Az Országgyűlés mai, keddi rendkívüli plenáris ülésén a zárószavazáson 158 igen, 17 nem, 18 tartózkodás mellett kétharmados többséggel módosította a nemzetiségi törvényt.
A nemzetiségi törvény módosításáról is döntött ma az Országgyűlés. Átolvasva a hatályos törvényt és a módosító javaslatokat, van számos olyan indítvány, amely kedvező helyzetbe hozza a nemzetiségi képviseletet, és megkönnyíti a jövőbeni munkáját, illetve a képviselőtestület létrehozását. Vannak ugyanakkor félreértések, félremagyarázások, ilyen legfőképp a települési önkormányzatok nemzetiségek kedvezményes mandátumának kérdése, ezért a legfontosabb módosításokat összegyűjtöttük.
A ma délelőtt, kevéssel 11 óra után, az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén a zárószavazáson 158 igen, 17 nem, 18 tartózkodás mellett kétharmados többséggel elfogadott törvény változásának legfontosabb tudnivalója, mert az utóbbi időben a roma közéletben számos vita alakult ki a nemzetiségi törvény módosításával kapcsolatban: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény mostani módosítása KIZÁRÓLAG a nemzetiségi önkormányzatokat és azok választási rendjét érintette. Így a mostani módosítás nem érinti, és nem is érinthette a választójogi törvény önkormányzati választást érintő rendelkezéseit, mert a kompenzációs lista (kedvezményes mandátum) a helyhatósági választásokat, vagyis a települési önkormányzati választásokat érinti.
A parlamentben ülő négy roma származású képviselőt és pártjaikat is számos bírálat érte roma politikusoktól és közszereplőktől, mert ”kedvezményes mandátumra” vonatkozó módosító javaslataikat nem nyújtották be az Országgyűlésnek. Ezzel szemben a tény az, hogy hiába nyújtották volna be erre vonatkozóan javaslatot, az illetékes bizottság, illetve az Országgyűlés nem is tárgyalta volna, mert a települési önkormányzatok választásával kapcsolatban törvényt nem módosítottak. A törvény általános vitájában erre egyébként a törvényt beterjesztő nemzetiségi bizottság elnöke is felhívta a figyelmet a plenáris ülésen.
Az eddigi rendelkezések szerint csak azon a településen írható ki nemzetiségi választást, ha a népszámlálási adatok alapján az adott településen legalább 25 fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak, de a jövőben azokon a településeken is lehet választást tartani, ahol az előző önkormányzati választás eredményeként az adott nemzetiség önkormányzata megalakult, és a népszámlálási adatok alapján a nemzetiséghez tartozók száma a 20 főt eléri.
Szintén fontos változás, hogy azon a településen is lehet nemzetiségi választást tartani, ahol nemzetiségi köznevelési, vagy szakképző intézmény működött, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött a választást megelőző év december 1-jén. Ez a változtatás megkönnyíti majd a következő 10 évben a nemzetiségi önkormányzatok alapítását, mert feltehetően a 2021-es népszámlálási adatok alapján - amely még jelenleg nem ismeret - több település eleshet ettől a lehetőségtől.
Az új törvényi rendelkezés a jövőben konfliktusra adhat majd okot, hiszen volt rá precedens, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények vezetőit a jövőben csak az illetékes miniszter egyetértésével bízhatja meg a fenntartó.
A képviselők vagyonnyilatkozatát települési szinten a jegyző, országos szinten a testület bizottsága, vagy két fő köteles ellenőrizni, és az az ellenőrzésre szolgáló adatok kivételével nyilvános. A képviselővel egy háztartásban élő hozzátartozó is vagyonnyilatkozatra kötelezett, viszont annak tartalma nem nyilvános.
A ma elfogadott, módosított törvény szerint ezentúl egy adott nemzetiség intézményének vezetője lehet a képviselőtestület tagja is. Korábban az ORÖ-ben képviselőknek azért kellett lemondaniuk mandátumukról, mert intézményvezetői posztra jelentkeztek. Fontos változás, hogy az országos önkormányzatok a jövőben maximum 5 tanácsnoki helyet hozhatnak létre, így a jelenlegi ORÖ a mostani 40 tanácsnoki posztját kénytelen lesz megszüntetni, és nem adhat alibi pozíciókat több százezres fizetéssel.
Az elnökhelyettesek megbízatását vissza lehet vonni, ha a testület titkos szavazással, minősített többséggel erről döntést hoz. Szintén érdemi változtatás, hogy a kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját és természetbeni juttatását a képviselőtestület, vagy a közgyűlés az szmsz alapján legfeljebb 12 hónap időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja, de ismételt kötelezettségszegésnél ez a megvonás újra megállapítható. A leköszönő elnöknek 60, a felfüggesztett elnöknek 3 napon belül kell átadnia munkakörét az új elnöknek, vagy az szmsz-ban kijelölt elnökhelyettesnek, a poszt betöltetlensége esetén az illetékes kormányhivatalnak.
HBA
