Kanadába jövet sok honfitársam teszi fel a kérdést magának, hogy miből fog megélni. A top 10-es skálát a „vasazós” biznisz vezeti. A vas mindenhol biznisz, ahol sok van belőle.

Kanadába jövet sok honfitársam teszi fel a kérdést magának, hogy miből fog megélni. A top 10-es skálát a „vasazós” biznisz vezeti. A vas mindenhol biznisz, ahol sok van belőle. Kanadáról nem lehet elmondani, hogy túl sok van belőle, de azért tisztes megélhetést tud biztosítani, de sajnos semmi sem olyan egyszerű, ahogy az a nagykönyvben megvan írva.

„Garbicsolás”

Hogy utána járjunk ennek a megélhetési forma létjogosultságához, ideiglenesen beszálltam a bizniszbe.

Először is írjuk össze, hogy milyen munkaeszközökre van szükségünk ehhez a „vállalkozáshoz”. Először is kell egy megbízható, a mesterség űzéséhez megfelelő autó. Ezt a járművet megvásárolhatjuk 600-1000 dollár között, de az ár nem garantálja, hogy az autó egy-két hétnél tovább bírná a strapát. A megvásárolt autóra műszaki vizsga és zöldkártya kell, valamint rendszámot kell rá vásárolnunk. Most nem részletezem a folyamatok menetét, de ez újabb 200-300 dollárt emészt fel. A legdrágább művelet az autó kötelező felelősség-biztosítása, ami újonnan érkezett bevándorlók esetén, új kanadai jogosítványosként havonta 400-500 dollárt emészt fel.  Mindezek mellett szükségünk van zseblámpára, munkáskesztyűre és alapvető kéziszerszámokra.

A vasas biznisz folyamatának lényege, hogy napi több 10, vagy akár 100 kilométer lekocsikázás alatt minél több vashulladékot kell összeszedni, majd a megpakolt autóval a legközelebbi átvevőhelyet felkeresni.

A vasazásra honfitársaink egy nagyon frappáns szót alkottak a „garbicsolást” (garbage), ami rugalmasan fordítva szemetelést jelent. Miért is ez a frappáns kifejezés. Sokunk bánatára a vas nem terem minden sarkon, mint a gyom, felkutatásáért sok áldozatot kell tenni. Elsősorban kocsiból kifelé bámulva lesni a helyiek által utcára tett vashulladékot. Másodsorban keresni az építőipari hulladékokat rejtő konténereket. Harmadsorban a különböző épületek kukáiba guberálva keresni a betevőre való vasat, illetve a még használható olyan tárgyakat, amik kanadai honfitársaimnak még használható, a Magyarországon élőknek meg maga lenne a Kánaán, ha ott is lapulnának olyan értékek a kukákban, mint itt lapulnak.

Kanadában bárki betudja rendezni házát az utcára kitett bútorokból, megunt használt tárgyakból. Természetesen mindenhez idő és szerencse kell. A kanadaiak nem nézik rossz szemmel a garbicsolókat, sőt esetünkben többször volt, hogy felajánlották vasszemetüket. Természetesen a tiszta munka alapszabály. Minden garbicsolós hadművelet után rendet raksz magad után. A munkaterületed, ez esetben a kukát vagy a konténert, úgy hagyod el, ahogy megérkezésed előtt találtad. A garbicsolást tolerálják a helyiek, de a szemetelést azt nem.

Gondolom mindenkit érdekel, hogy mennyit lehet összeszedni az úgynevezett garbicsolásból. Nekünk alkalmanként 70-80 dollár plusz forrást jelentett, ami hozzácsapódott a kosztpénzünkhöz. Ha valaki kitartóan tudja csinálni és nincs egyéb elfoglaltsága, akkor ez a teljesítmény napi szinten tartható, kisebb hullámvölgyekkel. Természetesen ezt az „illegális” tevékenységet az Ontario Work nem díjazza. Ezt a bevételt meg kell jelölni a havonta rendszeresített beszámolóban, valamint adóköteles tevékenység.

Ezen információk birtokában mindenki szabadon rendelkezhet arról, hogy beleveti magát a „garbicsolásba” vagy nem.

Folyt köv.

Az előző írásokat itt olvashatja