Az új kormányzati cigánypolitikának része kell, hogy legyen a cigányság. Viszont új alapokra épülő cigány reformpolitikát, csak hiteles emberekkel lehet sikerre vinni.
A hitelesség a politikus legfontosabb erénye. Az interjúban feltett kérdések és az arra adott válaszok egyértelműen arra utalnak, hogy az elkövetkező évek nemzetpolitikájának fontos része lesz a magyarországi cigányság valós problémáinak a megoldása. Viszont a beszélgetésből az is világosan kiderült, hogy a problémák megoldásainak az eszközei és módszerei még csak most lesznek igazából kitalálva. A Fidesz-KDNP kormány legfontosabb üzenete, hogy nemzetpolitikában gondolkodik és ennek ideológiai alapja a keresztény értékrend. A nemzetpolitika komplex módon közelíti meg a feladatokat, mivel Magyarország, mint nemzet nem több és nem is kevesebb, mint a Magyarországon élő 13 kisebbség összessége. Ennél fogva nemzetpolitikai kérdés, hogy mind a 13 nemzet alkotó kisebbség otthon legyen benne. A magyar nemzet jövőjét, létét alapjában fogja meghatározni, hogy az oktatásban mennyire tudjuk tudatosítani már gyermekkorban, hogy kisebbségek nélkül nem létezik magyar nemzet, és nemzetünk legfőbb ereje és szépsége a sokszínűségéből ered.
A cigányság sajátságos helyzetben van a többi 12 kisebbséghez képest, mivel csak a cigányság az egyedüli kisebbség Magyarországon, akiket nyilatkozat nélkül is be tud azonosítani a társadalom, kisebbségi hovatartozásukat illetően. A cigányság megbélyegzése és az ebből fakadó hátrányos megkülönböztetése Magyarországon, a cigányság külső jegyeire, a cigányságra jellemző nevekre, és a társadalomban betöltött alacsony státuszára vezethető vissza. Addig egyetlen kormányzat sem képes hatékony cigány politikát folytatni, amíg ki nem jelenti, hogy Magyarországon létezik a rasszizmus, az ebből fakadó hátrányos megkülönböztetés, és ennek szenvedő alanya a cigányság. Abban a pillanatban mihelyt ezt kijelenti a kormányzat, tudni fogja a megoldásokat is, és rá fog jönni arra, hogy a magyarországi cigányság integrációja első sorban nem pénz kérdése. Az interjúban elhangzott államtitkár úrtól, hogy nálunk a legelőrehaladottabb a cigányság integrációja az EURÓPAI UNIÓBAN. Ez valóban így is van. De ez nem az elmúlt 20 évnek köszönhető, hanem annak a rendszerváltást megelőző 40 évnek, amikor is a magyarországi cigányság többségének megadatott a munkavilágán keresztül, a polgárosodás útjára lépni Magyarországon. A rendszerváltást megelőzően, egyetlen országban sem sikerült a cigányság integrációját ilyen szinten megoldani. Persze a módszereken lehet vitatkozni.
Az előbbiekben megfogalmazottak szerint, a kormányzatnak lennie kell nemzetpolitikájának, és ennek szerves része kell, hogy legyen a nemzetiségi, kisebbségi politika. A cigánypolitikának viszont a cigányság sajátságos helyzetéből adódóan, sajátos jegyeket kell, hogy felmutasson. A cigányság integrációs törekvéseinek akadályai komplexek, és ennél fogva a megoldásoknak is komplexeknek kell lenniük. A cigány politikát új alapokra kell helyezni.
Új alapokat viszont, csak a régiek lebontásával lehet felépíteni. Az új kormányzati cigánypolitikának része kell, hogy legyen a cigányság. Viszont új alapokra épülő cigány reformpolitikát, csak hiteles emberekkel lehet sikerre vinni. Ez alapfeltétele annak, hogy a reformpolitikával azonosulni tudjon a magyar társadalom többsége. Olyan cigánypolitikára van szüksége, amelyet a társadalom megért, és annak eredményeit az egész társadalom sikereként értékeli. A kormányzat cigánypolitikáját olyan cigány és nem cigány embereknek kell megjelenítenie és közvetítenie a társadalom felé, akik az elmúlt húsz évben sem szakmailag, sem erkölcsileg nem amortizálták le magukat. Az 1994.évi Cigány Kisebbségi Önkormányzati Választások óta, minden abban résztvevő országos szervezet és vezető politikusa bebizonyította, hogy nem alkalmas a cigánysággal szembeni előítéletek csökkentésére, problémáik hiteles megjelenítésére.
A cigány kisebbségi önkormányzati rendszer bebizonyította, hogy nem alkalmas a cigányság politikai képviseletére mivel a vezetőik, saját politikai érdekeinek érdekében a konfliktusok ébrentartásában voltak érdekelve inkább, mint azoknak a kezelésében. Az új alapokra helyezett cigánypolitikában a kormányzatnak elsősorban a civil szférára kell támaszkodnia. Ebben a civilszférában a történelmi keresztény egyházaknak jelentős szerepet kell betölteniük. Minden kormányzat nem győzi eléggé hangsúlyozni a cigánysággal kapcsolatban, az oktatás fontosságát. A szervezett és intézményes keretek között folyó oktatás nem lehet öncélú. Az oktatás célja, hogy részét képezze a társadalom eszményi célkitűzésének, vagyis hogy a társadalmunkban sokoldalúan és harmonikusan fejlődő személyiségek legyenek, akik képesek a környezetük pozitív irányba történő fejlesztésére. Ezt a célt hazánkban a történelmi keresztény egyházak hathatós segítsége nélkül nem tudjuk megvalósítani. A cigány fiataloknak sem azért kell iskolába járniuk, hogy a szülők minél tovább kapják a családi pótlékot vagy, hogy eredményesen szerepeljenek különböző kvíz játékokban, ha nem azért, hogy teljesítmény és versenyképes tudás birtokában versenyezni tudjanak a munkaerő piacon, és a munkájuk által emberi körülményeket teremthessenek maguk és családjuk számára. De itt fel kell tenni a kérdést a kormányzatnak önmaga számára is.
Egy származását tekintve jól beazonosítható, jól képzett cigány fiatal, ugyanazzal az eséllyel indul- e a versenyben munkaerő piacon? A történelmi keresztény egyház küldetésénél fogva elsőként ismerte fel, hogy mit is kellene tenni a társadalom legszegényebb és leginkább szegregált rétegével, a cigánysággal ahhoz, hogy elkezdődjön egy öngyógyító folyamat a cigányságon belül is, aminek az eredménye, az integráció kell, hogy legyen. . A Roma Szakkollégium létrehozásával, a történelmi keresztény egyházak megteremtették annak a lehetőségét, hogy minél több cigány fiatal érezze át és ismerje fel a tanulás fontosságát. A történelmi egyházak jó szülő módjára vezetik, támogatják a Roma Szakkollégium hallgatóit. Sikerült egy olyan cigány származású felkészült vezetőt találni a KDNP-nek és a történelmi egyházaknak a kollégium élére Kamarás István személyében, aki azonosulni tud azokkal a célokkal, amely célok az egész magyar társadalom eszményi célkitűzésével azonosak. A Roma Szakkollégium feladatának tekinti, hogy minél több cigány fiatal szerezzen felsőfokú képesítést, és teljesítményképes tudást.
A kollégiumban a tudás megszerzése mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a cigány fiatalok megőrizzék identitásukat, de egyben nemzetileg elkötelezett emberekké váljanak. Az egyéni érdekeik mellet, legalább annyira fontosnak tartsák a közösségük, és az egész magyar nemzet iránt érzett felelőségüket is. A történelmi keresztény egyházak küldetésüknél fogva nem titkolt célja, hogy olyan emberekké fejlődjenek ezek a fiatalok, akik elkötelezettek a keresztény értékrend iránt, hiteles vezetőivé és pozitív példaképeivé váljanak a magyarországi cigányságnak.
Ezért álltak a történelmi keresztény egyházak, a Roma Szakkollégium hallgatói által létrehozott civil szervezet, az "ÚT-IGAZSÁG-ÉLET"-CIGÁNY SZÖVETSÉG mellé, amely a keresztény értékrenddel azonosulni tudó cigány és nem cigány magyar emberek keresztény közössége. Ez a közösség nem a politikai ambíciótól vezérelve jött létre, hanem azért, hogy példamutatásával világ és jövőképet közvetítsen a magyarországi cigányság felé.
A magyarországi cigányság több száz éve él hazánkban, hogy pontosan mikortól, azt valójában senki sem tudja. De az biztos, hogy régebben, mint nagyon sokan azok közül, akik idegennek kívánják feltüntetni hazánkban a cigányságot.
A cigányság nélkül a magyar nemzet kultúrája nem lenne ugyanaz, mint amit ma ismerünk, amire mi mindannyian méltán és joggal büszkék lehetünk, és amelyhez nincs fogható szerte a világban.
Oláh Sándor
Salgótarjáni C.K.Ö. képviselő
A RomNet.hu a nyilvánosságra hozott olvasói jegyzetért semmilyen jogdíjat nem fizet, egyéb kötelezettséget azokkal kapcsolatban nem vállal, azt - stilisztikai - szerkesztés nélkül közli. A közölt jegyzetek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül azonosul, azokat saját elképzelése szerint szabadon választja ki, és fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött jegyzetet mégse hozza nyilvánosságra, illetve utólag eltávolítsa azt szerkesztett felületeiről.
