Vígh Szilárd beszéde…címmel 2013.01.23-án látott napvilágot az a hír, hogy az Ön egyik beosztottja, a történelem-politológia szakos Vígh Szilárd embertelen, pedagógushoz nem méltó, nyilatkozatokat ...
Tarthatatlan állapotok Konyáron az általános iskolában – Vígh Szilárd beszéde…címmel 2013.01.23-án látott napvilágot az a hír, hogy az Ön egyik beosztottja, a történelem-politológia szakos Vígh Szilárd embertelen, pedagógushoz nem méltó, nyilatkozatokat tett a saját, roma származású diákjairól.
Az internetes források szerint a következőket mondta Vígh Szilárd: nemcsak mocskosak, hanem büdösek is a roma gyerekek, mindamellett, hogy primitívek, és a szüleiknek sem lehet megmondani azt, hogy neveljék meg őket. Úgy tanít nekik cigány népismeretet, hogy nem vágyott rá, mert nem képezték ki erre az egyetemen. De egyébként sincs a cigányoknak nagy történelmük, mert ami van, azt egy órában össze lehet foglalni. Choli Daróczi József nyelvészt, költőt, pedagógust, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola volt adjunktusát primitív embernek nevezte, és negatív szövegkörnyezetbe helyezte Lakatos Menyhért kétszeres József Attila-díjas írót, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának volt ciganológiai munkatársát, a fővárosi Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium névadóját.
Vígh Szilárd szerint a „pedagógiai megoldás” az ilyen típusú problémákra a népnevelő intézetek létrehozása, ahová a családtól elszakított 4-8 éves gyerekek kerülnének, ugyanakkor a fizikai erőszakot is elfogadhatónak tarja, és alkalmazza is, a felvétel tanúsága szerint: „…csak hát félek én is megütni, mert nehogy a csigolyája eltörjön. Félnék, csak hát sokszor nem tudsz mit csinálni, ki nem küldheted óráról, térdepeltetni eszedbe ne jusson, igazgató nem engedi, jó, néha muszáj. Olyan, hogy egyes, vagy szaktárgyi figyelmeztető, az abszolút nem használ, tehát csak a fizikai erőszak. Azért párszor nekem kellett, és utána már helyrerázódott a dolog.”
Choli Daróczi József terminusával élve: cigány-magyar pedagógusként, a neveléstudományok doktorjelöltjeként, tanárképzőként Vígh Szilárd mondatait a társadalmunkra, a magyarországi közösségre, az általunk nevelt felnövekvő generációra olyan mértékben érzem veszélyesnek, amely „kötelezővé teszi” számomra a nyilvános reakciót.
Tisztelt Igazgató Úr!
Önnek tanítóként, oligrofén (örökletes alapon vagy fertőzés következtében fellépő gyengeelméjűség) szakos gyógypedagógusként, történelem szakos tanárként feltehetően elegendő tudása van ahhoz, hogy azonnal megállapítsa Vígh Szilárd „szakmai nézeteinek” tudománytalanságát. Közoktatás-vezetői szakvizsgával éppen Ön a legalkalmasabb arra, hogy akár egy egyetemi előadás keretében elmondja a hallgatóknak, mi a különbség a gyengeelméjűség, a primitívség, a halmozottan hátrányos helyzet, és a szociokulturális hiányosságok között, és hogy genetikusan vagy fertőzés következtében a cigány-magyar identitás eredményez-e mentális, személyiségbeli torzulásokat. Meg tudja állapítani azt is, hogy milyen mértékben vagyok primitív, ha az vagyok, és azt is el tudja mondani, hogy ha nincsenek ilyen jellegű tudományos összefüggések, akkor milyen lépéseket tud tenni egy ilyen munkatársával szemben. Úgy látszik, a „kollégát” a Debreceni Egyetemen a két diplomája ellenére sem tudták annyira kiművelni, hogy képes legyen az objektív elemzésre. Konyár társadalom-szerkezetének, munkaerő-piaci adottságainak, az abból adódó szociális következményeknek, és az iskola falai között manifesztálódó pedagógiai problémáknak az értelmes, logikus rendszerezésére, majd ebből kiindulva az adekvát tanulásszervezés és a tanítói metódusok meghatározására – a társadalom támogatását, segítését, orientálását szem előtt tartó pedagógusi elhivatottság szellemében.
Gyermekközpontú intézményt szeretne címmel jelent meg Önről egy írás 2006. augusztus 23-án, amelyben a pedagógiai hitvallása ez volt: „…összhangban kell lenniük a szülői kívánalmaknak és az önkormányzat követelményeinek. Az új igazgató óriási lehetőséget lát az integrációs nevelésben, a kistérségi szerep erősítésében. Olyan munkát kell végezni – mondja –, hogy annak nyomán szellemi kisugárzása legyen az iskolának Hajdúszovátra, Hajdúbagosra, Tépére és Konyárra. Az intézményi összevonásról az a véleménye, hogy bármilyen integrációnak s változásnak akkor van értelme, ha a gyermekek érdekeit szolgálja, és akkor hajtható végre, ha törvényes.”
A 2011. április 8-ai keltezésű, Pályázat a derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményvezetői álláshelyére című anyagának koncepciója, amellyel ismételten és eredményesen célozta meg a posztot, arról tanúskodik, hogy öt év alatt a szakmai hozzáállása semmit sem változott. A mű nem tagadja le a nehézségeket sem: „Konyáron két telephelyen folyik a nevelő-oktató munka. A tornaszoba mérete és állapota nem megfelelő. A tisztasági meszelést az előírások szerint elvégezték… Konyáron az udvar mérete megfelelő, de az állapota rendezetlen. A sportolás feltételei hiányosak: nincs kézilabdapálya, távolugrógödör. Szűkösek a parkolás lehetőségei… Konyáron az elektromos rendszer kielégítően működik. A fűtés, a vízellátás rendben van. A csatornahálózat nincs kiépítve… Konyáron a tantermek felszereltsége közepesnek minősíthető. A tantermek bútorzatának cseréje az integrációs pályázati forrásból folyamatos. A taneszközök elavultak. A számítógéppark mennyiségben és minőségben is megfelelő… Konyáron a végzősök 35-40%-a folytatja érettségit adó középiskolában a tanulmányait, ők döntően szakközépiskolákat választanak… Konyáron a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának rohamos növekedése jelenti a legnagyobb kihívást. Egyes osztályokban többségbe kerültek az iskola értékrendjével nehezen azonosuló családok gyermekei. Az Integrációs pedagógiai rendszer bevezetése új távlatokat nyitott a nevelő-oktató munka megújításában. Az iskola tanulói összetétele és társadalmi környezete miatt kiemelten fontos a cigány népismeret oktatása… Konyáron 25-32 fő között várható az elsősök száma, amely két osztály indításához kevés, egy osztályban viszont sok. Három évfolyamon csoportösszevonások nehezítik a nevelők munkáját 2011. szeptember 1-jétől.”
Pályázati anyagából kiderül, hogy az Ön vezetése alatt 2007 és 2010 között fontos pedagógus továbbképzések zajlottak, többek között az integrációs pedagógiai rendszer bevezetése, a kooperatív tanítási technikák, és a tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés témakörében. A Célmeghatározásból eredő feladatok között a gyermekek személyiségfejlesztésével kapcsolatosan a következő prioritásokat állította fel: komplex személyiségfejlesztés, gyermekközpontú iskola, kooperatív tanulási technikák és projekt-módszer alkalmazása, együttműködésre nevelés, kompetencia alapú oktatás, míg A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek között célként az alábbiakat írta: „Szeretetteljes légkör megőrzése, alakítása, a tanulók és a nevelők személyes kapcsolatának erősítése. A másság elfogadására nevelés a nevelő-oktató munka minden színterén,tolerancia. Szükség esetén egyéni bánásmód alkalmazása. Szoros együttműködés a szülőkkel, a felelősség közös vállalása. Folyamatos kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. Rendszeres konzultáció a nevelőtestületen belül. A nevelők önképzése a problémás gyermekekkel kapcsolatban…
A konfliktuskezelés módszertanának megismertetése a nevelőkkel tréning keretében. A konfliktuskezelés tanítása a gyermekeknek osztályfőnöki órán. A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett „Tanoda” szolgáltatásainak igénybevétele.”
Tisztelt Igazgató Úr!
Konyár honlapján a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskoláról az alábbiakat írják: „2009. szeptember 1-től, csatlakozva a másik 3 tagintézményhez, részesei lettünk az integrációs és képesség kibontakoztató programnak. Ez a nyertes pályázat számunkra teljes szakmai megújulást és egy gyermek barátiabb iskolai környezetet jelent. Reméljük, hogy 2010. január 1-től újra a nyertesek között lehetünk és folytatódhat a teljes intézményi „átváltozás”.”
Ezt követően az álláspályázatát 2011. május 17-én, titkos szavazással megtámogatta a Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete és alkalmazotti közössége. Az éves munkatervből kiderül, hogy elkezdték megvalósítani azt, amit korábban ígért a nevelőtestületnek, önkormányzatnak, a helybélieknek, köztük a cigány-magyaroknak is. A szakmai anyagok azt tükrözik, hogy pontosan tudja, mit kell tennie. Olyan széleskörű pedagógiai eszköztárat és nevelési koncepciót vázolt fel, amely szakmailag elfogadható és támogatható, következésképpen Ön felkészült szakember, aki biztosan nem úgy gondolkodik, mint a pár hónapja Konyárra bevonulni akaró szélsőségesek.
Vígh Szilárd megnyilvánulása mégis hiteltelenné teszi az Ön eddigi munkásságát. Hiteltelen az a kép, amit Konyár honlapján az integrációs pedagógiai rendszerről festenek, mert Vígh Szilárd az Ön pályázati anyagának minden fontos alaptételével szembe megy. Különösen káros Önökre nézve, hogy Sámi Mária, az Ön irányítása alatt álló tagintézmény vezetője, feltehetőleg Vígh Szilárd közvetlen felettese, felelősséget vállat az integrációs pedagógiai rendszer megvalósításáért, és mégis, most mind a ketten hallgatnak. Ezzel azt üzenik a társadalomnak (és azon belül a cigány-magyaroknak), hogy mi, pedagógusok, hiteltelenek vagyunk, nem vagyunk szavahihetőek, vagy nem vagyunk kompetensek, mert nem az történik a gyakorlatban, mint amit leírunk, mint amit megígérünk. Vagy ha megkíséreljük a terveink, az ígéreteink megvalósítását, akkor el lehet minket hallgattatni, mert a szélsőségesekkel, akik kivetették a hálójuk a szűkebb környezetükre, akkor sem megyünk szembe, ha egyébként rendelkezünk azzal a tudással, amivel a szélsőségesek nem.
Tisztelt Igazgató Úr!
Bízom benne, hogy Ön és Sámi Mária is ugyanazért lett pedagógus, amiért én. Hogy Önök is fel akarják emelni az elesett embereket, hogy Önök is úgy akarják megtámogatni a védtelen gyermekeket, hogy garantált legyen a felnőttkori boldogságuk és az egymás tiszteletén alapuló együttműködési készségük. Mert nem csak nekünk kell most megélni abból, hogy pedagógusok vagyunk, de nekik is boldogulniuk kell a későbbiekben, legalább annyira, mint amennyire most mi. Rajtunk, pedagógusokon is múlik az, hogy amikor – anyagi és hatalmi célok által motiválva – tudománytalan tézisekkel, megfélemlítő akciókkal gyakorolnak nyomást a lakosságra, szándékosan félrevezetve a népet, akkor a szakmai érvek felmutatásával, a kompetenciák kinyilvánításával demonstráljuk: a birtokában vagyunk annak a tudásnak, amellyel meg tudjuk cáfolni a szakmailag megalapozatlan állításokat, és kezelni tudjuk a pedagógiai problémákat.
Nemcsak 2006. augusztus 23-án kellett nyilatkoznia, hanem most is. Ha hiteles akar maradni, akkor az elhivatottság az Ön számára is kötelezővé teszi, hogy megszólaljon. Hogy határolódjon el Vígh Szilárdtól, hogy beismerje, rosszul döntött, amikor a pedagógusi pályára alkalmasnak ítélte őt, és hogy kimondja: mindent megtesz a mielőbbi eltávolítása érdekében. Remélem, fontos Önnek is annyira a gyermekek, a felnövekvő generáció boldogsága, hogy nem rejtőzik a hallgatás álarca mögé, hogy nem bízik abban, a strucc-politika eredményre vezet, mert idővel úgyis mindenki elcsendesedik, és utána ismét lehet majd reménykedni az integrációs pályázatok elnyerésében.
Tisztelettel:
Bogdán Péter
pedagógiai doktorjelölt, magyar szakos tanár
