Felszerelték a Nehru parton lévő Roma Holokauszt Emlékművét figyelő kamerákat, hogy ezzel is megakadályozzák az emlékmű rongálását - vette észre a RomNet.
Az elmúlt években legalább tucatnyi alkalommal rongálták meg vandálok és rasszisták a Roma Holokauszt Nehru parton található emlékművét: fekáliával kenték be, gyalázkodó feliratokat festtettek rá, de egyszer a gránitobeliszk sarkát erőszakkal letörték. Bár minden alkalommal feljelentés született, a rendőrség egyszer sem találta meg az elkövetőket. A náci jelképekkel, feliratokkal meggyalázott emlékművet civilek, aktivisták, és roma szervezetek vezetői, képviselői így az Idetartozunk Egyesület, a RomNet, a Phiren Amenca és a Romano Instituto Alapítvány tagjai takarították le.
Legutóbb tavaly, 2020. június 1-jét megelőzően megrongálták meg ismeretlenek a az emlékművet, a romákat és egy országgyűlési képviselőt gyalázó feliratokat helyezve el. Emiatt az országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel élt a legfőbb ügyészhez, amelyet Polt Péter feljelentésként értékelt és megküldött a rendőrségnek. A feljelentés alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitánysága nyomozást indított rongálás miatt. A nyomozó hatóság az eljárást 2020 decemberében megszüntette, mivel álláspontja szerint bűncselekmény elkövetése – a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján – nem állapítható meg. A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a megszüntető határozatot hivatalból felülvizsgálta és azt hatályon kívül helyezte. Az ügyészség az eljárás folytatását rendelte el idén januárban, mivel a tényállás további tisztázása szükséges nyomozás keretében. A kerületi ügyészség álláspontja szerint vizsgálni kell, megvalósulhatott-e a nemzetiszocialista rendszer bűnei nyilvános tagadásának bűntette. Ezt a bűncselekményt az is elkövetheti, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét igazolni törekszik.
Civilek, roma aktivisták számos alkalommal követelték a ferencvárosi önkormányzattól és a fővárostól, hogy szereljenek fel térfigyelő kamerákat az emlékmű közelében, de intézkedés az ígéretek ellenére egyszer sem történt.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes tavaly augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, a Phiren Amenca nemzetközi hálózat 24 órán át tartott megemlékező rendezvénye után jelentette be, hogy roma szervezetekkel való megbeszélései után olyan előterjesztést nyújtott be a Fővárosi Közgyűlésnek, miszerint bekameráznák a Roma Holokauszt Emlékművet a budapesti Nehru-parton. A főpolgármester-helyettes közölte, a felvetését Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester is támogatásáról biztosította. A kamerázásról szóló határozat a Fővárosi Közgyűlés augusztus 27-i ülésén szerepel előterjesztésként.
A RomNet vasárnap azt tapasztalta, hogy az emlékművet és a környékét két irányból is a nap 24 órájában működő kamerák figyelik, így ha valaki arra vetemedne, hogy meggyalázza a vészkorszakban elpusztított roma áldozatok mementóját, az elkövetők könnyebben beazonosíthatóak lesznek a hatóságok számára.
A Roma Holokauszt Emlékmű a Nehru parkban Szabó Tamás szobrászművész és Maurer Klimes Ákos tervező alkotása, amelyet 2006-ban lepleztek le. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló emlékmű háromszög formája utal a cigányok megkülönböztető jelére a második világháborúban. A 3,20 méter magas, 1,40 méter széles, fekete színű, háromszög alakú gránitoszlop belülről aranyozott. A kőbe vésett vájatokon keresztül egy bronzból mintázott, megnyomorított emberi alak látható a belső térben. Az alakot nappal a napfény, éjszaka egy 500 wattos égő világítja meg.
Hidvégi-B. Attila
