Négyen jelentkeztek érvényes pályázattal a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatói posztjára, de sokak véleménye szerint az eddigi vezetőnek, Kathy Horváth Lajosnak lejt a pálya.
Az évi közel 80 millió forintból működő, láthatatlan intézmény vezetőjét két évre nevezik ki, és éppen enyi idő hiányik a jelenlegi veztőnek a nyugdíjjogosultsághoz, aki szintén pályázat benyújtásával indult a megbizatásért.
A RomNet-nek többen úgy nyilatkoztak, hogy a január 27-ig beérkezett pályázatok csak egy színházi dramaturgia része, mert a józsefvárosi polgármesterrel már korábban megállapodott a kerületi cigány önkormányzat, ki legyen az intézmény vezetője. Elvileg egy 5 tagú bizottságon múlik, kit találnak a legalkalmasabbnak az állás betöltésére.
Az egyik pályázó, Csorba Zoltán, a tisztességes elbírálás, és a nyilvánosság érdekében a RomNet-hez eljuttatta pályázatát, hogy ismerjék meg a budapesti romák, intézvényvezetőként hogyan és miként lendítené fel a fővárosi roma kulturális életet a FROKK vezetőjeként.A RomNet lehetőséget nyújt a mási három pályázónak is, hogy közzétegye internetes oldalunkon pályázati dokumentációját.
Csorba Zoltán pályázati dokumentációja
Budapest Főváros Önkormányzata
Forráshálózat – Szinergia – Innováció
PályázatFővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgató beosztás ellátására
Készítette: Csorba Zoltán Doktor jelölt
Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola
Budapest, 2015. január 21.
A Pályázat mellékletét képezik:- 3db nyelvvizsga bizonyítvány másolat- 6 db oklevél másolat- 1db szakmai önéletrajz- 1 db publikációs jegyzék, konferencia részvételi jegyzék és külföldi tanulmány utak- 4 nyilatkozat- 2 db szakmai tevékenységhez kapcsolódó nyilatkozat
A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői (idézet az alábbi törvény preambulumából)Az 1997. évi CXL. törvény célja a társadalmi jólét és fenntartható fejlődés biztosítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az életminőség javítása, valamint a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól
2011. évi CLXXIX. a nemzetiségekről szóló törvény preambulumA Magyar Országgyűlésa magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve,a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbátekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére, szem előtt tartva, hogyMagyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait, más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki,minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez,a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők,a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása,a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szervesrészei,a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok,Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,
Tisztelt Fővárosi Közgyűlés!
Benyújtom a pályázatomat a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatói állásra.Az idézett jogszabályok meghatározzák a munkámat és annak szellemiségét. MI magyar cigányok a magyar nemzet részei vagyunk, államalkotó tényezők és alkotni akarunk az élet minden területén: ápolónőként, pékként, orvosként vagy jelen esetben igazgatóként. Hiszem, hogy hordozói vagyunk a magyar kultúrának és ezt szebbé, hasznosabbá tesszük a hozzáadott cigány kultúránkkal.
Csorba Zoltán vagyok, 52 éves, két anyanyelvű, magyar cigány ember. A mellékelt önéletrajzomból kitűnik, hogy sok olyat alkottam az elmúlt évtizedekben a roma közélet különböző színterein, amely első volt Magyarország történetében. Én voltam az első Kisebbségi Biztos (helyi ombudsman), Budapest nyolcadik kerületében az első roma önkormányzat elnöke, és ilyen tevékenység volt a Józsefvárosi Roma Szolgálat, aminek megálmodója és fennállása során az igazgatója voltam, mely ma tanoda programként ismert az Országban. Publikációim a témában jelentősek, megtalálhatók a Magyar Tudományos Művek Tárában. 2014-ben a Gondolat Kiadó adta ki a „Több mint húsz év a roma közéletben” című könyvemet.
A FROKK igazgatói megbízatás olyan lehetőség lenne számomra, ahol az eddig megszerzett gyakorlati és akadémiai ismereteimet hasznosítani tudnám a magyar nemzet javára. Közel 30 éve dolgozom a cigány közéletben, ez idő alatt elsősorban gyakorlati jellegű tevékenységet folytattam és folytatok mindmáig, ezzel egy időben igyekeztem megszerezni az adott területeken a lényegi és elengedhetetlen szakmai és elméleti felkészültséget és annak birtokában tevékenykedni. Ezt hat diplomám igazolja (szociális munkás, politikai szakértő, szociálpedagógus, szociálpolitikus, kulturális menedzser, társadalom és állampolgári ismeretek szakos tanár). Doktor jelölt vagyok a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában, az utolsó védésem van hátra.
Apám rákospalotai oláh cigány volt, anyám jó nevű zenész dinasztia leszármazottja, így mind a két csoport kultúrájának birtokában vagyok.A szakmai relevanciák, a nyelvismeret, a kultúra azonos ismeret olyan legitimációt jelentenek, amely kompetenciákkal jelenleg csak kevesen rendelkeznek.Budapest sok értéke mellett azért is csodálatos, mert nagyon sokan az itt élő cigányemberek közül rendelkeznek még azzal az „Õsi” tudással, amely felbecsülhetetlen ismeretanyag Magyarországon és ezt bátran ki merem jelenteni az egész világ számára. Ilyen a zene, a nyelvtudás és más ismeretek, mint például a fémmunkásság. Ezeket a tudásokat olyan magyar géniuszok ismerték el, mint Makovecz Imre, Kodály Zoltán. Ezzel együtt sokan tudjuk, hogy a túléléshez szükséges az ünnepi tudás, amely a világ változása miatt ma már nélkülözhetetlen. A megfelelő piacképes szakképzés, a cigány értelmiségi réteg megjelenése nagyon fontos.Az értelmiségen az értelmesen gondolkodó embereket értem. Mivel ilyen szellemi központ nincs Magyarországon, a FROKK lenne ennek centruma, generátora, nem csak a régióban, hanem az egész országban.
Mik ezek az erők? A fővárosban sok az olyan család, amely a mai napig hagyományos értékek között él, mindennapjaikat még áthatja a cigánykultúra. Ez ma már nagyon sok esetben féknek tűnik a cigányság megítélésében, ugyanakkor olyan norma rendszer, amely évszázadokon keresztül lehetővé tette, hogy az ország fejlődjön.Sajnos ma már a fiatal cigány népesség egyre kevésbé követi, mert nincsenek minták. A cigány kultúra alapja: a tisztesség, a munka szeretete és a szolidaritás.
Ami jelenleg negatívumként hat egymásra, ezeket szeretném fordított előjelűvé tenni, ez által olyan szinergiák jöhetnek létre, amelyek modellek és hasznosak lesznek.
„a kulturális sokszínűség a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagság forrása”
Helyzetelemzés
A fővárosban a népesség jelentős százaléka cigány származású magyar ember (továbbiakban magyar cigányok/romák). Ebbe beleértem az összes cigányembert, a két anyanyelvű ”oláh” cigányokat és a csak magyar anyanyelvű cigányokat. A 2011. október 1-i népszámlálási adatok alapján 1 millió 729 ezer személy élt Budapesten. Ebből 20 151 fő vallotta magát cigánynak. Tudjuk, hogy ez képtelenség!Ez a létszám kb. a Józsefvárosban élő roma népességet fedi. Jelen munkában nem elemzem, hogy miért nem vallották magukat cigánynak a fővárosban élő cigány emberek. A Budapesten élő romanépesség létszáma, ha csak háromszoros szorzót használunk 60- ezer fő. Ez jelentős létszám, egy belvárosi kerület népessége. (Ennél biztosan nagyobb a fővárosban élő magyar cigányok létszáma) Ennek ellenére a fővárosban nincs olyan közművelődési lehetőség/tevékenység az itt élő magyar cigány népesség részére, amelyet a létszámuk indokolna (akár a 20 151 fő). Ennek okait nem elemzem, de néhány alapvetést szükséges megtennünk. A Romano Kher és annak elődei nagy hatással voltak a magyar cigánynépesség életére, jelentős volt az ösztöndíj rendszerük, a táborozási lehetőségük és sorolhatnám munkásságukat. Ez a folyamat - áttekintve az intézmény 2012 és 2014-es szakmai beszámolóját – megállapítható, hogy megszakadt.
A rendelkezésemre álló beszámolók, munkaterv és a honlap alapján úgy tűnik, hogy az intézmény tevékenységének nagy részét zenei programok alkották. Nincsenek statisztikák, olyan mérések- dokumentumok, amelyek alapján az intézmény hatékonyságát értékelni lehetne. Az előző években a Romano Kher évente 800-900 fő között táboroztatott csak a nyári időszakban, míg a FROKK a 2014-es beszámoló alapján 2x7 napot táboroztatott, ami teltháznál 120 embert jelent.
Összehasonlítottam a beszámolókat a főváros által fenntartott intézményekkel, többek között a Budapesti Művelődési Központtal. A FROKK beszámolója méltatlan a szakmára, a fővárosban élő magyar cigány és nem cigány lakosságra nézve.Az intézmény honlapja nincs naprakészen frissítve, nem felel meg a XXI. század eleji normáknak. Az oldalnak heti aktualitással kell az érdeklődőket tájékoztatni a kulturális eseményekről és az alapító okirat szerint meghatározott feladatokkal kapcsolatos hírekről.Ugyanez elmondható magáról a fővárosi székhelyről és a Napházról. Többször voltam a Szentkirályi utcai központban és nem a siker erőtere borított el. Legfőbb feladatomnak tekintem, hogy az ismert szükségleteket összekössem a megfelelő forrásokkal és a felsorolt hiányosságokat megszüntessem.
Ez csodálatos szakmai kihívás!Vezetői programom célkitűzéseinek meghatározásakor átfogó vezetési célnak az intézmény stratégiai cél- és feladatrendszerének kialakítását, illetve annak megvalósítását tekintem.Célom a rendszer felépítése, működtetése, folyamatos fejlesztés, a partneri elvárásoknak megfelelő, eredményesen és magas szinten működő intézmény kialakítása.Fontos szempontnak tartom az intézmény egyéni arculatának, szakmai önállóságának javítását.Az elkövetkező évek munkáját a megszerzett ismereteim, gyakorlatom felhasználásával kívánom megalapozni.Meggyőződésem, hogy csak munkatársaim együttműködésével érhetek el eredményeket.
Egy kollektíva sokszínű, nem egyformák vagyunk, hanem egyenlők. Attól lesz különleges, ha lehetőséget biztosítunk arra, hogy mindenki hozzátegye a közös munkához egyéni erősségeit. Erre kell teret adni, elismerni, minden munkatársam számára tudatosítani, hogy a munkánk hatékonysága és az intézményben folyó tevékenység színvonala között szoros összefüggés áll fenn. Ez alapját képezi intézményünk megítélésnek is. Igazán hatékony munkát az tud végezni, aki számára a saját tevékenysége is önmegvalósítást és nem napi kényszert jelent. Ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával motiválom a dolgozókat, igyekszek megfelelő munkalégkört teremteni. Az intézmény működtetését az állami támogatásból befolyó anyagi források és a saját bevételek tervszerű és költséghatékony felhasználásával hajtom végre. Előnyben részesítem a gazdaságos, környezetkímélő intézkedéseket a fenntartható fejlődés érdekében.Kiemelten kezelem a pályázati lehetőségeket, a kiírások folyamatos figyelemmel kísérését. A projektekben tevékenykedők elismerését a lehetőség szerint megteremtem.Az intézmény aktív menedzselésével, a külső kapcsolatok kiépítésével bővítem a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat.
Fel kell építeni a FROKK arculatát. Jelenleg nincs! Legalábbis olyan, ami segítené a fővárosi emberek sikerességét, és az egész nemzet javát szolgálná. A beszámolók szerint nem volt olyan önálló fővárosi nagyobb rendezvény, amely méltó lett volna az egyetemes magyar cigány kultúrához. A 2015-ben kiadott könyvüknek nincs kapcsolódása a cigány kultúrához!A Fővárosi Roma Kulturális Központnak zászlóvivőként kell a fővárost erősíteni, kiváló színvonalú tevékenységgel szolgálni Budapestet, reprezentálni a cigány kultúrát, létfontosságú szereplője kell, hogy legyen a fővárosi kulturális életnek. Erre az alapító okirat is kötelezi!Mi a szükséglet?Közismert, hogy sok esetben a középosztálybeli polgárok sem képesek segítséget adni gyerekeiknek az iskolai tanuláshoz, mert az iskolai követelményekkel nem tudnak lépést tartani. Ez a hátrányos helyzetű romák esetében fokozottabban jelentkezik. A megfelelő segítség nélkül garantált a kudarc a tanár és tanuló részére egyaránt, ennek következménye a rossz teljesítés az iskolában, a bukás, korai iskolaelhagyás, a hátrányos helyzet újratermelődése. Ezt a problémát szeretném mérsékelni.Hogyan?
Munkámat három pillérre építeném. Oktatási tevékenység,Kutatás Közművelődés szervezés, 2017. december 31-ig a következőket szeretném megvalósítani: A Szentkirályi utcai székházat nyitottá és otthonossá kell tenni a Bódvalenkei freskófaluhoz hasonlóan cigány festőkkel a főváros egyik gyöngyszemévé varázsolni. A Napházzal együtt, a Fonyódi tábort visszaadni az arra jogosultaknak. Az alapító okiratnak megfelelően üzemeltetni az intézményt.
Az oktatásban a fővárosban élő roma fiataloknak olyan pontokat kell biztosítani, ahol segítséget kaphatnak a tanulmányaikhoz. Kezdeményezni kell az ösztöndíj rendszer újraindítását külső támogatok bevonásával. Ehhez szükséges a fővárosi roma önkormányzattal és a kerületi roma önkormányzatokkal az együttműködés. 14 évig csináltam ezt a tevékenységet így van tapasztalatom. A korrepetálásokat szaktanárok irányításával pedagógus jelölt hallgatók végeznék, ez biztosítaná számukra a kötelező gyakorlatot, a valós ismereteket, alapvetően szociológiai jellegű és a társadalomban zajló folyamatokról és azok törvényszerűségéiről.
Mindhárom pillérnél fontos szerepet kapna a terepmunka. Az oktatásnál ez azt jelenti, hogy a helyi intézményekkel együttműködve a tanultakat azonnal hasznosíthatják a diákok. Fontos, hogy közvetlen élményt, tapasztalatokat szerezzenek egymásról mind a jövendőbeli pedagógusok, mind az érintett cigányok és nem cigányok. Nyelvi képzés:Két nyelvben nőttem fel. 2001-től vagyok az ELTE ITK cigánynyelv vizsgáztatója, és a szóbeli vezető vizsgáztató.
Ahhoz, hogy a pedagógusok eredményesebben dolgozhassanak a célcsoporttal, elengedhetetlen a kultúra ismerete és a célcsoport nyelvének minél használhatóbb ismerete és itt nem csak a cigánynyelvre gondolok, hanem a társadalmi helyzetből adódó kommunikációs problémákra.Itt szintén nagy lehetőségeket teremthet a FROKK, mert a cigány nyelvet tanulók élő nyelvi környezetben tesztelhetik, és fejleszthetik ismereteiket. És ez mindenki számára fontos.2016-ban elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentőségű intézmény vezetője, mint a FROKK, ne beszélje a cigány nyelvet.Ez elképzelhetetlen más hasonló kisebbségi intézmények esetében. Nem feltételezem, hogy a Bálint ház vezetője nem beszél héberül, a Goethe intézet vezetője ne beszélne németül, és sorolhatnám a hazai kisebbségeket, bolgár, lengyel, stb.Kell annyi alázat az adott kultúra képviselőjének, hogy a nyelvet megtanulja, használja, hiszen a legitimációjának az egyik alapja.
Segítséget kell adni a fővárosi lakosoknak a csodálatos cigány világnyelv elsajátításához. Természetesen biztosítani kell a többi világnyelv elsajátítását is. A Roma Szolgálatban erre nagy hangsúlyt fektettünk és sok diákunk sikeres nyelvvizsgát tett. Ehhez is használni kell az informatika által kínált lehetőségeket.Többször tanítottam már cigánynyelvet és kultúrát és szomorúan tapasztaltam, hogy a roma általános iskolás korosztály már nem használ olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek egyébként megtalálhatók a cigánynyelvben. Ha a nyelvi képzés sikeres, akkreditáltatni kell, vizsgaközpont lehet, ami bevételt termel.
Kutatóközpont: Budapest és a régió kincsesbánya egy kutatónak. Tudományos szempontból olyan információk állnak rendelkezésre melyet, ha publikálunk a hasznos ismeretek nagy érdeklődésre számíthatnak. Sokszor a valóságtól távoli képek, téves ismeretek vannak a cigányokról, nincsenek közvetlen tapasztalatok, a problémákra, a miértekre nem tudják a választ.A mi feladatunk és kötelességünk, hogy ezeket megmagyarázzuk. A családi viszonyok, gyerek - szülő szerepe, a helyzetükből adódó másságok, szocializációs folyamatok, gyakorlatilag a pedagógus és a szociális segítő szakmákban dolgozó kollégákra is jellemző, hogy nem értik a társadalmi folyamatok összefüggéseit. Az Európai Uniós források az ilyen jellegű kutatásokat kiemelten kezelik, több könyvet és más publikációs eszközt kell megjelentetni. A kutatásban és egyéb feladatokban nagy szerepet szánok a főiskolára járó hallgatóknak.
Kapcsolatok:Elengedhetetlenek a jó nemzetközi kapcsolatok, erre nagy hangsúlyt fektetnék, meggyőződésem, hogy Budapest ebben a tekintetben is modell lehetne Európa számára..A Szentkirályi utca másik végén van a Pázmány Péter Egyetem Bölcsészkara, az utca közepén a Jogi Kar. A földrajzi távolság jelentéktelen, a valóságban fényévekre van a fővárosi cigány népességtől. Vétek nem kihasználni az ezekből származó lehetőségeket! Szintén megtalálható a Károli Gáspár Egyetem Bölcsészettudományi Kara a Reviczki utcában, és a Vas utcában van a SOTE Egészségtudományi Kara. A felsorolt intézményekkel együttműködést kötnék, a tanulóknak gyakorlati terepet biztosítanánk, a fővárosban ezért segítenék a munkánkat.
KözművelődésSokak számára ismert, hogy a magyar cigánygyerekek és a hozzájuk hasonló környezetben élő nem cigánygyerekek kulturális és társadalmi tőkéje nem elég a mindennapi boldoguláshoz.Alapvetően ugyanez vonatkozik azokra a felnőttekre is, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.Az intézmény fontos feladata olyan programok szervezése, ami a két tőkét növeli, be kell ruházni az emberekbe, azért, hogy közelebb kerüljünk ahhoz a célhoz, amit Bábosik István professzor a nevelés céljának nevez:„A nevelés célja, a konstruktív életvezetés: olyan életvitel, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. Az ilyen életvezetés megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak: közösségfejlesztő jellegű, az egyén fejlődését is elősegíti, vagyis, önfejlesztő és nem önromboló jellegű. A pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték!” Ebből következik, ha az intézményekben jó feltételek között, jól dolgoznak, akkor értéket teremtő embereket nevelnek.
A közművelődési intézmények fontos feladata az életen át tartó tanulás segítése az óvodás kortól a nyugdíjas korosztályig.Engedélyeztetni kell olyan képzéseket, amelyeket a munkaügyi központokkal és más képzőkkel közösen szervezhetünk. Ezzel segítjük a fővárosi intézmények működését, képezni kell szociális/kulturális/pedagógiai/egészségügyi asszisztenseket.
Eddig ez nem volt.Engedélyeztetni kell olyan képzéseket, amelyek az esélyegyenlőséget segítik.
A FROKKNAK központi szerepet kell elérni a témához kapcsolódó képzésében.Komoly hiányosság, hogy a pedagógusok és segítő szakemberek nem kapnak segítséget, ismereteket a munkájukhoz.A digitális/informatikai képzés elengedhetetlen.
Szeretném megcsinálni Budapest nemzetközi cigánynyelvű konferenciáját 2017 áprilisában, kapcsolódva a nemzetközi cigánynaphoz!A témához kapcsolódó konferenciáknak helyet lehetőséget kell adni, és megjelentetni az elhangzottakat.
Minden évben szükséges cigány kulturális fesztiválmegrendezése a fővárosban, ahol bemutatjuk értékeinket, lehetőséget biztosítunk a fiatal tehetségek bemutatkozására. Teret kell adni olyan kezdeményezéseknek, mit a Romani Design, Romani Gastro.
Roma sport spartakiádokat kell szervezni, ahol nemzetközileg is elismert sportolóinkat példaképként mutathatjuk be a közönségnek (Pisont István, Kótai Mihály és még sorolhatnám…). A sport az egyik kiemelkedő prevenciós és kitörési lehetőség, amely segíthet elkerülni a deviáns környezetet. Létrehoznánk a Török Gyula kupát, ezzel tisztelegve az ismereteim szerint az egyetlen magyar, cigányságát felvállaló olimpiai bajnoknak.
Szükséges a zenei géniuszainknak lehetőséget adni a bemutatkozásra és menedzselni őket, ezeket szponzori pénzekből kell finanszírozni, tehát plusz forrást nem igényel. De nem torpanhatunk meg csak a zenei tevékenységeknél, mint ahogy ez az elmúlt néhány évben történt. Fontos része a kultúrának a zene, de másra is szüksége van az embereknek, meg kell érteni, hogy 2016-ban már nem lehet csak egy területre fokuszálni a cigány kultúrát. Ennek kitűnő példája, hogy az előző évben a magyar cigányok Horváth József kutató biológust választották példaképnek. Jogosan!
„Az élet nagyon ritkán engedelmeskedik az elméletnek, s főleg akkor nem, ha a teoretikusok nem hajlandók a finom változások érzékelésére, feldolgozására és megértésére”Michael Crichton Ezért kell olyan FROKK, amely képes széles perspektívában gondolkodni és iránytűként szolgálni.Nincs befogadó tér ahol a fővárosban élő roma alkotók rendszeresen találkozhatnának.
A Napház az elmúlt évtizedekben „kivívta azt a presztízst”, hogy a kerületben élő romák se engedik oda a gyerekeiket és nem látogatják, mert kocsmaként üzemelt. Ezen változtatni kell! Arra kell használni, amire létre lett hozva, nyitott kulturális intézménynek. A Szentkirályi utcai telephelyet fogadóképessé kell tenni. Be kell indítani a klubéletet, többek között: Lakatos Menyhért Klubot - ahol a művészek találkozhatnak, segíthetik egymás fejlődését.A roma tudós klubot - roma kutatók számára.A fővárosi roma felsőoktatásban tanulók klubját.A középiskolások klubját.Nyelvklubokat ahol az érdeklődők ténylegesen elsajátíthatják az idegen nyelveket.Párbeszéd klubot a fővárosi embereknekZenész klubotTáncházatMunkanélkülieket segítő klub
Szellemi műhelyek kialakítása: szociális, oktatás, egészségügyi, lakhatás, ezek együttműködnének igény szerint a fővárosi önkormányzat illetékes szakemberekkel. Teret adnék a cigányokat segítő önkéntes segítőknek, bevonva a nyugdíjas embereket, segítő hálózatot hoznánk létre, ahol cigány szakemberek segítenék a rászorulókat.
A fonyódi üdülőt vissza kell adni a fővárosi magyar cigány embereknek, az intézményvezetés feladata, hogy ezt megteremtse. Tekintettel arra, hogy a 2016-os munkatervhez nem jutottam hozzá, nem ismerem az intézmény jelenlegi vezetése által létrejött kötelezettségeket, milyen szerződéseket kötöttek.
Program tervek 2016. május 1-től2016. május 1-15 között intézmény átvétel: dokumentumok, eszközállomány leltár alapján, telephelyek, bélyegzők, stb.Amennyiben van szabad tábor kapacitás, azok azonnali szervezése.A szabad pénzmaradvány alapján programok szervezése.Meg kell jelenni az Sziget fesztiválon, ahol lehetőség van akár kiállítással egybekötve bemutatni értékeinket.Június- Július hónapban nyári programok szervezése az iskoláskorú gyerekek számára, ezzel is segítve őket a szabadidő hasznos eltöltésében.Úszó táborok szervezése a Főváros valamelyik strandfürdőjében, 2 hetes ciklusokban szervezve, a szülők részéről önrészfizetéssel.Augusztusban rendeznénk meg a fővárosi roma hetet, ez kapcsolódna Lakatos Menyhért halálának évfordulójához. A roma holocaust napjának megemlékezésén részt vennénk. Egy héten át augusztus 15-től 21-ig, a 33. héten a főváros több helyszínén szerveznénk filmnapokat cigányfilmekből, színdarabokat a témához kapcsolódóan, egész napos szabadtéri családi programot 21-én a főváros valamelyik közterületén. Ez kapcsolódna az augusztus 20-i héthez, amikor sok külföldi is tartózkodik Budapesten. 21-én este zenei gálát szerveznénk a főváros valamelyik színházába, ahol tényleg a nemzetközi hírű művészeik lépnének fel, pl: Sárközi Lajos világhírű cigányzenekara, Ökrös Ottó Bárzongorista verseny győztes jazz és tánczenekara és a Parno Graszt szintén világhírű folklór együttes, természetesen kiegészülve a hazai énekes ikonokkal.Szeptemberben indítanánk az oktatást segítő programokat, szabadidős sport és további kulturális programokat. Járóka Sándor emlékére prímás versenyt szerveznénk.Október 23-án megemlékezést szerveznénk 1956 cigány származású hőseinek.Novemberben Balogh Béla táncos emlékére táncversenyt szerveznénk Decemberben a fővárosban kivinnénk a programokat az iskolákba, roma főiskolások adnának ünnepi műsorokat igény szerint.
Program tervek 2017. januártól2017. januárban csinálnánk fővárosi újévi gálát, ahol kiváló művészeink reprezentálnák a hazai cigány művészetet.Februártól a táborszervezéssel foglalkoznánk és a már beindult klub és sportéletet folytatnánk. A következő tematikájú táborokat valósítanánk meg: sport, zene, képzőművészet. Ezek 1 hónapot vennének el a nyári időszakból, a fennmaradó időre a fővárosi cigány fiataloknak adnánk táborozási lehetőséget. Meghívnánk a Keresztény Roma Szakkollégistákat csoportvezetőknek, ezzel segítve a tanulók példakép választását.
Az intézmény gazdálkodására vonatkozó helyzetelemzésA Mozaik Gazdasági Szervezet vezetőjének tájékoztatása alapján 2015-ben az intézmény 78 140 000 forinttal gazdálkodott. Bár a gazdálkodásba beletartozik véleményem a humán erőforrás gazdálkodás is, ebben a témában csak a költségvetéssel kapcsolatos információk álltak a rendelkezésemre, amit a Főpolgármesteri Hivatal munkatársától kaptam, nyilvános adatok, amelyek a hivatal honlapján is megtalálhatók, és amit a Mozaik Gazdasági Szervezet elmondhatott. Az intézmény a költségvetési keretein belül maradt, de ezek alapján nem tudom elemezni a pénzfelhasználás hatékonyságát. Nem tudtak információt adni a Fonyódi üdülőről, nincs a szerződésről dokumentációjuk.Nincsenek hivatalos információim, a humán erőforrások hatékonyságát és szakmaiságát illetően. Budapesten élő a közéletet ismerő magyar cigány emberként vannak ismereteim. Ez alapján vannak olyan gazdálkodási gyakorlatok, amit megszüntetnék.
A FROKK nem lehet cigány közéleti emberek, hozzátartozóik kifizetőhelye, különösen akkor, ha a „támogatottak”szakmaiassága, hatékonysága finoman szólva megkérdőjelezhető. A forrásokat úgy kell felhasználni, hogy az mérhetően, átláthatóan szolgálja a fővárosi magyar cigány közösséget.
A gazdasági hatékonyságot növeli, ha tapasztalt megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek töltik be a státuszokat.Az intézménynek bevételeket termelni, ebben a Fonyódi üdülőnek nagy lehetősége van. A költségvetésben 1 500 000 Ft megbízási díjakra és 10 700 000 Ft egyéb tevékenységekre került megtervezésre, mely összesen 12 200 000 Ft elegendő lehet hatékony programok szervezésére.Az igazgató kiemelt feladata szponzorok, mecénások felkutatása, emellett a hangtechnikai eszközök bérbe adhatók koncertekre, gyakorló zenekaroknak, a Napház terme szintén bérbe adható családi és egyéb rendezvényekre. A Fonyódi tábort, ha vállalkozóknak gazdaságos üzemeltetni, akkor a FROKK-nak is bevételt kell termelnie. Az üdülő a nyári táborozást leszámítva évi 8 hónapon át pénzt termelhet, üdülőként, konferencia és képző központként.Az elkövetkezendő három évben a kormányprogram is kiemelt figyelmet szentel ennek az iránynak, az erre szánt forrásokat meg kell pályázni.
Vezetői Alapelvek: csapatmunka, minőség, szakmai alázat, fegyelem, következetességAz, hogy valakinek több a hátrány a helyzetében, mert a származása determinálja, nem jelenti azt, hogy nem kell teljesítenie, ebben kell őket segíteni.A kollégák fogadják el a magyar cigányok másságát, igyekezzenek a problémák okait feltárni, megismerni, megoldási lehetőségek keresését tekintsék alapfeladatuknak.Szükségesek a heti megbeszélések, ahol lehetőség van kulturált vitára, véleménynyilvánításra.Részemről a kiszámíthatóságot, az egyértelmű világos követelmények állítását, a megfelelő munkafeltételek biztosítását, és a személyes példamutatást tartom alapnak.Fontos, hogy elkötelezett szakképzett emberek dolgozzanak az intézményben.
Napjaink társadalmi, gazdasági változásai várhatóan újabb kihívások elé állítanak bennünket. Mindez együtt jár belső tartalmi munkánk újragondolásával, de oly módon kell ezt megtennünk, hogy a régi és az új értékek harmóniája jellemezze megújuló intézményünket.Korábbi vezetői gyakorlatomban igyekeztem nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeket teremteni a munkavégzéshez, ugyanakkor megköveteltem a törvényességet, szakmaiságot, a határidők betartását, döntéseim előkészítésébe maximálisan bevonva az érintett alkalmazottakat.
Budapest, 2016. január 21.
Csorba Zoltán
