Az ORÖ több vezető tisztségviselőjét is kihallgathatják a közeljövőben a Híd a munka világába projekttel kapcsolatban zajló büntetőeljárás keretében az adónyomozók.
Az Országos Roma Önkormányzat „Híd a munka világába” programmal kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség még a tavasszal rendelt el nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt, és az eljárás a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán zajlik. Mint arról a RomNet többször beszámolt, az elmúlt fél évben több tanúkihallgatás is történt, és iratlefoglalásokat is tartottak az adónyomozók az ORÖ Dohány utcai székházában.
A szövevényes, több bűncselekmény-gyanús ügyleteket egyesítve a nyomozás költségvetési csalás gyanúja miatt zajlik, pedig az ORÖ úgynevezett Alternatív Vizsgálóbizottságának tagjai sikkasztás, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával tettek feljelentést. A gyanús pénzköltések miatt szintén büntetőfeljelentést tett Hadházy Ákos, az LMP politikusa is.
A NAV a RomNet megkeresésére szerdán azt közölte: a Híd a munka világába programmal kapcsolatban egy nyomozás van jelenleg is folyamatban, mégpedig költségvetési csalás gyanúja miatt. Közlésük szerint a nyomozás határidejét 2016. február 24-ig meghosszabbították. A NAV korábbi tájékoztatásával összhangban azt tudatta, hogy jelenleg is folyik a bizonyítékok beszerzése és értékelése, és folyamatosak tanúkihallgatások, de gyanúsított egyelőre nincs az ügyben.
A RomNet értesülései szerint a Híd a munka világába projekttel kapcsolatban zajló nyomozással összefüggésben az adónyomozók hamarosan az Országos Roma Önkormányzat hivatalvezetőjét, gazdasági vezetőjét és elnökét is kihallgathatják. Arra a kérdésre, hogy a NAV tanúkihallgatásra, vagy gyanúsítotti kihallgatásra szeretné-e beidézni az érintett három tisztségviselőt, a bűnügyi főosztály az eljárás érdekeire hivatkozva nem kívánt válaszolni. Írásban küldött tájékoztatásukban mindössze azt tudatták: „a tanúkihallgatások folyamatosak. A nyomozás érdekeire figyelemmel több információt nem tudunk adni az üggyel kapcsolatban”. A NAV bűnügyi sajtóosztálya korábban is csak szűkszavúan nyilatkozott az ügyről a RomNet megkeresésére, azt aláhúzva, hogy az eljárásról „részletesebb információkat nem kívánnak megosztani a nyilvánossággal”. (A tanúkihallgatás és a gyanúsítotti kihallgatás között az a lényeges különbség, hogy a tanú köteles vallomást tenni és az igazat mondani, míg a gyanúsított megtagadhatja a vallomástételt, és nem kötelezhetik az igazmondásra sem.)
A már közel egy éve nyilvánosságra került uniós projekt körüli botrányok miatt indult nyomozás során a büntetőfeljelentést tett Makai Istvánt, Lakatos Oszkárt, Vajda László és Dancs Mihály ORÖ-s képviselőket több alkalommal is tanúként hallgatták ki.
Információink szerint az Országos Roma Önkormányzat Híd a munka világába projektje ügyében zajló, költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozáshoz kapcsolódó kihallgatásra Hegedüs Istvánt, az Országos Roma Önkormányzat jelenlegi elnökét, Dobóvári Ildikó korábbi hivatalvezetőt, és Bencze Gáborné korábbi gazdasági vezetőt is beidézhetik, de az adónyomozók meghallgatják Winkler Gábor projektvezetőt is. Úgy tudjuk, az adónyomozók megkapták az Emberi Erőforrás Minisztériumának már jogerőssé vált döntéseit is, amelyek megállapítása alapján az ORÖ szabálytalanul használta fel a Híd a munka világába projekthez forrásként rendelt pénzeket. Emlékezetese, az ORÖ havi 500 ezer forintért bérelt alsó kategóriás Opel Corsa típusú gépkocsikat félé éves időtartamra, holott a bérleti díjból kedvezőbb áron már meg is vásárolhatták volna azokat. Szintén több tízmillió forintért vásároltak és béreltek irodabútorokat. Az Emmi vizsgálata alapján 11 ügyben szabálytalanul használták fel a pénzeket, ezért 228 millió forint visszafizetésre kötelezték az önkormányzatot. Hat ügyben - köztük a gépkocsi-bérlés és a bútorvásárlás - már jogerős a döntés, így közel 20 millió forintot vissza kellett fizetnie az önkormányzatnak, míg a többi ügyben jelenleg is zajlik a jogorvoslati eljárás. A költségvetési csalás büntetőügye emiatt is indult el.
A hatóság vizsgálja azt is, hogy az ORÖ több tízmillió forint értékben szervezett különböző rendezvényeket, ráadásul úgy, hogy azok elszámolása nem csak az uniós projekt, hanem az úgynevezett Mentorprogram és 2014-es választási kampány-elszámolásában is szerepel.
Az autóbérleti és a bútorvásárlási szerződéseket 2014. december első hetében írták alá, amikor is már Hegedüs István vezette az országos önkormányzatot. (Hegedüs István Farkas Flórián javaslatára lett az ORÖ elnöke, és tavaly októbertől tölti be ezt a tisztséget) Az ORÖ jelenlegi elnöke a Népszavának néhány héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, 2015. májusáig csak formális elnöke volt az önkormányzatnak, semmilyen döntési és aláírási jogköre nem volt, mindössze protokolláris feladatokat láthatott el. (http://nepszava.hu/cikk/1073550-azt-mondtak-lelovik-a-csaladomat) Ezzel ellentétben az viszont az Alternatív Vizsgálóbizottság is tényként közölte, hogy a bűncselekmény-gyanús szerződéseken Hegedüs István elnök szerepel aláíróként.
Úgy értesültünk, az adónyomozók vizsgálják a vidéki székházvásárlások ügyét is, hogy az ingatlanokat milyen szempontok, felmérések alapján választották ki, mert a gyanú szerint azokat jóval a piaci ár fölötti értéken szerezte meg az ORÖ. Az ORÖ 22 ingatlanról készíttetett egységes arculati, valamint belsőépítészeti tervet, és ehhez látványterveket is rendelt, mintegy 8 millió forintért, de csak 7 ingatlan megvásárlását tervezték. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, egyetlen megvásárolt iroda sem működik, a 224 millió forintért megvásárolt budapesti Gellérthegy utcai központi székházban munkát nem végeznek, de van olyan vidéki iroda, amely bútorbolt. Az adóhatósági vizsgálat tárgya az is, hogy a nyáron megvásárolt, de valóságban nem működő irodákban alkalmazottak milyen teljesítési igazolás alapján kaphatták meg fizetésüket. Az alkalmazottak a dokumentumok alapján 450 és 300 ezer forint közötti havi fizetést kaptak, de volt olyan vidéki regionális központ, ahol négy alkalmazott fél éves bére elérte a 10 millió forintot. Mint arról már többször beszámolt a RomNet, a TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001 „Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába” című kiemelt projekt vezetője havi 1,2 millió forint bruttó fizetést kapott. Winkler Gábor azóta lemondott a projekt vezetéséről, igaz, az uniós program első fázisa júniusban le is járt.
Farkas Flóriánon miniszterelnöki biztos, az ORÖ korábbi elnöke, a "Híd a munka világába" Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet vezetőjének esetleges felelősségét az úgynevezett Mentorprogram keretében kötött kettős foglalkoztatású szerződésekben, és a teljesítés nélküli kifizetésekben is vizsgálhatják. Az ezzel kapcsolatos megbízási szerződéseket és a számlákat az adónyomozók a közelmúltban foglalták le a Dohány utcai székházban.
A RomNet megkereste Az Emberi Erőforrások Minisztérium szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárát, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szabálytalan pénzfelhasználásokkal kapcsolatban 150 közbeszerzési tételt vizsgáltak. Már vannak jogerős döntések, amely alapján vissza kell fizetnie az önkormányzatnak 18.294.878 Ft-ot. A minisztérium közölte azt is, a még 2011-ben a kormány és az Országos Roma Önkormányzat által kötött keret-megállapodás összesítő értékelése hamarosan megkezdődik. A tárca emlékezetett, hogy a megállapodás fő céljai között szerepelt a roma emberek piacképes szakmához juttatása, és segítésük a munkaerő-piacra való belépésben, valamint az esélyteremtés a tehetséges roma fiatalok számára. Mint írták, a programok befejezésével megkezdődik a tapasztalatok összegyűjtése, amelyek értékelése hozzájárul a projektek folytatásához.
A minisztérium ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy 2015. szeptember 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az EFOP Éves Fejlesztési Keretének 2015. évi módosítása, eszerint az EFOP-1.1.2. „Nő az esély – képzés és foglalkoztatás” program, (közismertebb nevén az Ezer roma nős projekt) a Türr István Képző és Kutató Intézethez és Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz, míg az EFOP-1.3.2. „Roma mentorhálózat fejlesztése” konzorciumvezetőként szintén a TKKI-hoz került. Korábban mindkét projektet az ORÖ koordinálta, és a TKKI csak konzorciumi partner volt.
Az önkormányzatra és a teljes roma ügyre sötét árnyékként boruló botrányok miatt Farkas Flórián személyi és politikai felelősségét már Hegedüs István ORÖ-elnök is többször hangoztatta, kijelentve: a roma politikusnak le kell mondania, és távoznia kell a közéletből, és ennek érdekében Orbán Viktor kormányfőhöz és Lázár János miniszterhez fordul. A Híd a munka világába projekt miatti botrányokkal összefüggésben Gúr Nándor MSZP-s, Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) és az LMP is Farkas Flórián mentelmi jogának felfüggesztését követelte. Több parlamenti politikus az országgyűlésben felszólalva, vagy sajtótájékoztató keretében kijelentette: ideje lenne, hogy a miniszterelnöki megbízott kezén kattanjon a bilincs, mint ahogyan az már a bűncselekmény-gyanú nyilvánosságra kerülést követő napokban baloldali politikusok esetében többször is megtörtént, de azt is javasolták már Farkas Flóriánnak, hogy önként lemondva mentelmi jogáról az első rendőrőrsön kérje letartóztatását.
Az Országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény 78. § viszont ezt nem teszi lehetővé, vagyis önként nem mondhat le mentelmi jogáról egy képviselő. Szabálysértés, illetve bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet csak őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési-, büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, (jelen pillanatban ezt a tisztséget betöltő Polt Péter) azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Kérésére meg kell őt hallgatni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság ülésén, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen. (HHSZ 146. § (3) bekezdés) Mentelmi ügyében az Országgyűlés határozathozatala előtt ötperces időtartamban hozzászólhat. (HHSZ 147. § (2) bekezdés) Az Országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény 77. § (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
Hidvégi-B. Attila
