2024 April 26., Friday/Ervin napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Nyilvános meghallgatást sürget a FROKK helyzetéről Csorba Zoltán
2016. 02. 04. 00:00

A FROKK igazgatói posztjára pályázók nyilvános meghallgatását, és az eddigi igazgató beszámoltatását kéri az FCÖ elnökétől Csorba Zoltán, aki maga is pályázott az igazgatói posztra.

Mint arról már korábban beszámoltunk, négyen jelentkeztek érvényes pályázattal a FROKK igazgatói posztjára, de sokak véleménye szerint az eddigi vezetőnek, Kathy Horváth Lajosnak lejt a pálya.  Az egyik pályázó, Csorba Zoltán, a tisztességes elbírálás, és a nyilvánosság érdekében a RomNet-hez eljuttatta pályázatát, hogy ismerjék meg a budapesti romák, intézvényvezetőként hogyan és miként lendítené fel a fővárosi roma kulturális életet a FROKK vezetőjeként.  /hirek/2016/01/30/ki_lesz_a_frokk_igazgatoja

 

FROKK

 

A pályázó nyílt levelet írt Csóka Jánosnak, az FCÖ vezetőjéhez, amelyet a RomNet-hez is eljuttatott.

 

 

Nyílt kérés

 

Csóka János Pál Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnökéhez

 

Tisztelt Elnök Úr! Kedves János!

 

Kérlek, tedd lehetővé, hogy mielőtt döntést hoztok a Fővárosi Roma Kulturális Központ igazgatói beosztására vonatkozóan az állásra pályázók bemutathassák az FCÖ képviselőinek és az érdeklődő nyilvánosságnak szakmai pályázatukat. Természetesen azok a pályázók élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik önként szeretnék ezt megtenni. A szakmai pályázat ismertetése során beszámolhatnak az eddigi munkásságukról is. Én a nyílt vitát és kérdéseket vállalom.

 

Indokaim:


Az elmúlt években sokaknak „elfogadottá” vált, hogy az említett roma közintézmény vezetője általad is ismert érdekes alkuk következményeként került kinevezésre.

 

Ennek eredményeként a fővárosi roma kulturális közéletet felelősségre vonás nélkül hagyták leépülni. Most ezen változtathattok!  Én a tiszta játszmák híve vagyok.

 

Sorolhatnám a problémákat, de csak néhányat emelek ki:

  • Zenészekről adott ki a FROKK könyvet 2015-ben, a könyvben szereplő zenészek nem cigányok. Hacsak valaki nem feltételezi, hogy Bergendy István, Bródy János, Demjén Ferenc és a többi szereplő cigány. Erre nem mentség, hogy cigány írta, ez még nagyobb megcsúfolása a cigány származású jeles muzsikusoknak. Kevés a híres zenészpéldakép Budapesten?
  • A cigány és hátrányos helyzetű fővárosi gyermekek táboroztatása szinte egyenlő a nullával. A fonyódi üdülő működtetéséről és kihasználtságáról nincs nyilvános információ.
  • A fővárosban élő cigány embereknek nincs központi közművelődésre alkalmas terük, a programok „láthatatlanok”.
  • Nem nyilvános, hogy kik és milyen végzettséggel dolgoznak az intézményben, mi a feladatkörük. A szakmai presztízsüket bemutatni szándékozó neves intézmények megjelenítik a honlapjukon az ott dolgozó munkatársak nevét, végzettségét, beosztását és több esetben szakmai önéletrajzát. Ezek az adatok nem sértenek személyiségi jogokat. A FROKK miért nem mutatja be a munkatársait a honlapon?

 

Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a FROKK bár fővárosi hatáskörű intézmény, ezzel együtt országos STRATÉGIAI fontosságú. Az intézmény elődje a Fővárosi Önkormányzat Romano Kher (korábban: Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Központ) fejlesztő hatással volt a budapesti és hazai kulturális életre, olyan ma ismert roma közéleti embereknek adott szakmai indíttatást, mint Rózsa Mónika, Setét Jenő, Szilvási István. Támogattak olyan tehetségeket, mint Szőke Nikoletta jazzének művész, Suki András zongoraművész, Rácz Ödön a Bécsi Filharmonikusok nagybőgő művésze. Ezt folytatni kell!

 

Nagy a lehetőségetek és a felelősségetek, a fővárosi roma közösség képviselőiként megmutathatjátok, hogy milyen irányt képvisel az általatok képviselt fővárosi roma politika.

 

Természetesen a nem cigány politikusoknak is jelentős a felelőssége! Meg akarják állítani a jelenlegi folyamatot vagy tovább engedik?

 

 A leépülés vége az elhalás, ezt nem lehet elkerülni, viszont megállítható és visszafordítható!

 

Hagyjátok, hogy maradjon a FROKK a jelenlegi vezetéssel, azzal a szakmai múlttal, amit ti is és a roma közélet többsége tud: hogy csak egy szűk csoportnak, néhány családnak a „szükségleteit elégíti ki” vagy olyan irányba viszitek, ami az alapító okirat alapján Budapest lakosságát szolgálja, hiszen a nem cigányoknak is hasznos egy kiválóan működő intézmény.

 

Nekünk, cigányoknak létszükséglet!


Várom a válaszod, miután telefonon és a facebookon nem vagy elérhető!

 

Budapest, 2016. február 3.

 

Üdvözlettel: Csorba Zoltán