Nem fogadta el az ügyészség 6 éves börtönbüntetési ajánlatát Agócs János, az ORÖ elnöke az előkészítő tárgyaláson, ezért megindult ellene a hivatali vesztegetés miatti büntetőpere. Az első tárgyaláson az is kiderült, tavaly októberben költségvetési csalás miatt másfél éves börtönbüntetésre ítélték, felfüggesztve. Most Farkas Flóriánhoz hasonlóan Agócs János is a köztársasági elnöktől kérne eljárási kegyelmet.
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat nemrég lemondott elnökére, így a beismerés és a tárgyalásról való lemondása esetén a törvényi maximum 8 év helyett 6 év börtönbüntetéssel megúszhatta volna. A Fővárosi Törvényszéken augusztus 25-én tartott előkészítő tárgyalásról a HVG tudósítva azt írta, Agócs János kijelentette: „Nem ismerem be a bűnösségem" , majd a nyomozati anyagban szereplő egyes vallomásokra utalva hozzátette: „nem is úgy történt az egész sztori".
Az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke tehát ragaszkodott tárgyalás tartásához, és azt is jelezte, hogy vallomást pedig majd a tárgyaláson kíván tenni. Gebe Zoltán bíró ezután az előkészítő ülést lezárta, az ügyet tárgyalásra utalta, majd pár perces szünet után meg is tartotta a büntetőügy első tárgyalását. Ezen Agócs viszont több ponton is megváltoztatta az egy órával korábbi véleményét. Először is jelezte, hogy most, a tárgyaláson mégsem kíván vallomást tenni, legfeljebb kérdésekre hajlandó válaszolni.
A HVG tudósítása szerint a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a roma szervezet volt elnöke a tárgyaláson már mégis elismerte a bűnösségét, legalábbis a bíró többszöri kérdésére is egyértelműen kijelentette: korábbi, részletes beismerő vallomását fenntartja, és azt is mondta, „nincs olyan a vádiratban, ami ne lenne valós." Agócs János ezzel nem tagadta, hogy a vádirattal egyezően pénzért árulta az elnöki tisztségét, bár jelezte, a nyomozati anyagokban és vallomásokban vannak szerinte pontatlanságok. A tárgyaláson ugyan nem ismételte el, viszont a bíró kérdésére azt is mondta, fenntartja korábbi vallomásának azon kijelentését is, hogy „megbántam, egy életre megtanultam, hogy ilyet nem lehet csinálni."
Agócs János ellen 2023. február 22-én emelt vádat hivatali vesztegetés miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Fővárosi Törvényszéken. Agócsot tavaly augusztus végén vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Azzal gyanúsították – és ez szerepel most a vádiratban is –, hogy 30 millió forintért árulta saját választott tisztségét, az ORÖ elnöki posztját. A roma politikust az ügyészség „álvásárlással”, az ORÖ elnökhelyettesének, Ifj. Farkas Lászlónak a közreműködésével buktatta le tavaly augusztus végén. A bűncselekmény elkövetésében tetten ért roma politikus Farkas Lászlótól átvett – de már az ügyészség által biztosított – 18 millió forintnyi készpénzzel, ami a 30 millió forintnyi összeg első részlete volt, együtt fogták el. A roma politikus tagadta a bűncselekmény elkövetését, így két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, de miután november elején teljes körű beismerő vallomást tett a nyomozó ügyészek előtt, megszüntették ellene a kényszerintézkedést, így azóta szabadlábon védekezik.
Hogy miért árulta az elnöki tisztségét Agócs, arra a volt romavezető tavaly november 2-án tett és az augusztus 25-i tárgyaláson fel is olvasott írásos vallomása ad választ. Abban Agócs úgy fogalmazott: a sajtóban és máshol is sokan összehozták a 2022-es parlamenti választás idején a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péterrel, hogy ő a támogatója, pedig ez nem volt így. Viszont az ellenzék által elbukott választás utáni politikai légkörben úgy érezte, emiatt személye teher lehet az ORÖ-nek.
A tárgyaláson felolvasott – és a volt ORÖ-elnök által fenntartott – vallomásában Agócs úgy emlékezett vissza, hogy tavaly a választás utáni időszakban, nyárra „érlelődött meg" benne, hogy inkább lemond az elnöki posztról. Ezt a szándékát többeknek elmesélte, de állítása szerint egyikük – a roma önkormányzat egyik tagja, Orsós János – bogarat ültetett a fülébe azzal, hogy még két év hátravan a mandátumából, így ha lemond, akkor sok pénztől esik el.
Az elnök ugyanis nemcsak fizetést kap az ORÖ-től, hanem hivatali autót és telefont is, ezek pedig mind értéket képviselnek – Agócs ezeket összeadta és kiszámolta, hogy a hátralévő két évben a lemondással mintegy 30 millió forinttól „esne el".
Ezért árulta tehát éppen 30 millióért Agócs a tisztségét – pontosabban azt, hogy lemond, a neki pénzt fizetőt kinevezi átmenetileg elnöki jogkörben eljáró vezetővé, az ilyenkor kiírandó elnökválasztáson pedig elintézi, hogy őt válasszák meg.
Agócsot amúgy azért vádolják két rendbeli vesztegetéssel, mert ezzel az ajánlattal először egy ORÖ-tag ismerősét, Baranyi Pétert kereste meg – tudva, hogy ő nagyobb összeget örökölt, tehát van pénze –, de Baranyi nem akart elnök lenni. Viszont mesélt az ajánlatról az ORÖ egyik elnökhelyettesének, Farkas Lászlónak, aki amúgy Tiszabura független polgármestere.
Agócs vallomása szerint Farkassal annak munkahelyén, a polgármesteri hivatalban találkoztak tavaly augusztusban Tiszaburán és meg is egyeztek abban, hogy részletekben lehet fizetni a 30 milliós árat – Agócs nem tudta, hogy ezt a beszélgetést Farkas rögzítette, majd az ügyészségre ment vele. A 18 milliós első részlet akkor járt volna Agócsnak, amikor átadja a lemondó nyilatkozatát, majd az év végéig egy, a lánya vállalkozása által kiállított számla ellenértékeként érkezett volna a maradék 12 millió.
A 18 millió első részlet átadása nem sokkal később, augusztus 31-én meg is történt – ekkor a lesben álló ügyészségi nyomozók tetten érték és elfogták a parkolóban Agócsot.
Az Agócsot lebuktató Farkas László korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, ő is úgy érzékelte, hogy a 2019-ben megválasztott elnök azért is „árulhatta a visszavonulását”, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő, de ő inkább belső feszültségekre vezette ezt vissza, nem a Márki-Zay Péterrel való kapcsolat felnagyítására. Tény, hogy tavaly még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek az ORÖ-ben Agócs ellen, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt.
A pénteki tárgyaláson egyébként az is kiderült, hogy Agócs már büntetett előéletű, hiszen a Kecskeméti Törvényszék tavaly októberi elsőfokú – de a fellebbezés hiánya miatt jogerőre is emelkedő – ítélete alapján Agócsot költségvetési csalás vádjában bűnösnek találták és ezért 1,5 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ez az ügy azonban egy évekkel korábbi bűncselekmény és nincs köze sem a mostani ügyhöz, sem pedig Agócsnak az ORÖ-ben végzett tevékenységéhez. A tárgyaláson az is kiderült, Agócs János kegyelmi kérvénnyel fordult a jelen ügyben Novák Katalinhoz, de kérelméről még nem döntött a köztársasági elnök.
Még 1998-ban Farkas Flóriánnak, cigányok országos önkormányzat akkori elnökének is bíróság elé kellett volna állnia, mert az ellene emelt vádiratban hűtlen kezeléssel és számviteli fegyelem megsértésével vádolta meg az ügyészség az általa vezetett alapítványok vizsgálata során. Farkas Flórián ellen a nyomozás 1996. március 11-én indult, másfél év múlva, 1997. szeptember 16-án történt meg a vádemelés. A Lungo Drom elnöke Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől kért eljárási kegyelmet, ami meg is kapott, így a büntetőperre nem kerülhetett sor. A kegyelmi kérvényét pedig 30 évre titkosítottak.
Agócs János büntetőpere 2023 november végén, tanúk meghallgatásával folytatódik. Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök feltehetően addig nem dönt az ORÖ július 22-én lemondott elnökének kérvényéről.
A teljes elnöki jogkörrel felruházott ORÖ vezető tavaly szeptember óta Agócs János egyik helyettese, Lakatos Oszkár, aki szerint időközben a szervezet gyakorlatilag a csőd szélén áll, és sorozatos politikai támadások érik.
Hidvégi-B. Attila
