2022 May 17., Tuesday/Paszkál napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Nemzetiségi nyelvű képviselői felszólalások a parlamenti üléseken
2022. 05. 10. 00:00

Varga Ferenc jobbikos képviselő hétfőn cigány nyelven kezdte beszédét a parlamentben. A tényszerűségért összegyűjtöttük, ki, mikor és milyen ügyben szólat eddig fel nemzetiségének képviselőjeként anyanyelvén, vagy idegen nyelven az Országgyűlésben az elmúlt 32 évben.

 

Képviselők cigány nyelven az Országgyűlésben:

 

Horváth Aladár az SZDSZ országgyűlési képviselőjeként 1991. december 29-én, az 1992-es költségvetési vitában, hozzászólását az új évet köszöntve így zárta: „…engedjék meg, hogy újév előtt egy nappal cigány nyelven köszöntsem önöket és rádiót hallgató honfitársaimat: „Mura amale! Haj romale, haj shavale! Te zsutil amen o Szunto Del, o Szunto Marija, but bax, haj but szasztyipe, pacsa, thaj bukurja. Thaven szasztye, thaj baxthale!

(Kedves Barátaim! Cigányok! Testvéreim! Adjon az Isten, a Szűz Mária sok szerencsét, sok egészséget, békességet, boldogságot! Úgy adja a Szent Isten!) Horváth Aladár beszédét nagy taps fogadta.

 

 

Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 29-én, miniszterelnöki expozéjában, amikor Medgyessy Péter lemondása után kormányfőnek választották, azt mondta: „Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them”. Egy Magyarország van, cigányok és magyarok közös országa.) Képviselői közbeikiabálás: „ez a magyar parlament!” Farkas Flórián PR-fogásnak nevezte a mondatot, Kolompár Orbán, az OCÖ akkori elnöke pedig dísztáviratot küldött Gyurcsány Ferencnek, megköszönve a cigány nyelvű mondatot.

 

 
 

 

Varga Ferenc, a Jobbik képviselője 2022. május 10-én, első képviselői felszólalását így kezdte: „Avilas-tar e vrama, ke varikon ande Parlament vorbij romanes. Som phutyardo, ke andej pecipija anglunovar me vorbijas romanes ande Parlament”, majd napirend előtti beszédét magyar nyelven folytatta. A képviselő, aki 2014-től megválasztásáig cigány önkormányzati képviselő és elnök is volt, parlamenti felszólalását azzal zárta hogy a következő 4 évben a roma ügyben ő lesz a cigányok lelkiismerete az Országgyűlésben.

 

 

 

 

 

A közösségi médiában a cigány nyelvet anyanyelvi szinten használók között többekben megütközés keltett a felszólalás nyelvtani hiányossága, de mint gesztust, értékelték, és fontosnak tartották.

 

Ifj. Rostás-Farkas György újságíró, műfordító, a Cigány Tudományos és Identitásőrző Szövetség és a Roma Szeretetszolgálat elnöke szerint viszont Varga Ferenc képviselő első parlamenti felszólalásában megszégyenítette a nemzetközi Lovári cigány nyelvet, mert az elmondott mondatai helytelenek voltak, beszéde szinte érthetetlen, mert felcserélte a hímnemű és nőnemű főneveket, helytelen ragozásaival a jelen kifejezését múltbélivé tette. „Najis la vorba! Avilas-tar e vrama, ke varikon ande Parlament vorbij romanes. Som phutyardo, ke andej pecipija anglunovar me vorbijas romanes ande Parlament” – tükörfordításban If. Rostás-Farkas szerint az alábbit jelenti: „Kösz szót! Jött-el az idő, mert valaki parlamentben beszélek cigányul. Vagyok büszke, mert történetben én beszéltem cigányul parlamentben.”

 

Ifj. Rostás szerint helyesen így hangzana a mondat: „Najisarav e vorba! Avilas e vrama, kana varikon vorbil ando parlamento. Phutyardo som, ke anglunes pecilaspe, me shaj vorbij romanes ando parlamento”. magyar nyelven pedig: „Köszönöm a szót! Eljött az idő, amikor valaki a parlamentben cigányul beszél. Büszke vagyok, hogy először történt meg, hogy én beszélhetek a parlamentben cigány nyelven.”

 

Farkas Flórián 2002-től 2022-ig, húsz éven át volt megszakítás nélkül a Fidesz színeiben parlamenti képviselő, de ez idő alatt cigány nyelven soha, egyetlen egyszer sem szólat meg. Igaz, magyarul se nagyon, mert az utolsó két parlamenti ciklusában egyszer sem emelkedett szólásra.

 

Teleki László szocilaista képviselő és egykori romaügyi államtitkár több felszólalása alkalmával is cigány nyelven köszöntött ünnepnapok, vagy évfordulók alkalmából, de felszólalásait végig magyarul tartotta.

 

Nemzetiségi nyelvek a parlamentben:

 

1990. november 13-án Horváth Vilmos (SZDSZ) interpellálta a művelődési és közoktatási minisztert Állandó időpontú, rendszeres horvát nyelvű nemzetiségi műsor tárgyában címmel, horvát nyelven.

  1. október 12-én az MSZP-s Jakab Róbertné a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során szlovák nyelvenszólalt fel.
  2. március 9-én Dr. Sipos Imre (FKGP) a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során német, illetvehorvát nyelvenszólalt fel.
  3. november 20-án Wekler Ferenc frakcióvezető-helyettes (SZDSZ) napirend előtti felszólalása német nyelventörtént.
  4. november 21-én Bretter Zoltán, Horváth Vilmos és Puha Sándor (mindannyian SZDSZ) napirend előtti felszólalásai a kisebbségi nyelvhasználat ügyében román, horvát, szlováknyelven történtek.

2018. szeptember 17-én a magyarországi németek listájáról az Országgyűlésbe került Ritter Imre az elhunyt Heinek Ottóra emlékezett meg a parlamentben német nyelven.

 

Szintúgy a jobbikos Brenner Koloman egy nappal később, 2018. szeptember 18-án szólalt fel anyanyelvén a Tisztelt Házban, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának egykori elnökét méltatva. A két felszólalás közötti annyi volt a különbség, hogy Ritter Imre csak egy keveset, felszólalása elején és végén beszélt németül míg Brenner Koloman beszédében végig a német nyelvet használta.

 

Szószólók:

 

A nemzetiségi szószólók az általuk képviselt kisebbség nyelvén mindössze kétszer szólaltak fel az Országgyűlésben. 2014 júniusában akkor még német szószószólóként Ritter Imre beszélt a nemzetiségek jogairól, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosításának általános vitája során, majd 2016-ban a magyarországi szlovénok szószólója, Kissné Köles Erika szólalt fel napirend előtt Szlovénia függetlenségének kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából.

 

A nemzetiségek szószólója esetleges parlamenti felszólalásukban egy rövid, nemzetiségi nyelven történő köszöntés és pár mondat után áttérnek magyarra. 

 

Így tett Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló is, aki többször is megszólalt cigány nyelven,  köszöntés, vagy néhány szó erejéig 2014 és 2022 között megemlékezések, emléknapok, ünnepek kapcsán, amíg két cikluson át volt nemzetiségi szószóló.

 

 

A Házszabály szerint bár a tanácskozás nyelve a parlament és a bizottságok ülésein magyar, ám ha valaki képviselőként valamely nemzetiséghez tartozik, vagy mandátumot szerzett az egyik nemzetiségi listáról, vagy épp nemzetiségi szószóló, minden további nélkül beszélhet anyanyelvén is. Ha pedig előre szólnak szándékukról, az Országgyűlés biztosítja a tolmácsolást. Ennek költségét a nemzetiségeket képviselő bizottság fedezi.

 

A parlamenti ülés felszólalásai minden esteben szöveghűen, szó szerint kerülnek a jegyzőkönyvekbe, jelezve az esetleges a reakciókkal (taps, közbe kiabálás) együtt.

 

Hidvégi-B. Attila