2022 June 28., Tuesday/Irén, Levente napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Farkas Flórián: a botránypolitika helyett a szakpolitikára koncentrálunk
2013. 12. 17. 00:00

Farkas Flórián szerint a közmunka megoldja a romák foglalkoztatási problémáját, a Cigánypárt pedig csak a botránypolitizálásban érdekelt, és ezzel ők három éve szakítottak.

A roma társadalom közélettel foglalkozó része régóta ismeri a nemzetiségi választások bojkottjára felszólító cigánypárt alapítóit – mondta lapunknak  (Magyar Hírlap)  Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke a Horváth Aladár nevével fémjelzett új formáció kapcsán.

 

„Mindig csak megosztottságot hoztak, miközben a romák képviselete számukra a botránypolitikával volt egyenlő. Az ORÖ-ben 2011 óta kétharmados többséggel bíró Lungo Drom azonban úgy döntött, bezárja a botránypolitika ajtaját, a szakpolitikára koncentrál” – hangsúlyozta.

 

Farkas szerint azok szólítanak most bojkottra, akik húsz éven át nem voltak képesek kiharcolni a kisebbségek önálló parlamenti képviseletének alkotmányos jogát sem. „Ez most megvalósul, s jelentős eredmény, hogy a kisebbségek könnyített eljárásban tudnak képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. De minden roma politikusnak továbbra is adott a lehetőség, hogy politikai szimpátiája alapján, pártcsaládok szerint vállaljon jelöltséget és képviselői munkát” – mutatott rá az ORÖ elnöke.

 

Farkas Flórián

 

A közfoglalkoztatásról szólva hozzátette, 2010 előtt rendkívül káros mechanizmus épült be a posztkádári, munkáját, tanulási lehetőségeit vesztett cigány társadalomba. Az állam nem felszámolni akarta körükben a munkanélküliséget, a hátrányos lakhatási körülményeket, és nem szorgalmazta a szakmunkásképzést, inkább – e nehéz feladatait kiváltva – segélyt adott a periferikus lét elviseléséhez. „Tette ezt, úgymond ideig­lenesen, amíg el nem jön a valódi integrációs politika. Csakhogy ez az ideiglenesség olyanná vált, mint a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozása. Miközben milliárdok tűntek el úgy, hogy semmi nem változott” – érvelt Farkas Flórián.

 

Hangsúlyozta, az általa vezetett Lungo Drom és a Fidesz szövetsége éppen azért jött létre, mert „ez így nem mehet tovább, nem nőhet fel még egy generáció úgy, hogy a családból senki nem megy munkába, csak a posta előtt kell néha összecsődülni a létfenntartásért”.

 

A közmunka, az ahhoz kapcsolódó képzések igenis kiutat mutattak a cigányságnak – vélekedett az ORÖ-vezető. Szerinte a ciklus végére mintegy százezren kerülnek be a rendszerbe, amelyben jövőre a foglalkoztatási szövetkezet létrejötte is kiemelt szerepet kap. „Remélem, a bérek várható növekedéséhez az én állandó lobbizásom is hozzájárult. Tudom, negyvenhétezer forintból nem lehet megélni, jövőre már ennek majdnem a kétszerese lesz a közmunkások bére” – mondta.

 

Az ORÖ által fenntartott három általános iskola kapcsán arról beszélt, gyökeresen szakítottak a „rég lejárt szegregációs lemezzel”. Minden nemzetiség a világon arra törekszik, hogy temploma, kultúrháza és iskolája legyen, amelyben identitását, kultúráját és nyelvét őrizheti. Miért lenne ez másként a romák esetében? – vetette fel Farkas, aki elmondása szerint azért is állt az intézményfenntartás mellé, hogy ezek az iskolák nyitott nemzetiségi intézményként működjenek, speciális foglalkozásokkal, nevelőmunkát is végző pedagógusokkal. Olyan helyek ezek, ahova a nem cigány gyerekek is szeretnek járni, mert kiemelkedőek az oktatási feltételek. Már jönnek is az eredmények: december 6-án mások mellett az ORÖ is kapott tehetségbarát önkormányzat díjat Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkártól. A szervezet újabb intézményeket vehet át, ha a stabil és jó működés feltételeit garantálni tudja.

 

„Elősegítheti iskoláink sikerét az a már elindult program, amely hatezer hátrányos helyzetű, hetedik-nyolcadik osztályos gyermeknek biztosít ösztöndíjat, illetve ezerötszáz pedagógust támogat abban, hogy mentorként segítse ezeket a diákokat” – tette hozzá az elnök.

 

Farkas „messzemenőkig” támogatja a hároméves kortól kötelező óvoda jövő évi bevezetését, ugyanakkor reméli, lesz elég intézményi kapacitás a megvalósításhoz. A közösségi szocia­lizáció egyik legfontosabb pillére az óvoda – folytatta –, ahonnan a gyermek családon belüli sorsa is követhető, kontrollálható, a mélyszegénységben élők számára pedig az első fontos lehetőség az intézményi segítségre.

 

A közelmúltban megalakult roma kutatóközpontról azt mondta, bár helyi szinten már létrejöttek ilyen műhelyek, fontos, hogy a romakutatásnak legyen államilag, illetve az unió által is támogatott intézménye, amelynek hivatalos feladata, hogy szociális, gazdasági, politikai, kulturális, nyelvészeti és egészségügyi kutatásokat végezzen a cigányság körében, miközben nemzetközi kitekintést is tesz.

 

Bár fontos szempont, nem a kormányzati politika visszaigazolása a központ elsődleges dolga, sokkal inkább a kritika, a bírálat és a javaslattétel.

 

Kacsoh Dániel