HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Sok százan emlékeztek a roma holokausztra a Nehru parton

betűméret csökkentése betűméret növelése
2020 Augusztus 07    Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attilagaléria megtekintése

Sok száz ember hajtott fejet a vészkorszakban meggyilkoltak emléke előtt a fővárosi Nehru parton lévő roma holokauszt emlékmű előtt. A nemzetközi emléknap alkalmából a Phiren Amenca és a RomNet 24 órás megemlékezést tartott, amelynek során több mint 12 ezer áldozat nevét olvasták fel mintegy 120 közreműködővel.

Hirdetmény

A rasszizmus, az antiszemitizmus és a bármilyen nemű megkülönböztetés elutasításaként közszereplők, művészek, roma és nem roma származású fiatalok, aktivisták, és civil szervezetek képviselőinek részvételével, a vészkorszakban, koncentrációs táborokban meggyilkoltak neveinek 24 órán át tartó felolvasásával emlékeztek a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és a RomNet szervezésében a roma holokausztra szombat délutántól vasárnap estig Budapesten, a Nehru parton lévő roma holokauszt emlékmű előtt.

 

 

A rasszizmus, az antiszemitizmus és a bármilyen nemű megkülönböztetés elutasításaként közszereplők, művészek, roma és nem roma származású fiatalok, aktivisták, és civil szervezetek képviselőinek részvételével, a vészkorszakban, koncentrációs táborokban meggyilkoltak neveinek 24 órán át tartó felolvasásával emlékeztek a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és a RomNet szervezésében a roma holokausztra szombat délutántól vasárnap estig Budapesten, a Nehru parton lévő roma holokauszt emlékmű előtt.

 

A figyelemfelkeltő, civil összefogáson alapuló megemlékezés 2020. augusztus 1-jén 17 órakor kezdődött, és egyenként, szünet nélkül olvasták fel a hivatalos összesítésben szereplő több, mint tizenkétezer roma áldozat neveit.

 

A rendhagyó, 24 órán át tartó emlékezésen az áldozatok neveinek felolvasását Fahidi Éva író, holokauszt túlélő kezdte el, aki gyermekként maga is raboskodott az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban, és családjának 49 tagját gyilkolták meg a holokauszt során.


Herfort Marietta, az esemény főszervezője, a Phiren Amenca igazgatója a 24 órás megemlékezés megnyitóján úgy fogalmazott: az áldozatok neveinek felolvasása egy szimbolikus, mégis nagyon jelentőségteljes módja a megemlékezésnek. A holokauszt áldozatainak nincsen sírja, fejfája, de a nevük megemlítése lehetőséget teremt, hogy emlékezzünk rájuk.

 

(Herfort Marietta, a Phiren Amenca igazgatója)

 

A névsorolvasásban részt vállalt többek között Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a József Attila Színház igazgatója, Erdős Virág József Attila-díjas költő, író, L.L. Junior énekes, a Ferencvárosi Önkormányzat alpolgármestere, Gordon Gábor, az Élet menete Alapítvány vezetője, és Horváth Kristóf színész, Mága Zoltán Liszt-díjas hegedűművész, Kalányos Zsolt és Zsiga Ottó roma aktivista.

 

A 24 órás megemlékezés során több mint 120 ember emlékezett a vészkorszak áldozataira a nevek felolvasásával, így egy teljes napon át több mint 12 ezer áldozat neve, születési helye és ideje, valamint halálának időpontja hangzott el a 24 óra alatt.

 

Daróczi Anna roma származású aktivista, a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat koordinátora azt mondta: a rendhagyó 24 órás megemlékezés a roma áldozatok lelkét próbálta megidézni,  „hogy emberként, és ne számadatokként emlékezzünk ipari módszerekkel elpusztított embertársainkra.” Azonban a különböző kutatóközpontok adatbázisai által összeállított több mint tízezer név szerint említett áldozat is csupán töredéke annak a mintegy félmillió roma származású embernek, akik a második világháború során a holokauszt áldozatául estek. Huszonnégy óra nem elegendő mindenki megidézésére – hangsúlyozta Daróczi, hozzátéve, amellett, hogy az esemény fő célja a főhajtás volt az áldozatok emléke előtt, a 24 órás megemlékezés egyben figyelemfelhívó akció is.

 

 „Egy olyan országban és egy olyan Európában nem érezzük, nem érezhetjük biztonságban magunkat, ahol a gyermekeink szegregált iskolába kénytelenek járni, ahol mindennapos a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd, a rendőri brutalitás, a kényszer-kilakoltatások, a rossz lakhatási körülmények, a mélyen gyökerező előítéletek és a romák dehumanizálása, ahol politikusok és miniszterelnökök büntetlenül uszíthatnak a cigányok ellen, [és] ahol megemlékezők szabadon vonulhatnak a főváros utcáin „cigánybűnözést” skandálva.” Ezek miatt a mindennapos jelenségek miatt Daróczi úgy véli, a kirekesztő, szélsőséges retorika elterjedt Európában, és a „Soha többé!” jelszavak ismételgetése nem elég. A megemlékezők felkérték az Európai Unió összes tagállamát, hogy ismerjék el augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjának, ismerjék el a cigányellenességet mint a rasszizmus egyik formáját, valamint építsék bele a roma kultúrát is a tananyagaikba.

 

(Daróczi Anna és Dr. Kalányos Zsolt)


Daróczi Anna beszéde után Dr. Kalányos Zsolt jogász szólalt fel, aki a feketék jogaiért küzdő 19. századi aktivistát, a szökött rabszolga Frederick Douglasst idézte: „A hatalom küzdelem nélkül semmit sem enged be. Soha nem tette meg és soha nem is fogja megtenni.” A roma aktivista szerint az élhető jövő megalkotásához a demokratikus országoknak szüksége van az összes állampolgárra, így Magyarország és Európa sem engedheti meg többé magának a költséges, erkölcsi, vallási és etikailag rossz faji megkülönböztetés luxusát.

 

 

„Barna a bőröm és büszke vagyok rá. Büszke cigányember vagyok, aki büszkeségre neveli gyermekeit. Hétéves kislányom már most tudja, hogy a boltban a biztonsági őr ha követ, akkor ezt azért teszi, mert mi romák vagyunk. Szégyen ez egy apa számára, aki jóra és szépre próbálja tanítani gyermekét, és szégyen ez egy ország és egy nemzet számára is.”

 

Az elfogadást hirdető, egyenlősítő törvények ellenére is romák ezreit fosztják meg nap mint nap alapvető jogaiktól,  „több százezer roma polgár él még városaink és falvaink gettóközösségeiben, gyermekeink gettóiskolákban tanulnak, ahonnan egy kivezető út létezik csak: közmunka. Öregjeink pedig már alig vannak, mert az átlag várható életkorunk 50 év körüli.” A magyarországi polgárjogi mozgalom célja a romák szembesítése hatalmukkal – mondta  Dr. Kalányos Zsolt, aki szerint a roma egységnek gazdasági alapon kell megszerveződnie, a rendszerben „tevőkké és termelőkké” kell válniuk a romáknak is.

 

(A Fővárosi Cigány Önkormányzat koszorúzása)

 

A rendezvény végén koszorút helyezett el a Roma Holokauszt Emlékműnél többek között az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége, az országgyűlés roma nemzetiségi szószólói, a ferencvárosi és józsefvárosi önkormányzat, az LMP és az Igen Szolidaritásért Mozgalom (ISZOM), a Holokauszt Emlékközpont, a Romédia Alapítvány, a Dikh Tv, a Polgár Alapítvány és a Roma Produkciós Iroda. A megemlékezésre ellátogatott Kerpel-Fronius Gábor és Donáth Anna is.

 

A 24 órás megemlékezés és a koszorúzás után a helyszínen a IX. kerületi önkormányzat tartott megemlékezést, amelyen beszédet mondott Daróczi Ágnes és Setét Jenő.

 

Az eseményről készült fotógalériákat az alábbi linkeken találják:

 

https://www.facebook.com/pg/romnet.romnet/photos/?tab=album&album_id=2629700427132601

https://www.facebook.com/pg/PhirenAmenca/photos/?tab=album&album_id=3125859404169807

https://www.facebook.com/pg/PhirenAmenca/photos/?tab=album&album_id=3125529690869445

 

A videó a 2020. augusztus elsején 17 órakor kezdődött, és augusztus 2-án 18 óráig tartott események összefoglalója.

 



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A Dikh TV november elejéig kódolatlanul elérhető

  • Csoda, hogy egyáltalán létezik

  • Farkas Flórián nagy feltámadása: újra bevetik listavezetőként

  • Az ellenzék adhatja az ORÖ-elnökét, Flóri nagyot bukhat!

  • Az FCÖ-ben újra nyert Csóka János Pál



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt