HÍRDETÉS


JEGYZETEK
vissza

Berkes Béla: Nem véletlenül védtelenül

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  jászladány
2002 November 08    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Elképzelhető-e, hogy a romániai magyar szervezet tisztségviselőire románok is szavazhassanak? Gondoljunk bele! Ha a kolozsvári RMDSZ-t Georghe Funar hitvese és - egyikük kivételével - nem magyarok alkotnák. Mit szólna hozzá a magyarországi közvélemény, hazánk politikai elitje?


Hirdetmény

Vajon Kolláth György akkor is (kár)öröm táncot lejtene, mint teszi azt a jászladányi romák önkormányzatának elorozása kapcsán? "E körben egy alkalmatlan és méltatlan kisebbségi vezető veszített" - írja Kolláth a Népszavában, én meg értetlenkedem. Milyen alapon minősíti Ő, és minősítette szavazataival a jászladányi nem roma lakosság is posztjára érdemtelennek a romák testületének volt elnökét? Kállai Lászlónak nem a gádzsók, hanem a helyi romák érdekeinek képviselete volt a dolga. Ténykedését a romák respektálják, eddig a 450 választásra jogosultból közel 400-an írták alá, hogy ők romák, és Kállait akarják, na meg a saját önkormányzatukat. Kétségbeesett reakciójukat Kolláth rasszista felhanggal így intézi el: "Ladányban hirtelen megnőtt az írástudók száma". A romák csak megértették a kisebbségi törvény szellemiségét, sajnos mindez a neves alkotmányjogásznak az istennek se sikerül.

A kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményi alapokat, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását lehetővé tevő kisebbségi törvény úgy fogalmaz, hogy "a Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése". A hangsúlyt kéretik a kisebbségek szóra helyezni, tisztelt Kolláth úr! "A helyi önkormányzat a cigány kisebbségi önkormányzat részéről több megaláztatást volt kénytelen elviselni" - vélekedik a tanult jogász, de talán nem tudja, hogy az egész "Jászladány ügy" egy nyomorult táblával kezdődött. A roma testület Cigány Önkormányzat Jászladány névre keresztelte át magát három éve. Egy ilyen feliratú táblával akarta jelezni ügyfeleinek a községháza falán, hogy a polgármesteri hivatallal egyébként egybeépített, de a polgármester akaratából attól lakattal elválasztott irodájukat merre találják. Dankó István községvezető mit sem törődve a kisebbségi törvény azon passzusával, miszerint "a helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg nevét, jelképeit" önkényesen levetette azt Arra hivatkozott, hogy a roma testület új neve megtévesztő. Nehogy már bárki is egy napon említse a települési és a cigány önkormányzatot!

A polgármester ezután rukkolt elő az alapítványi iskola ötletével. Aki azt mondja, a magániskolával nem a roma gyerekeket akarják elkülöníteni, nem mond igazat. A polgármester előterjesztéséből fektén-fehéren kiderül a szegregációs szándék. "Népeket, amelyek kultúrákat hordoznak, nem lehet erőszakosan egybezárni" - olvasható benne. Vagy: "a cigányság demográfiai robbanása következtében, a mesterségesen gerjesztett intolerancia csírái felerősödtek, amelyek egy olyan településen, ahol egy intézményi háló működik (egy iskola, egy óvoda) azon belül törnek felszínre. Ezen társadalmi konfrontációt minden áron el kell kerülni" - hangoztatja ellentmondást nem tűrően Dankó. A kisebbségi ombudsman, de még az alapítványi iskoláért tüntetők által agyonszapult, beperelt Magyar Bálint elődje, Pálinkás József is a romák mellé állt. Azt, hogy szerintük jogsértően jön létre a magániskola idejekorán tudatták a híres nótaszerző névrokonával. Állítom, ha a polgármester időben és őszintén tájékoztatta volna az új iskolára vágyó szülőket az ellenérvekről, az intézmény működési engedélyét megsemmisítő közigazgatási hivatali határozat nem vált ki részükről hisztérikus indulatokat.

Felelős községvezető, nemhogy a tanítást megkezdését, de még a beiratkozást is elkerülte volna abban a vitatott jogalapú iskolában, amelynek az egy napi működését követő népharag, és demonstrációsorozat jól illeszkedett Dankó terveibe. Az új épületrészben kialakított "tagozat" osztálybontása az első nap óta változatlan, ott a magániskola tanárai okítanak, azokkal a taneszközökkel, amelyről a képviselő-testület korábban döntött. Hát nem teljesült a szülők álma? Így gyakorlatilag azért tiltakoztak többször is, hogy fizethessenek a gyerekeik oktatásáért. A gyászos gazdasági helyzetben lévő önkormányzattal mégiscsak nehezebb lett volna korteskednie Kolláth védencének! Faluja sorsáról nem négy éves ciklusokban gondolkodó elöljárónak persze egyetlen helyi közösséget se jutna eszébe lakóhelyi, vagy iskolai rezervátumba terelni. Dankó születendő unokájának is az az érdeke, hogy ne legyenek társadalmon kívüliek, mert annak közbiztonságilag, gazdaságilag előbb-utóbb biztosan következményei lesznek. A mindenki által áhított hosszú távú békesség titka a koedukált jelenben rejlik. Most kell arról gondoskodni minden döntéshozónak, hogy a randalírozó munkanélküli bandáktól senkinek se kelljen majd félnie húsz év múlva, hogy a gyengébb színvonalú iskolába éppen deportálni kívánt gyerekeket senkinek se keljen akkor segélyeznie.

Bebizonyosodott azonban, hogy tudatos cigányellenes politikával választást lehet nyerni egy rég még békés községben. Szomorúan, de be kell látnunk, a függetlenként induló, de a Fidesz által támogatott új-régi polgármester következetesen rasszista motivációjú lépéseire, a romákat nem romákkal szembe állító ármánykodására a választásra jogosultak több mint nyolcvan százaléka igent mondott. Ennyien helyeselték, hogy Dankó ígérete ellenére a mai napig félezer roma "él" szeméttároló tőszomszédságában, hogy az érvényben lévő építési tilalom miatt még csak el sem költözhetnek onnan. Egy olyan településen, ahol hónapokon keresztül terrorizálhatták máig ismeretlen csuklyás támadók, és azóta elfogott molotovkoktélos gyújtogatók a romákat.

Az újrázás ráadásul nem elégítette ki a polgármester igényeit. A szintén a Fidesz által megsegített felesége és három társa, valamint a rájuk voksoló felheccelt gádzsók Kolláth nagy örömére a jászladányi romáktól elvették az önkormányzatukat. Megtehetik. Mert például Farkas Flórián a kisebbségi önkormányzati választások újraszabályozásának felvetése esetén rendre úgy nyilatkozott, hogy ha a romáknak jogukban áll a mindenki (köztük természetesen a romák) érdekeinek képviselőire is szavazni, akkor a nem romák is hadd voksoljanak a romák vezetőire. Megtehetik, mert például Lásztity Péró semmitől sem retteg jobban, minthogy a nem szerbek szavazatai nélkül csak pár ezres létszámuk arányának megfelelő számban alakulhatna szerb helyi önkormányzat. Megtehetik, mert a pártok politikai akarat hiányában, vagy csak egyszerű lustaságukban éppen a virtuális, illetve a nagyon is látható kisebbségek vezetőire mutogattak, mikor a kisebbségi ombudsman három éve javaslatot dolgozott ki a rendszer megreformálására. Megtehetik, mert a parlament emberi jogi bizottságának a módosítás szándékával felállított, egyébként évekig össze sem ülő eseti testületének Fideszes elnöke is passzívnak találta az akkori igazságügyi tárcát ez ügyben. Az uraknak, hölgyeknek illene most Jászladányra látogatniuk, s mélyen meghajolva bocsánatot kérniük a helyi romáktól!

Az ezer sebből vérző, ám kilenc éve változatlan kisebbségi joganyagot a választások másnapján újabb - szerintem végzetes - csapás érte. A közigazgatási hivatal a roma képviselet egyetértését hiányolva a jászladányi állami iskola tantermeit alapítványi intézménynek bérbeadó képviselő-testületi határozat megsemmisítését kérte a megyei bíróságtól - hiába. Az ítélet indoklása szerint nem folyik államilag elismert és támogatott kisebbségi oktatás az iskolában. Ez annak fényében, hogy az önkormányzati határozat megszületésének idején az iskola alapító okirata külön fejezetet szentelt a roma diákok képzésének, az önkormányzat pedig "nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás" címén milliós nagyságrendű többlettámogatást kapott, felfoghatatlan számomra. A kisebbségi törvény ráadásul kimondja: "a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges". Nehezen vitatható hogy a többségében roma diákokat oktató iskola tantermeinek megfelezése belepasszol ebbe a kategóriába. A precedens értékű jogerős ítéletből mindenesetre kiderült: az Európa szerte sztárolt kisebbségi törvény így egy fabatkát sem ér. A kétharmados jogszabályban egyedüli erős jogosítványként értékelhető, a helyi kisebbségi önkormányzatok számára oktatási kérdésekben vétójogot biztosító passzus érvényesíthetetlensége miatt az nem más, mint hangzatos deklarációk összefoglalása, amit dacosan lehetett lobogtatni például a magyarországi romák kanadai kivándorlása idején.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt