Sajnálom, hogy a meghatározó munkát végző Romaversitas Alapítványt működése során nem támogatta egyik kormány sem. Működésüket elismerve, magunk kértük és fel is ajánlottuk az együttműködést.
KIKNEK SZÓL A PÁLYÁZAT?
A TÁMOP 4.1.1.D pályázat nyílt pályázat, amelyre minden olyan felsőoktatási intézmény, diákotthon és kollégium, amely szakkollégiumi tevékenységet végez, pályázhat, ha a szakkollégium tagságának többsége vállalja roma származását. A 2011-ben létrejött roma szakkollégiumok mellett várhatók más egyházi és nem egyházi fenntartású intézmények pályázatai is. Példaként említhető a Pécsi Tudományegyetem Wlisocki Henrik Szakkollégiuma, mely már megkezdte az előkészületeket a pályázat beadására.
Személy szerint sajnálom, hogy a Romaversitas - tudomásom szerint - nem vehet részt a pályázatban, hiszen nem szakkollégiumként működik.
KIKET SZÓLÍTANAK MEG A ROMA SZAKKOLLÉGIUMOK?
A Jezsuita Roma Szakkollégiumban a hallgatók több mint 90% vallja roma származásunk magát, és vállal-ják a szakkollégium által meghatározott célkitűzéseket, melyek a társadalmi felelősségvállalás és a párbeszédre való fogékonyság. Valljuk, csak úgy lehet párbeszédet folytatni, ha van partner, aki nyitott az ügy iránt. A Jezsuita Roma Szakkollégium is nyitott, azon hallgatók felé, akik diploma megszerzése után a roma – nem roma párbeszéd elősegítésén kívánnak dolgozni.
A 2011-es indulás előtt a Jezsuita Roma Szakkollégium megkereste a már létező virtuális roma egyetemista programokat, hogy a terjesszék a szakkollégium felhívását, de sajnálattal vettük tudomásul, hogy egy hallgató sem jelentkezett a Romaversitas ajánlása alapján.
A PROGRAMOKRÓL
A hallgatók tehetséggondozásával kapcsolatos rezsi költségek elszámolhatók a pályázatban, a lakhatás költségeit a hallgatók a kapott ösztöndíjból finanszírozhatják. Forray R. Katalin és Boros Julianna 2009-ben írt Cigány, roma tehetséggondozás intézményei című tanulmányában olvashatjuk, hogy a Romaversitas működése eltér a szakkollégiumok működésétől, az ott megtalálható és kidolgozott dokumentumok hasznos anyagot képeznek az eddig elvégzett munkájukról, viszont nem fedik le egészében a szakkollégiumok, Roma Szakkollégiumok tevékenységeit és működését.
Így például a keresztény Roma Szakkollégium működik már Budapesten, Miskolcon Debrecenben és Nyíregyházán. Ezeket a Szakkollégiumi Chartának megfelelve együttlakó közösség jellemzi, melyek magas szintű szakmai munkára törekszenek. Minden nap kapcsolatban van a hallgatókkal, követi, segíti őket szakmai és közösségi boldogulásukban egyaránt. A Romaversitas-hoz képest új és másfajta kihívásokkal, feladatokkal kell a szakkollégiumnak szembenézni és válaszolni. Ez újszerű szakmai előkészítést, helyzetelemzést, szakmai- pedagógiai program készítést igényel.
A FINANSZÍROZÁS
A közpénzek felhasználásánál nem szerencsés, ebben az esetben a pazarló szót használni, hiszen a szakértők és a politikusok is egyet tudnak érteni, hogy leendő felelős roma értelmiségek képzésére nem pazarlás, hanem befektetést jelent. Ha jobban megnézzük a számokat, látjuk, hogy arányaiban nagyobb ráfordítást a Romaversitashoz képest nem igényel a Jezsuita Roma Szakkollégium, viszont többet tud adni a hallgatók számára. Biztosítja számukra a bentlakást, támogató közösséget nyújt, személyes tehetséggondozást végez, idegen nyelvi képzésben részesíti a hallgatókat és biztosítja számukra az értelmiségi léthez elengedhetetlen kompetenciák elsajátításához a lehetőségeket.
Mindezek alapján üdvözlöm a pályázat kiírását, mert ezzel támogatva a szakkollégiumi kezdeményezéseket, szakmailag tágabb spektrumban, identitásuk, kultúrájuk vállalására buzdítva és valódi közösségben tudja segíteni a felnövekvő roma értelmiséget. Közös érdekünk, hogy átlátható, fenntartható és valódi társadalmi felzárkózást támogató program jöhessen létre. Mi ezért dolgozunk.
Antal István
volt Romaversitas hallgató, Jezsuita Roma Szakkollégium vezetője
