HÍRDETÉS


JEGYZETEK
vissza

Horváth Aladárnak, a Roma Büszkeség Napján elmondott beszédének szerkesztett változata

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 Október 20    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív
Hirdetmény

Tisztellek, becsüllek benneteket! – így köszönünk a tavaly október 17-én megrendezett miskolci polgárjogi tüntetés óta.

 

Ismerem annyira őseink nyelvét, hogy cigányul is elmondjam: „ Loshal muro jilo, phutyardo som pe tume” – Örül a szívem, büszke vagyok rátok, Testvéreim!

 

Miskolc óta egy lépéssel közelebb kerültünk egymáshoz. Az akkori beszédem talán legfontosabb mondata így szólt: „Egymás szemében kell megtalálni a bizalmat.”

Nincs más választásunk, vissza kell nemesednünk közösségi értékeinkhez. Amelyik nép összetart, az bízhat Isten áldásában.

 

Az összefogás parancsát megértették az egymással korábban rossz viszonyban lévő cigány vezetők is. Hosszú és kemény munka eredményeként közös álláspontra jutottunk a regisztráció kérdésében, közösen képviseli valamennyi ellenzéki roma szervezet: „Ne regisztrálj!” – ahogy az egyik transzparens is hirdeti.

 

Az elmúlt hónapokban reménykeltő szakmapolitikai együttműködés alakult ki a meghatározó, különböző irányultságú szervezeteink, jelesül a Cigány Szervezetek Szövetsége, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma, a Roma Polgári Tömörülés és a Roma Polgárjogi Mozgalom, valamint a Magyarországi Cigány Párt között.  Közel állunk ahhoz, hogy a vezetők közt megteremtődjön a kiegyezés. A következő feladat: a roma közösségek közötti megegyezés, a Cigány Közmegegyezés. Ennek elérése történelmi kihívás. Ekkor érhetjük el, hogy alkupozícióba kerüljünk a cigányság és a többség közötti társadalmi szerződés megkötésére! Az együttműködésünk során egyetértettünk abban, hogy a cigányság fenyegetettségének három oka van:

1. A rendszerváltás óta a harmadik nemzedéket sújtja a faji – szociális elkülönítés és elnyomás, ami nyomort, éhezést, lelki-testi szenvedéseket okoz több mint félmillió cigány embernek.

2. A rendszerváltozás óta három, magát jobb oldalinak és három, magát baloldalinak tartó kormány vezette az országot. Egyetlen hathatós intézkedés sem történt a kizuhanásunk megfékezésére! Sőt, a felelősséget a romákra hárították, és hagyták megerősödni az újfasiszta pártokat és magánhadseregüket.

A jelen kormányzás alatt tovább romlott a helyzet: a köztársaság formális jogegyenlősége is felszámolásra került. Alattvalók és urak rendi típusú feudálkommunista rendszerét alakították ki. Az iskolai, telepi gettók kapui bezárultak, magyar gárdás erők, lungodromos janicsárok torlaszolják el azokat, úgy tűnik, egyelőre nincs kiút.

3. A fenyegetettség harmadik oka, hogy a városi gettókba és a falusi rezervátumokba kényszerített népesség jelentős részét súlyos lelki – fizikai betegségek gyötrik. Itt erősebben pusztít a drog, az alkohol, ahol esetenként torz, őrült bűnesetek szítanak ellenséges hangulatot ellenünk. Lépnünk kell!

 

Úgy vélem, hogy minden felelősségteljes és nyitott gondolkodású embernek erkölcsi kötelessége az összefogás, a romák fizikai túlélése, erkölcsi-szellemi megújhodása érdekében.

Ezért a roma szervezetek a legszélesebb politikai szövetségre törekszenek. A változáshoz mindenkire szükségünk van. Kivéve a vajdákat, az emberbőr-kereskedőket, a szélhámos ügynököket.

Nem lesz könnyű legyőznünk az önsorsrontást, az irigységet, a kisebbségi nyavalyákat. Ezek olyan negatív energiákat termelnek, amik képesek leverni a legracionálisabb politikai érdekeket is.

Felül kell emelkedni a kicsinyességeken. És az eddigi dolgainkat is felül kell vizsgálni. Új helyzet van, új megoldásokra van szükség.

 

Én 25 évig elutasítottam a roma pártpolitizálást, azért, mert hittem abban, hogy egy európai demokrácia nem etnikai alapon szervezi a politikai versenyt, hanem értékek és érdekek mentén, és a pártok közötti hatalmi versengésben szempont lesz a szegények, a kirekesztett romák boldogulása is. Tévedtem. De nem a politikai meggyőződésem a hibás, hanem a pártok, a magyar politikai elit, melynek meghatározó hatalmi csoportja önzően és erkölcstelenül hátat fordított a rendszerváltozás eszméjének és népe érdekeinek.

 

E folyamatnak a legnagyobb vesztesei a romák. Mert a rendszerváltás utáni politika nemcsak leválasztotta a közösségeinket a magyar társadalomról, faji és szociális alapon, hanem szembe is állított minket az anyanemzetünkkel!

 

Ha azt akarjuk, és természetesen azt akarjuk, hogy ne nyerjen „országfoglaló” teret az újfasizmus, ne legyen etnikai háború és faji elnyomás, az elnyomottaknak politikai pályára kell lépni! A polgárjogi mozgalom eszközei elfogytak, kimerültek, kevés szövetségesünk gyenge befolyású, szinte csak magunkban, a saját társadalmi-politikai szervezettségünkben bízhatunk. Cigányként rekesztettek ki bennünket a hazánkból, cigányként kell politikai pártot építenünk, és magyarként visszamenni a normális társadalmi-politikai vérkeringésbe.

 

A háborúk során, ha egy megtámadott közösséget nem védett meg az állam „reguláris hadserege”, a bátor emberek partizánként szálltak szembe a támadókkal, és amikor helyreállt a rend, honvédő csoportjaik feloszlottak. Ilyen „partizán-alakulatnak” gondolom a cigánypártot. Amelynek feladata a „háborús” magyar politikai térben a roma-magyar, és hasonlóan kirekesztett és elnyomott társadalmi kisebbségek megvédelmezése, és amikor helyre áll a béke, a demokratikus rend, tagjai, mint maguk a kirekesztettek és megalázottak visszatérhetnek a politika köz-társaságába, és szabadon elvegyülhetnek ott.   

 

Ebbéli meggyőződéseim alapján fogadtam el miskolci barátaim hívását, és a mai napon ünnepélyesen bejelentem: beléptem a Magyarországi Cigány Pártba.

 

Az elmúlt hetekben kidolgoztuk a párt értékrendjét, melynek alapján hozzáláttunk a „partizánpárt” programjának elkészítéséhez.

Néhány tézist szeretnék veletek megosztani:

 

  1. A magyar társadalomnak van szolgáltató állama, és nem az állam tisztségviselőinek, politikusainak van hűbéres, kiszolgáló társadalma.
    1.  A magyar társadalom tagjainak boldogsága, nyugodt és biztonságos jóléte a társadalom összetartozásán, a sorsközösség felismerésén múlik. Az ország rendbetétele ennek feldolgozásán, az együttműködésre épülő kiegyezéseken és valódi tetteken múlik. Ezért a magyar társadalom boldogulásának a feltétele, hogy a szegények és a gazdagok, a jók és a rosszak, a hajlékkal rendelkezők és a hajléktalanok, a dolgozók és a dologtalanok, a kisebbségekhez és a többséghez tartozók megértő, szerető egymás felé fordulása és kiegyezése mindennapi választásunk legyen! Az eddigi megosztottság, és e csoportok szembenállása, az állam és a politikusok önös hatalmi érdekeiből erednek, és csak azt szolgálják.

4.  A magyar társadalom történelmi tapasztalata, hogy minden, ami a köz javait szolgálta, az a társadalom belső békéjéből, a dolgos hétköznapokból eredt, és minden rossz és boldogtalanság az egymásnak feszülésből, a kirekesztettségből, az elnyomásból eredt.

A magyar társadalomnak meg kell újítania az államát és a politikai gyakorlatot:

     - a teljes felzárkóztatás elérése, a roma munkanélküliség 10%-ra való csökkentésével,

     - a szabad és felelős vállalkozások megteremtése által,

     - a szabad és független sajtó, a szellemi teljesítmények, a tudás tisztelete,

     - az épített környezet és a természeti kincseink, valamint a nemzeti vagyon védelme  alapján.

 

Annak érdekében, hogy a munka és a vállalkozás tisztességes jövedelme elegendő legyen a biztonságos és boldog élethez. Annak érdekében, hogy senki ne legyen üldözött és adósrabszolga. És annak érdekében, hogy a munkaadók és a munkavállalók jogai kiegyensúlyozott viszonyt teremtsenek!

  1. A magyar társadalomnak a saját képességében, és készségeiben meg kell erősödnie. Meg kell becsülnünk az egészséget, a szorongások nélküli életet, a felszabadult alkotni vágyást, a szellemi és fizikai teljesítményeket, a családi kapcsolatokat, a termékenységet és a lelki egészséget, és kiteljesítenünk ezeket.

            Ezért e sorsközösségben ezt a közösségépülést, ezeknek az értékeknek kiteljesedését kell szolgálnia az államnak, és a politikusoknak. Ezért a társadalmi erőforrások újraelosztását, a törvényeket és jogalkalmazást ezek szolgálatába kell állítanunk, mert az emberek és közösségeik boldogsága az élet célja, még ha küzdelmeken és szenvedéseken át is érhető ez el. Ezért az alapvető emberi jogok, és kötelezettségek harmóniája, a szociális biztonság lehetőségének a megteremtése az állam és a politikus feladata.

 

Ilyen országot szeretnénk.

 

Ezt az értékrendet ajánlja a Magyarországi Cigány Párt. Ezekkel az alapvetésekkel indulunk neki a választásoknak.

 

Egyetértetek vele? Ha igen, szavazzátok be magatokat a magyar országgyűlésbe!

 

Tisztellek, becsüllek benneteket!

 

Horváth Aladár beszéde

 

2013. október 19. Budapest, Blaha Lujza tér

 

 Horváth Aladár



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Az ukrán nagykövet is elítélte a kárpátaljai romák elleni támadást

  • Közmunkások lázadása - Ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadni

  • Fizetős játszótérről nyilatkozott, elvitték a rendőrök

  • Járóka Lívia: véget kell vetni a kárpátaljai romák bántalmazásának!

  • Ungvári roma jogvédő: a kárpátaljai romák nagyon nehéz időket élnek át



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt