Mi romák,akiknek saját népünk,közösségünk sorsának jobbrafordulása szívügyünk,közös kiáltványban fogalmazzuk meg egy új,határokon átívelő,népünk büszkeségét, önállóságát hangsúlyozó ünnep elindítását.
Az ünnepség elnevezése: Roma Önrendelkezés Világnapja. Az ünnepnap jelentősége, egyedisége abban rejlik, hogy a kezdeményező cigányemberek fontosnak tartották e jeles nap keresztény alapokra való helyezését, mondván minden roma, cigány vallásos, Istenfélő ember. Az ünnepség időpontjául Pünkösd hétfő lett megjelölve, amikor is a Szentlélek kiáradt minden emberre, tehát mireánk, romákra, cigányokra is. Isten a Szentlélek által minden népet egyenlően részesített szeretetében, kifejezve ezzel azok egyenlőségét. Tehát rajtunk romákon, így önállóságunkon, önrendelkezésünkön is a Szentlélek mérhetetlen támogató szeretete van.
"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk."(Csel 2:1–4)
A roma nép életét, sorsát és ezen ünnepségen keresztül önrendelkezését a Mindenható Atyaúristen kegyességére és jóságára bízzuk, reménykedve abban, hogy e jeles nap valamennyi roma embert elindít egy közös úton, hogy végre képesekké váljunk az együtt gondolkodásra, az összefogásra. Megtelve pedig a Szentlélek tettre buzdító szent erejével, mint ahogyan azt az Ige is példázza, büszkén vállalva cigányságunkat közös akarattal mindnyájan egy célért áldozunk.
Ezúton szeretnénk arra kérni a kedves érdeklődőket, hogy jelen kiáltvány aláírásával fejezzék ki támogatásukat törekvéseink mellett, határozottan jelezve ezzel szándékunk fontos voltát az emberiség felé a [email protected]. internetes címen.
2012. május 14.
Köszönettel és tisztelettel:
Balázs József /Borsodbóta - római katolikus plébános/
Balogh Artúr /MSZP Roma Tagozatának elnöke, politológus/
Balogh Ernő /hegedűművész/
Baloghné Pege Laura /szociálpedagógus/
Ballangó Ágnes /főiskolai hallgató - BGF/
Baranyi Anita /politológus/
Bálint Erzsébet /Ceferino Ház, Cigánypasztorációs csoportvezető – Vanyarc/
Burai Béla /CKÖ elnök és egyesületi vezető - Mélykút/
Csőke Szilvia /egyetemi hallgató - KRE-ÁJK/
Danó József /CKÖ elnök - Milota/
Danó Roland /egyetemi hallgató - SOTE/
Dr. Lakatos Enikő /jogász/
Erős Emese /főiskolai hallgató - WJLF/
Finta Arina /festőművész/
Gyányiné Jakab Gabriella /szociálismunkás/
Horváth Béla /CKÖ elnök - Vámosoroszi/
Horváth József /CKÖ elnök/
Ifj. Kunhegyesi Ferenc /festőművész/
Kamarás István /történész, politológus/
Kamarás-Lakatos Katalin /egyetemi hallgató - ME-BTK/
Kantó Gyula /klarinétművész/
Kelemenné Várnai Anna / Színes Gyöngyök Egyesület elnöke - Pécs/
Kolompár Gábor /CKÖ elnök - Soltvadkert/
Kolompár Sándor /CKÖ elnök/
Konrád Imre /író, műfordító/
Lakatos Csaba /CKÖ elnök - Lőrinci/
Lakatos Lajos /szociálismunkás/
László István /CKÖ elnök - Szakcs/
Nagy József György /DRVSZ elnöke/
Oláh Sándor /roma koordinátor - Salgótarján/
Pintér Szabolcs /szociálpolitikus/
Rézműves Róbert /főiskolai hallgató - NYF-GTFK/
Rostás László /CKÖ elnök - Kiskunhalas/
Sárközi János / Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke/
Sztojka István /CKÖ elnök - Kalocsa/
Sztojka László / Roma Évtizedekért Egyesület elnöke/
Szűcs János /kommunikáció és médiatudomány/
Tóth László /tanító/
Varga Krisztina /egyetemi hallgató - ME-BTK/
Váradi Gusztáv /egyesületi vezető - Kecel/
Proklamacija
Romano Autonomijako Lyumako Dyes
Ame roma, kon kamas amaro nipo, amari kommuna, ande'kh proklamacija isikirinas tele amaro nevo baro dyes, ande soste naj mashkar e thema granyici, ba vasno-j amare niposko phutyarimo thaj amare niposki autonomija.
E bare dyesesko anav si: Romano Autonomijako Lyumako Dyes. Kado kristijanako baro dyes anda kodo si vasno amenge, ke e roma kristijanake si, e roma patyan e Suntone Devles.
E bare dyeseski vrama a Rusajaki luja avilas, ke o Sunto Dyi atunchi gelas kaj sakone manusheste, kade vi kaj amende, kaj romende. O Del e Suntone Dyiseske zhutimosa sakones das kamimo, kodo bishaldas amenge, hoj sako manush egalno si. Kade vi amen, romen zhutij peske kamimosa o Sunto Dyi ande amari autonomija.
"Thaj kana avilas i Rusaja, sakon jekh kamlas te kerel. Thaj avilas jokharsa anda o cheri jekh bari bajval, thaj pherdas i bajval o intrego kher, kaj beshenas. Thaj avile angla lende duj jagale shiba thaj beshenas pe sakoneste mashkar kodole shiba. Thaj pherdyilas sakon a Suntona Godyasa thaj lenaspe te vorbin pe aver shiba, sar i Godyi phendas lenge:" (Csel. 2:14)
E romengo trajo thaj amari autonomija pe kado baro dyes pe Suntone Devlesko kamimo mukhas. Kodo patyas, hoj kado baro dyes zhutij sakone romes ande kodo, te rakhas jekh kethano drom, ke e Suntone Dyiseske zhutimosa phutyardes kamas te gindinas pe amaro romimo, kamasas kethane te gindinas, kamasas te zhutinas jekhavres, kamasas te rakhas amari kethano shib.
Anda kado kodo kamasas te mangas kodole manushendar, kas interesno si amari proklamacija, te iskirinen tela kado iskirimo, te zhanas, kon kamen te zhutin amen ande amari butyi, thaj te zhanas te sikavas avere manushenge, hoj sosko vasno si amaro kamimo, amari butyi
Kontakto, kaj shaj iskiris: [email protected].
Patyivasa najisaras: le proklamacijake manusha
