A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a civil szervezetek mely feltételek mentén válhatnak kisebbségi jelölő szervezetté.

Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a jelölés intézménye nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Arra viszont alkalmas, hogy korlátozza azon személyek jogait, akik egy kisebbség tagjaként, jelölő szervezetek nélkül, független kisebbségi jelöltek majd képviselők kívánnak lenni. Arra alkalmas, hogy mesterségesen generált feszültségek, ellenségeskedések, álpolémiák, bontakozzanak ki a civilek, a jelöltek, a vegyes összetételű kisebbségi önkormányzatok képviselői, illetve a képviselt személyek között. A jelölés rendszere még arra is alkalmas, hogy sokszor naiv, kiszolgáltatott kisebbségi önkormányzatok végig asszisztálják a megyei és országos – egyes esetekben önjelölt – kiskirályok törekvéseit, a kiskirályságok kialakulását. Bár az összehasonlítás nem releváns, de a települési önkormányzatok képviselő és polgármester jelöltjei esetében sem lenne helyes a jelöltséget pártok jelöléseséhez kötni.

Az pedig, hogy a helyi kisebbségi képviselők száma páros számúra változott, viszonylag rövid idő alatt bebizonyította, hogy csak arra alkalmas, hogy a kisebbségi önkormányzatok megalakulásának és döntéseinek a gördülékenységét megnehezítse, egyes esetekben megalakulási vagy döntési képtelenséget eredményezzen. Ez csak rontott a helyzeten. A jogalkotók és a kisebbségi ombudsman részéről, mindenképp javasolt a rendszer átgondolása. Amíg azonban a jelenlegi rendszer él, addig a jelölőszervezeteknek kutyakötelessége, hogy az általuk jelölt személyeket, testületeket segítsék, információval ellássák, érdekeiket képviseljék a rosszindulatok, a megvezetések, egyes (természetesen tisztelet a kivételeknek) hatalmaskodó polgármesterek, jegyzők, apparátusok áradatában. A jelölés hatalmas felelősséggel is jár és nemcsak annak a lehetőségével, hogy minél több a megválasztott képviselőink száma, annál több esélyünk van a zsíros megyei/Országos helyek betöltésére.

A már megválasztott helyi képviselők könnyen tesztelhetik jelölőszervezetük aktivitását, hitelességét, törekvéseit. Számolják össze, hogy a jelölőszervezet képviselője, amelynek a színeiben indultak telefonon, e-mailben, levélben és személyesen mennyiszer jelentkezett mondjuk az október 3.-i választásokat megelőző egy hónapban és mennyiszer a választásokat követő egy hónapban. Ugyanez megismételhető a megyei/országos kisebbségi önkormányzati választások idején is. Ha a folyamat csökkenő tendenciát mutat, akkor sajnos elkönyvelhetjük, hogy rossz lóra tettünk. A választásokat követően évekre ismét úgy elfelejtenek minket, mint a sicc.  Ha a folyamat egy egyenletes képet mutat, akkor bizakodhatunk a jelölő szervezet hitelességében, de az biztos, hogy az ilyen szervezet okos és következetes. Ha növekvő tendenciát tapasztalunk, akkor több mint valószínű, hogy jelölő szervezetünk megbízható és hiteles. Valódi képet viszont csak akkor kapunk, ha a jelölőszervezeteink eljárnak a testületi üléseinkre, segítenek a pályázatainkban és az érdekünkben érdemi lépéseket tesznek, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül.

7 hasznos jó tanács az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatoknak:

1. A kisebbségi jelző nem azt jelenti, hogy létezik kis és egy nagy önkormányzat, mivel a helyi kisebbségi és települési önkormányzat között nincs hierarchikus viszony.

2. A két önkormányzat közötti viszonyt jogszabály szabályozza, de a kapcsolatot az egymás iránti közös jóhiszeműség, szolidaritás és együttműködési készség határozza meg. Jogaink és kötelezettségeink ismeretének érdekében azért érdemes alaposan áttanulmányozni a kisebbségi törvényt.

3. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes több helyről beszerezni az információkat. Pl.: jegyzőtől, közigazgatási hivataltól, az apparátus tagjaitól, jelölő szervezettől.

4. Érdemes több szervezettel, hivatallal együttműködni, de fontos az együttműködéseinket írásba foglalni. A működés bibliája az SZMSZ!

5. A jelölőszervezetektől függetlenül a megválasztott 4 főnek együtt kell működnie, mert a 4 fő a választási procedúra után is egy településen kell éljen, de a jelölő szervezetek jönnek, mennek éppen, ahogy az érdekük diktálja. Érdemes az elveink és érdekeink, döntéseink miatt a konfrontációt vállalni, de ne keressünk másokban ellenségképet és ügyeljünk rá, hogy mi se váljunk azzá. Fontos a döntések előtti kommunikáció, hogy mások előtt már egységes álláspontot tudjunk képviselni. Ha vitáinkat nem mások előtt folytatjuk, akkor elkerülhetjük, hogy testületünket széthúzónak tartsák és ezzel mások visszaéljenek.

6. Mint törvényesen megválasztott képviselőknek kijár a tisztelet a településvezetőktől, apparátustól, intézményvezetőktől, de óvakodjunk attól, hogy kérkedjünk titulusunkkal és az általunk képviselt emberektől hálát várjunk. Ne feledjük a megbízatást önként vállaltuk. Ettől a tevékenységtől gazdagabbak és népszerűbbek biztosan nem leszünk, munka viszont lesz bőven mindig. Mindezt felhánytorgatni nem szabad, mert az emberek nem szeretik a mártírkodást. Aki, úgy érzi, hogy neki ez nem megy vagy nem éri meg, az hagyja abba.

7. A képviselői feladatot, munkát soha semmilyen formában ne engedjük be a magánéletünkbe, mert családi konfliktusokat eredményez, ráadásul hamar szembetalálhatjuk magunkat az általunk képviselt személyek vádjaival az anyagiakat illetően. Soha ne feledjük, hogy közpénzzel gazdálkodunk. A felelőtlenségnek még a látszatát is el kell kerülni. Sok múlhat rajta!

Lakatos Lajos

Roma foglalkoztatás- szervező menedzser