Súlyos hibának tartja az Ide tartozunk csoport vezetője is, hogy Balog Zoltán minisztere a fővédnöke a Nemzeti Színházban tartandó szombati roma holokauszt megemlékezésnek.
A Roma Produkciós Iroda a Roma Ellenállás Napja alkalmából, május 16-án a roma holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódva szervez megemlékezést a Nemzeti Színházban. Az esemény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A program szerint a megemlékezésen neves és rangos színésze, előadók működnek közre, többek között Törőcsik Mari, Für Anikó, Nyári Oszkár, Szegedi Dezső, Söptei Andrea, Kalla Éva, valamint Snétberger Ferenc és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a 100 tagú cigányzenekar kamaraegyüttese, a Romano Glaszo, a Kanizsa Csillagai együttes és a Romano Teatro.
A 371 csillag címmel tartandó rendezvény főszervezőjét, Joka Daróczi Jánost a Roma Produkciós Iroda vezetőjét már korábban is bírálták a Facebook közösségi portálon, amiért Balog Zoltánt kérte fel a megemlékezés fővédnöki szerepére. Az Amenca csoporton belül, és más fórumokon is nyílt viták folytak arról, helyes dolog-e, ha olyan ember mond beszédet a roma holokauszt megemlékezésen, aki tényeket meghazudtolva kétségbe vonta a vészkorszakban a magyarországi cigányok deportálását.
Balog Zoltán miniszter múlt év augusztus 2-án, a roma holokauszt 70. évfordulójának napján, a közrádióban úgy nyilatkozott: Magyarország csak közvetetten kapcsolódik a roma holokauszthoz, mert „Magyarországról nem deportáltak cigányokat. A magyar romákat Ausztriából deportálták, ezért Magyarország valóban érintett”. A miniszter szavai miatt, hogy „Magyarországról semmiféle cigány, roma deportálás nem történt” holokauszt-túlélők, jogvédők, civil szervezetek, és közösségek, kutatók és történészek tiltakoztak, valóságos bejegyzés-cumai öntötte el a közösségi portálokat, a médiumok fórumoldalait.
A Roma Sajtóközpont Balog bejelentésére reagálva holokauszt túlélőkkel készült interjúit ajánlott, a miniszter figyelmébe, míg Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista szégyenteljesnek tartotta Balog szavait, aki szerint ez nem más, mint a holokauszt relativizálása, és ezért álláspontja szerint egy normális országban egy ilyen kijelentés miatt le kellene mondania a miniszternek. Az MSZP, a DK és a PM is lemondásra, bocsánatkérésre szólította fel a kijelentései miatt a minisztert. A lengyelországi Krakkóban és a birkenau-i láger területén augusztus 2-ához kapcsolódva ezer európai roma és nem roma fiatallal megemlékezést szervezett Phiren Amenca és ternYpe szintén egy közös nyilatkozatban tiltakozott Balog kijelentései miatt. A Magyarországi Cigányok Fóruma – Összefogás Magyarországért Párt pedig feljelentést is tett holokauszttagadás miatt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ellen a Fővárosi Főügyészségen, de a keresetet később az ügyészség elutasította.
A 371 csillag című rendezvénnyel kapcsolatban az első vita és probléma azzal indult, hogy a szervező támogatóként tüntette fel a Roma Sajtóközpontot és az Ide tartozunk csoportot az eseményt hirdető plakáton és hivatalos leírásban, de állításuk szerint ők jelezték, nem támogatják az eseményt. A tiltakozások miatt később nevük lekerült a plakátról.
Márton Joci, a Phiren Amenca nevű európai roma ifjúsági hálózat aktivistája a Kettős Mérce oldalán az eseményt meghirdetését követő napokban megjelent írásában úgy fogalmazott, a Roma Produkciós Iroda a Nemzeti Színházba várja az emlékezni, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter képmutató jelenlététől magukat elhányni vágyókat. Márton Joci azt írta, az eseménynek „méltóságot az adna, ha a szervezők és a közreműködők a mindenki által elismert és tisztelt Romani Rose németországi szinti-roma holokauszt-túlélő családból származó aktivista mellé nem egy történelemhamisító politikust állítanának fővédnöknek. Romani Rose az egész életét annak szentelte, hogy a lehető legszélesebb rétegekhez eljusson a Roma Holokauszt tragédiája, hogy hasonló se történhessen meg soha többet, ezzel szemben Balog Zoltánnak elég egy rádiós beszélgetés, hogy aláássa Rose és mások munkáját, illetve a roma közösségek méltóságát”.
Annak a véleményének adott hangot az aktivista, hogy az Balog Zoltán lépjen vissza a fővédnöki szereptől, mert mint írta, „legalább ezen a napon, amely a mi bátorságunkról szól, nem hunyunk szemet egyetlen holokauszttagadó kijelentés fölött sem. Ha ez nem történik meg, attól tartok, május 16-án megalkuvó romák tisztelegnek a bátor romák előtt.”
Setét Jenő, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat szervezője, vezetője ma egy állásfoglalást tett közzé amelyben úgy fogalmazott: a leghatározottabban követelik, hogy Balog Zoltán miniszter mondjon le a 371 csillag rendezvény fővédnöki tisztségéről és világosan, egyértelműen kérjen bocsánatot a magyarországi roma közösségektől a Roma Holokauszt tárgyában tavaly megfogalmazott valótlan és sértő mondata miatt!
Setét Jenő állásfoglalásában Balog Zoltán miniszter fővédnökségét súlyos hibának nevezte, mert véleménye szerint Balog Zoltán a tavalyi év során, épp az Augusztus 2-i Roma Holokauszt megemlékezés mentén úgy nyilatkozott, hogy „Magyarországról nem deportáltak romákat”. „E nyilatkozata felháborító és minden történelmi ténnyel ellentétes, valójában a Roma Holokauszt relativizálása, a magyar állam vészkorszakbeli felelősségének kicsinyítése, amely egyfajta holokauszt tagadás”.
Méltatlannak tartják a azért is, mert Balog Zoltán az elmúlt években szilárdan kiállt a nyíregyházi szegregáló iskola mellett. A perbe személyesen avatkozott be, mint miniszter, mindannyiszor kiállva az etnikai alapú elkülönítés szégyenletes és bűnös ideológiája mellett, „szeretetteljes szegregációnak” titulálva azt.
És a cigánysággal szembeni bűneként említik azt is, hogy Balog Zoltán, mint szakminiszter tétlen maradt és marad a miskolci etnikai alapú kitelepítés és kiüldözés ügyében is.
Az Ide tarozunk! csoport egy online petíciót indítását is tervezi, amennyiben Balog Zoltán nem lép vissza a rendezvény fővédnöki tisztségétől, vagy ha a Nemzeti Színházban a romák és a nagy nyilvánosság előtt nem kér bocsánatot egy évvel ezelőtti kijelentése miatt a magyarországi cigány közösségektől, a holokauszt még életben lévő túlélőitől, leszármazottaitól.
Joka Daróczi János, a rendezvény főszervezője az Amenca Facebook-csoport oldalán a napokban szintén egy állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írta: az emléknaphoz és a fellépőkhöz mérten is méltatlannak tartja az interneten megjelent bejegyzések hangnemét. A Roma Produkciós Iroda vezetője azt írta, azért Balog Zoltán miniszter az esemény fővédnöke, mert fontosnak tartja a kormány állásfoglalását és a társadalom felé szóló üzenetét ebben az ügyben. Még akkor is, ha a tárcavezetőnek korábban volt egy téves kijelentése, amellyel sokakat megbántott. „Hiszek abban, hogy a párbeszéd és az emberséges hang lehet csak a közös együttélés alapja” – írta Joka Daróczi János.
A Phiren Amenca nemzetközi roma ifjúsági szervezet ez évben is tart megemlékező rendezvényt az 1944. május 16-án történtre vonatkozóan. A roma ifjúsági szervezet nem elsősorban a holokausztra kíván emlékezni, hanem arra a bátor cselekedetre, amely még ha csak rövid időre is, de sok ezer ember életét mentette meg a koncentrációs táborban.
Birkenau-ban, 71 évvel ezelőtt, május 16-án az első magyar tömegtranszport érkezése előtt néhány órával a nácik megkísérelték felszámolni a birkenau-i cigánytábort, mert kellett a hely a magyar zsidóknak.
A lágerben fogva tartott mintegy hatezer cigány azonban megsejtette, mi vár rájuk, és az SS nagy meglepetésére ellenállást tanúsított. Botokat, késeket és köveket ragadtak. A „cigány-tábort“ pár hónappal később 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra számolták fel, egyetlen éjszaka alatt háromezer cigány férfi, nő és gyermek vesztette életét. A roma holokauszt tényét sok évtizeden át elhallgatták, tabutémaként kezelték.
Az Európai Parlament 2015. április 15-én hivatalosan is elismerte a második világháború alatt történt roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét, illetve augusztus 2-át, mint a roma holokauszt emléknapját, amely Magyarországon 2005-től lett hivatalos emléknap.
A Phiren Amenca felhívja a figyelmet arra, hogy május 16-át ugyan nem jegyzi a történelem, de a roma ellenállás napja azonban ma is útmutatás, példaértékű cselekedet lehet, hogy az elnyomással szemben még a kilátástalannak tűnő helyzetekben is szembe lehet, és szembe kell helyezkedni.
„A rasszizmussal és cigányellenességgel szembeni ellenállásra mindig, minden korban szükség van. Mi, fiatalok, az új generáció képviselői, szeretnénk erre a 70 évvel ezelőtti történelmi cselekedetre felhívni a figyelmet, és ezáltal arra is, hogy a legnehezebb és a legembertelenebb helyzetekben is, összefogással társadalmi változásokat lehet elérni’ – írták, hozzátéve, rendezvényünk, amelyet a Phiren Amenca fiatal roma és nem roma aktivistái és önkéntesei szerveznek, célja egyrészt ezért az, hogy minél többen megismerjék ennek a több mint 70 évvel ezelőtti hősies ellenállásnak a történetét, másrészt hogy felhívjuk a figyelmet az Európában és Magyarországon szüntelenül terjedő cigányellenességre is.
Emlékeztettek arra, hogy a Phiren Amenca a holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódva már tavaly, 2014. május 16-án a Tom Lantos Intézettel közösen egy kerekasztal-beszélgetésen emlékezett a Roma Ellenállás Napjára, míg nemzetközi önkénteseink és aktivistáink Bécsben, Párizsban, Barcelónában és Berlinben a köztereken, valamint Brüsszelben és Strasbourgban az Európai Parlament intézményei, épületei előtt flashmobokkal hívták fel a figyelmet az egyre terjedő szélsőséges ideológiák elleni küzdelemre.
Budapesti VIII. kerületi Mátyás téren szombaton 16 órától tartandó rendezvényükkel párhuzamosan, idén is Európa több nagyvárosában is megemlékezéseket tartanak a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat tagjai, aktivistái.
Hidvégi-B. Attila
