolni kell, és fontos tényező, hogy mennyien élünk az országban. Identitásunk és kulturális értékeink állam általi elismerésének, elismertetésének is alapja, hogy megvalljuk a származásunkat.”

 

A politika másként látja

 

Sztojka Attila fideszes országgyűlési képviselő, romaügyi kormánybiztos szerint sokkal összetettebb és komplexebb ez a kérdés, és csak akkor érdemes valódi következtetéseket levonni, ha már a népszámlálás részletes, szociológiai és társadalmi körülményekre vonatkozó eredmények is megismerhetővé váltak, mert pusztán az önbevalláson alapuló matematikai számok és adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot. Politikai szempontból nézve a kormánybiztos szerint az mindenesetre nehezítette a népszámlálás sikerességét, hogy egyes politikai szervezetek és szereplők ellenkampányt indítottak a népszámlálás ellen, ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok is hatékonyabban kivehették volna részüket, ahogy azt néhány esetben a nemzetiségi testületek és tagjaik példamutatóan megtették.

 

 

 

Azzal kapcsolatban, hogy drasztikusan csökkent a cigány/roma nemzetiséghez tartozók száma, Herfort Marietta, a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa úgy nyilatkozott: „nem csoda, hogy sokan nem merték felvállalni származásukat, identitásukat, hiszen a kormánypárt retorikája és egyre szélsőségesebb kommunikációja miatt joggal érezhetik magukat félelemben, hiszen roma származásuk miatt a kormány megbélyegzi, elhibázott politikája miatt sokszor bűnbakká teszi a közösséget”. A Dobrev Klára vezette Árnyékkormány romaügyi főtanácsadója azt hangsúlyozta: olyan szociáldemokrata Magyarországra van szükség, ahol a romák bátran vállalhatják a roma identitásukat, Herfort Marietta megjegyezte, a KSH adatai szerint ugyan már 2011-ben is csak 315.583 fő vallotta magát romának, ez a szám jelenleg a 210 ezer főt sem éri el, miközben 6-700 000 fő között becsülik a magyarországi cigányság számát, sőt a roma értelmiségiek és aktivisták szerint ez a szám az egymilliót is eléri.

 

 

Aba-Horváth István, Hajdú-Bihar megyei roma politikus, a CIKÖSZ nevű roma szervezet regionális koordinátora a RomNetnek úgy fogalmazott: a félelem, kilátástalanság, a magunkra maradottság, az eredménytelenség, a látens rasszizmus, a nyílt támadás, a félelemkeltés az okai hogy ma mindössze 2010 ezren merik vállalni roma identitásukat. A debreceni roma önkormányzat vezetője hangsúlyozta: a szociológiai, gazdasági és társadalompolitikai kérdések mellett fontos tényező az is, hogy a magyarországi cigányságnak az elmúlt években nehéz volt megélnie az identitását, kevés olyan öröm és pozitívum érte a közösséget és az egyént, amivel azonosulni tudott volna, és legtöbbször csak hátránya származhat abból, ha magát a roma közösséghez tartozónak vallotta.

 

 

A kulturális közösségfejlesztő és mentor szerint a többségi társadalom tagjai és a politika között a cigányellenességben egyfajta „összekacsintás van”, ami jól érezhető a romákkal kapcsolatos politikai támogatásban és a kormányzati kiállásban is. Aba-Horváth István ide sorolta, hogy a gazdasági fejlesztésekben, a felzárkózásban a roma közösség lemaradt, az uniós források nem a roma közösségekhez, hanem a kiváltságosokhoz kerültek, ezáltal a társadalmi olló tovább nyílt. A roma politikus szerint a cigányságot sokszor „politikai kártyaként” használják, és ennek köszönhetően már azok sem merik vállalni roma származásukat, akik a roma ügyekkel foglalkoznak, vagy akár ebből élnek.

 

 

Lőcsei Lajos a Momentum országgyűlési képviselője a RomNet-nek nyilatkozva azt hangsúlyozta: az egyre szélsőjobboldalra tolódó kormány és annak politikája miatt ma romának lenni hátrányt és megkülönböztetést jelent, és az emberek nem akarnak ezzel azonosulni. A parlamenti képviselő szerint a romák számának jelentős csökkenése azzal is összefüggésben van, hogy a cigányok elvesztették hitüket és bizalmukat a politikusokban, a roma képviselőkben, akik sokszor a „nyomor vámszedőiként” tevékenykednek a településeken, a közösségekben, emellett a romák egy része attól is tart, hogy különféle okokból visszaélnek az adataikkal.  A Heves megyei roma származású politikus a népszámlálás kudarcát abban is látja, hogy a kérdezőbiztosok nem megfelelően végezték a munkájukat, és a bonyolult adatgyűjtő lapokból sokszor csak a kötelezően válaszolandó kérdéseket tették fel, így a nemzetiségre vonatkozó kérdések gyakorta el se hangoztak.

 

Hidvégi-B. Attila