Több százan emlékeztek a roma holokausztra. Roma aktivisták és civil szervezetek által szervezett 24 órás tiszteletadáson Fahidi Éva zsidó holokauszt-túlélő mellett Verő Tamás rabbi is részt vett.
1944. augusztus másodikán mintegy háromezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigány tábort. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztban meggyilkolt áldozatokra, vagy ahogy ők nevezik: a Pharrajimosra.
A budapesti székhelyű Phiren Amenca – Európa egyik legnagyobb ifjúsági roma szervezete – több mint 120 önkéntese szombat estétől vasárnap estig, 24 órán keresztül olvasta fel mintegy 13 ezer cigány származású áldozat neveit. Ez mindössze töredéke a mintegy egy-másfél millió – többnyire névtelen – áldozatnak.
„Érzelmileg és fizikailag is nehéz 24 órán vagyunk túl. A koronavírus miatt idén nem Auschwitz-ban emlékezünk, ahogy azt tettük az elmúlt években sok száz fiatallal. Most egy rendhagyó módját választottuk a tiszteletadásnak, és még az előzetes számításainkat is felülmúlta az esemény hatása”
– mondta a helyszínen a Neokohnnak Herfort Marietta, a rendezvény egyik főszervezője.
Mint a Phiren Amenca igazgatója hozzátette: maga is könnyeivel küszködve olvasta fel a listáján szereplő neveket, akárcsak sokan mások abból a nemzetközi és magyar önkéntesekből álló csapatból, akik vállalták, hogy a 24 óra alatt „felidézik az elpusztítottakat, legalább lélekben adózva emlékük előtt”.
Az egész éjjel „strázsáló” főszervező arról is beszélt, hogy a Nehru parton található emlékműnél, amelyet tavaly ismeretlenek meggyaláztak, méltóságteljesen zajlott a rendezvény. Nem hogy rendzavarók, de még kávét, szendvicset kínáló sétálók is megjelentek a helyszíni megemlékezésen.
A pesti oldalon, a Vásárcsarnok melletti, Dunára néző parton a fekete márványemlékműnél, egy fehér sátorban olvasták fel a neveket. Minderről élő közvetítést sugároztak az ország első roma televíziójának internetes oldalán, ahol több tízezren is bekapcsolódhattak a virtuális megemlékezésbe. De a helyszínen is sok száz ember előtt vált ismertté a roma holokauszt emléknapjának ténye
– idézte fel a 24 órás programot Herfort Marietta.
A nevek felolvasását még szombat este Fahidi Éva, ismert zsidó holokauszt-túlélő kezdte. Később olyan közéleti személyiségek is követték példáját mint Mága Zoltán, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Ifj. Sárközi Lajos hegedűművész vagy a roma kultúra és emlékezetpolitika formálásának egyik legismertebb egyénisége, Daróczi Ágnes. Eljött Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere is. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija betegség miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.
Az egyik utolsó vendég, már vasárnap kora este, Verő Tamás rabbi volt, a Frankel Leó úti zsinagóga szellemi vezetője. Szimbolikus zárásként az ifjabb generáció képviseletében egy általános iskolás korú roma származású kislány és egy zsidó kisfiú olvasott fel neveket. A szervezők szerint ezzel jelképezve azt, hogy az áldozatokra való emlékezést tovább kell adni a következő nemzedéknek is.
Mielőtt a rendezvény a koszorúzással véget ért volna, fiatal és tehetséges roma művészek (színészek és muzsikusok) modern és lélekborzoló előadásukkal tették még emlékezetesebbé az eseményt, amelyre vasárnap este a tikkasztó hőség ellenére is nagyon sokan jöttek el.
A a Nehru parton helyet kapó és szervezők direkt szándéka szerint politika semleges rendezvény mellett az Országos Roma Önkormányzat székházánál is főhajtással adóztak a holokauszt roma áldozatai előtt. Ott a cigányság politikai képviselői mellett az állam nevében a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is részt vett.
Szalay-Bobrovniczky Vince az eseményen mondott beszédében hangsúlyozta: a kormány feladatának tekinti, hogy a roma holokausztról szóló ismereteket erősítse, betemesse a társadalom különböző csoportjai közötti árkokat, és hidakat építsen közöttük.
„Az állam felelős azért, hogy soha többé ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia”
– fogalmazott az MTI tudósítása szerint a politikus, akit a rendezvényre elkísért Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának vezetője is. Szerinte „az Országos Roma Önkormányzat olyan kincse az országnak, amely a legszélesebb hidakat képes megteremteni romák és nem romák között, ám a hidak építése még nem fejeződött be”.
