Társadalompolitikai szempontból jelenleg nincs cigánykérdés - mondta Kállai Ernő társadalomkutató a roma közösségek társadalmi integrációjával kapcsolatos, a rendszerváltozástól napjainkig tartó kormányzati törekvéseket összegző előadásában a Ferge Zsuzsa szakmai örökségének nyomában címmel rendezett csütörtöki, budapesti konferencián.
Társadalompolitikai szempontból jelenleg nincs cigánykérdés, mert a differenciált társadalom megteremtéséhez az szükséges, hogy a jelenleg még alig látható és gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező értelmiségi réteg mellett a cigányság stabil középosztálya is megjelenjen. A rendszerváltozás óta eltelt 30 év, és az elmúlt száz év fejlődési szakaszaihoz viszonyítva még legalább két új generáció felnevelése szükséges ahhoz, hogy egy öntudatos, egységes közösség alakulhasson ki a cigányságon belül, amely helyet és szerepet követel majd a társadalom minden szegmensében. Amikor ez megtörténik, az országnak, a magyar társadalomnak akkor kell szembesülnie a valódi cigánykérdéssel. Erről beszélt Kállai Ernő társadalomkutató a roma közösségek társadalmi integrációjával kapcsolatos, a rendszerváltozástól napjainkig tartó kormányzati törekvéseket összegző előadásában a Ferge Zsuzsa szakmai örökségének nyomában címmel rendezett csütörtöki, budapesti konferencián.
Az idén április 25-én 92 éves Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának tiszteletére szervezett, múlt év októberében indított, és havi rendszerességgel jelentkező szabadegyetemi előadássorozat a társadalompolitika feltűnő és eltűnő esélyeit latolgatja, és tudományos megközelítésben ismerteti a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szalonjába szerevezett eseményeken. Korábbi előadásokban neves kutatók, egyetemi professzorok és akadémikusok tartottak előadásokat a tudományos tájékoztatási lehetőségekről, a szegénység mai arcairól, valamint az iskolai és társadalmi egyenlőtlenségekről. A nívós, tudományos értekezés márciusi eseményén ezúttal a roma integráció és dezintegráció útvesztőit helyezték fókuszba. Ferge Zsuzsa a szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója, és életművét, szakmai örökségét ismertető előadássorozat meghívott előadója volt Dr. Kállai Ernő társadalomkutató, tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, volt kisebbségi ombudsman, és Kóczé Angéla szociológus, a CEU docense.
A beszélgetés moderátora Rauh Edit szociálpolitikus, volt esélyegyenlőségi szakállamtitkár vitaindítójában arról beszélt, hogy a cigányság társadalmi integrációja csak egy bizonyos szintig, és az is töredezetten valósult meg, és sok esetben az eredmények felmorzsolódtak, a politikai törekvések zátonyra futottak. A társadalmi mobilitást a szegénység és a kirekesztettség akadályozza, és több száz év elteltével ma még mindig nem érték romának/cigánynak lenni. Rauh Edit megemlítette, hogy Zsigó Jenő szociológus, roma politikus és Ferge Zsuzsa között abban volt véleménykülönbség, hogy a neves roma gondolkodó szerint alapvetően elhibázott a „színvak” politikai szemlélet és megközelítés, míg az akadémikus a szociálpolitikai és társadalompolitikai kérdések megoldási lehetőségében nem tartotta elsődlegesnek, hogy különbséget tegyen a romák és a szegények között.
Kállai Ernő, az egyik legismertebb és legnevesebb társadalomkutató, aki számos egyetemen és főiskolán tanít ma is, a romák társadalmi integrációjának, a valódi esélyteremtő lehetőségek kudarcait elsődlegesen abban látja, hogy a politika csak 4 éves ciklusokra tervez, holott generációkban kellene gondolkodni, és több évtizedet átölelő programokat kellene alkotnia. A XX. század elejére vonatkozó adatokat a legutóbbi, a 2008-ban elhunyt Széchenyi-díjas szociológus, Kemény István 2003-as átfogó és reprezentatív roma kutatási adatait, a 2011-es népszámlálási adatokkal összehasonlítva, és ahhoz viszonyítva kijelentette, a társadalmi körülmények ellenére jelentős fejlődés történt a romák között, de ez a többségi társadalom eredményeihez viszonyítva kevés. Igaz, hogy sok tényező befolyásolja a fejlődés lehetőségét és ívét, így az oktatás, a társadalmi előítélet, a foglalkoztatás, vagy akár az egészségügyi helyzet, amelyre példaként említette, hogy a cigány férfiak születéskor várható átlagéletkora 60 év alatt van, míg ez a szám a nem romák esetében 80 év.
Megemlítette, hogy 2011 előtt még kifejezetten romákat célzó kormányzati programok indultak, de az elmúlt 12 évben általános szegénységpolitika van Magyarországon. Az integrációt, a felemelkedést segítő programokkal az a baj, hogy ennek forrásait nemzetközi támogatásokból finanszírozzák, de mi történik akkor, ha ezek az összegek elapadnak, elfogynak, megrekednek, akkor az integráció addig szünetel? – tette fel a kérdést. Bár a jelenlegi kormányzat néhány területet és ügyet, így a Biztos Kezdet Gyerekházat, a Tanodaprogramokat már hazai forrásból finanszírozza, de sokkal kevesebb összeggel, és ennek negatív hatásait érezni is lehet.
Az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója úgy fogalmazott: az állam részéről „haszonelvűség révén” nem számít tényezőnek a cigányság, és az ország évente 40 ezer fővel csökkenő lakossága sem tartja fontosnak, hogy ezzel a társadalompolitikai kéréssel foglalkozzon. Addig, amíg mindez öt-tíz ezer, vagy maximum százezer ember számára lényeges kérdés, addig ne reménykedjünk gyökeres változásban – mondta Kállai Ernő kihangsúlyozva azt is, ha egy közösség, egy társadalmi csoport kifejezetten az államtól vár minden megoldást, akkor kiszolgáltatott helyzetben marad. A romák gyenge érdekérvényesítő ereje, a zátonyra futott kisebbségi képviselet, az erősödő társadalmi előítélet, és az élet egyéb területein is kézzel fogható diszkrimináció, valamint az egyéni érvényesülés és egzisztenciális problémák megoldása is erősíti az asszimilációs folyamatot.
Kóczé Angéla ezzel ellentétben abban látja a megoldást és a fejlődési lehetőséget, hogy az iskolákban, a mikroközösségekben kell erősíteni az identitást, a fejlesztést, mert szükség van olyan apró impulzusokra, amelyek segítenek továbblépni. A CEU tanára nemzetközi kitekintésként példaként említette a legutóbbi uniós kutatási adatokat, miszerint Európa 10 országában a romák 80 százaléka él a létminimum alatt. Kóczé Angéla magát idelistaként meghatározva úgy véli, Ferge Zsuzsa szabadság, egyenlőség, testvériség, valamint a szolidaritás és igazságosság alapján kialakított szemlélete a jó út a cigányok integrációjára, de ez a mai politikai érdekből hiányzik. A gondoskodó, jóléti állam képe mára elhalt, és ezzel mindenkinek szembesülnie kell.
Talyigás Katalin szociológus, az ELTE szociológia tanszékének volt tanára azt mondta, humánus, átgondolt társadalompolitikai szemlélet kell a változáshoz, és olyanok, akik mernek cselekedni, példaként említve, hogy a vészkorszakban is voltak, akik mertek másként gondolkodni. A nemzetközi szinten is ismert és elismert szakértő szerint a cigányság fejlődésében jelentős példamutatás Kóczé Angéla életútja is, amely a sikeresség és a lehetőség bizonyítéka, hogy egy egyetemi hallgatóból mára elismert és sikeres professzor lett.
Kállai Ernő kutatásai következtetéseit összegezve azt mondta, a társadalomban és az oktatás területén a távolság állandósult a romák és a nem romák között, így a fejlődés ellenére is konzerválódott a helyzet, elmaradt a modernizáció, és a kiszolgáltatottság miatt felerősödhet és felgyorsulhat az asszimiláció.
A társadalomtudós szerint a cigányság fejlődésének egyetlen kulcspozíciója az iskola, és a modernizáció csak a megfelelő szintű és minőségű oktatással valósulhat meg. Ehhez viszont az kell, hogy a mai szülők segítsék, támogassák a gyerekeik oktatását, vagy legalábbis ne akadályozzák fejlődésüket. Kállai Ernő úgy véli, ma még nincs „cigánykérdés”, mert szűk az értelmiségi és a középosztálybeli réteg, de majd ha egy stabil és látható közösség alakul ki a cigányságon belül, akkor öntudatra ébredve helyet és szerepet követelnek majd az egyéni érvényesülés és a társadalmi szerepvállalásban is. Ez pedig komoly konfliktust és problémát jelent majd. Kállai Ernő szerint ez legalább két generáció felnövése után lesz várható.
A szabadegyetemi előadást és a hallgatóság kéréseit élő videókapcsolaton keresztül követte Ferge Zsuzsa kutató, aki a rendezvény végén megköszönve az előadást úgy fogalmazott: „fontosak és értékesek ezek a beszélgetések, mert bizonyítják, hogy a politikának van köze az emberekhez.”
A tudományos rendezvénysorozat 2023. április 20-án folytatódik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, amelynek témája az alapjövedelem és az emberi méltóság, a meghívott előadók pedig Bánfalvi István és Pataki Éva szociálpolitikusok lesznek.
Hidvégi-B. Attila
