HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A cigányok felzárkóztatása az egész társadalom ügye

betűméret csökkentése betűméret növelése
 
2019 Szeptember 10    Forrás: Hírklikk


Ez a cikk archív

A kormány roma felzárkóztatási programot indít 31 településen. A nyomorban élő, főleg cigányok által lakott községekben elsősorban munkahelyeket, óvodákat, iskolákat akarnak biztosítani. Ha ez sikerül, akkor újabb 300 hátrányos helyzetű elszegényedett falu kap társadalmi segítséget. A feladattal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét bízta meg a kormány, aki a jövőben miniszterelnöki tanácsadóként dolgozik. A Hírklikknek a részletekről nyilatkozott.

Hirdetmény

Meglepő, de a szegény falvak felzárkóztatása érdekében még a műfüves futballpályák építése is szóba került. Ma már minden kormányprogram nélkülözhetetlen eleme a foci?


Túlzás lenne elengedhetetlennek nevezni, de ahol mi dolgoztunk az elmúlt harminc évben, ott a labda nagyon gyorsan elkezdett pattogni. Ezért aztán minden évben építettünk pályát, így jutottak sportolási lehetőséghez a legszegényebb településeken élők, Tarnabod, Gyulaj, vagy a miskolci Avas lakói. A foci, a játék, és a zene képes szinte azonnal közösséget teremteni. Ez pedig rendkívüli módon fontos.

 

Jó, de ha már foci, akkor a kisfalvakban nem elég jó a természetes fű, elengedhetetlen a drága műfű telepítése?


Lehet fű, de ha a felzárkózásban résztvevő 31 település ragaszkodik hozzá, akkor műfű is. Ez egyébként a Magyar Labdarúgó Szövetség felajánlása. Ezeken a településeken azért szükséges mielőbb megteremteni a sportolás lehetőségét, mert a hátrányos helyzetű falvakban gyakran nincs tornaterem. Amíg ezek nem épülnek fel, addig is szükség van sportolási lehetőségre.

 

Valóban, a focit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyébként sikeres „Jelenlét” programja is tartalmazza, s a kormány ezt emelte kormányprogrammá. A sporton kívül mire koncentrálnak még?


A mi programunknak az volt az alcíme, hogy „a fogantatástól a foglalkoztatásig”. Szörnyű érzés gyerekeket nyomorban látni! Ez a szegénység olyan foka, amikor – hiába a lehetőség – már „akarni” sem tudnak. Rajtuk kell elsősorban segíteni. A fókuszban tehát a megszületendő gyermek van, s legelőször a védőnői szolgálatot szeretnénk az elmaradott falvakban is megerősíteni, hiszen teljesen más kihívásokkal kell szembenézniük, mint mondjuk a budai kerületekben. Ha kell, a kerékpárjukat autóra cseréljük, hogy eljussanak a legnehezebben megközelíthető otthonokig is. Legyen eszköz a kezükben, tudjanak vitamint, popsikenőcsöt adni, vagy akár tűzifát intézni, ha arra van szükség. A cél pedig az, hogy a pici babák a legszegényebb településen, otthonokban is megkaphassák, amire a fejlődéshez szükségük van. Az esélyteremtés alapja, hogy az első ezer napon a leszakadó térségben élő gyermekek ne szenvedjenek hátrányt semmiben.

 

A program a bölcsődére, óvodára, iskolára koncentrál, de a kihalófélben lévő településeken ezeket már régen bezárták. Az állam újra kinyitja ezeket, lesz erre pénzük?


Van, ahol bezárták, van, ahol nem. A teendőket az adott település igényei határozzák majd meg, s ezzel az anyagiakat is, de mindenképpen őrületes összegről van szó. Ráadásul az iskolák működőképessége is állandó veszélybe kerül, hisz a tehetősebb cigány emberek presztízsből nagyobb településre viszik a gyerekeiket, a helyi kisiskola pedig újra elnéptelenedhet, esetleg ismét megszűnhet az oktatás a településen. Ezen kívül meg kell szervezni a helyi közlekedést. Tucatnyi ilyen dilemmával kell szembe nézni.

 

Bele lehet fogni egy ilyen felzárkóztató munkába, hogy nem tudják, mennyi pénz szükséges hozzá?


Az indulásra megvan a pénz, az első lépéseket meg tudjuk tenni a 31 faluban, ahol szükség van rá, pályázhatnak bölcsőde, esetleg óvoda létrehozására. A további fejlesztések érdekében szeretnénk majd pályázni uniós forrásokra is, a 2021-27 közötti pénzügyi ciklus forrásai jelenthetnek komoly változásokat ott, ahol az alapokat jól letettük.

 

Van egy csomó rossz reflex, amelynek következményeként a szegények a tehetősebbeknél kevesebb támogatást kapnak. Miközben sokan kapnak 9 ezer forintos rezsiutalványt, azok a szerencsétlenek pedig, akik tűzifával fűtenek, egy vasat sem kapnak. Miniszterelnöki biztosként tud ez ellen tenni valami?


A rezsiutalvány mindenkinek jár. Ahol fával fűtenek – kiemelten ezen a 31 településen – szociális tűzifa is rendelkezésre fog állni.

 

Jó, csak felmerül, hogy mi lesz azokkal a településekkel, amelyek nem kerültek be a programba? Esetleg könnyen megfagyhatnak. Nem beszélve arról, hogy a sajtó felfedezte már, hogy ha van is tűzifa-támogatás, az sokszor februárban érkezik.


Ahol mi ott leszünk, ott egészen biztosan időben megérkezik majd a szükséges tüzelőanyag, ezt ígérhetem. S persze mindenütt kialakul majd a helyi gyakorlat, s megtaláljuk a módját, hogy segítsünk. A ma már apró sikereket felmutatni képes Tiszabőn is nehezen kezdtük el a munkát, aztán lassan kialakult körülöttünk a bizalom. Ma hatalmas területek maradnak parlagon, sok helyen nyakig ér a gaz ezeken a településeken, közben az emberek éhesek, ez tarthatatlan. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy egyénileg csak kevesen képesek a hatalmas kertet megművelni, az állattartás nagy figyelmet igénylő feladatait elvégezni. Az agrárminiszter azt ígérte, ha a települések készek rá, partner lesz abban, hogy minden négyszögöl megművelésre kerüljön. De még az is előfordulhat, hogy nem sárgarépát ültetünk, hanem napelemeket telepítünk. Végre legyen már valami, s ne úgy bóklásszunk a falu főutcáján, hogy csak romok és gaz van körülöttünk.

 

Sok az üres ház, egy részüket a végrehajtó lefoglalta már, ezeknek a falvaknak nincs gazdája. Fullasztó szegénységben élnek a cigányok. Gondolja, hogy ezen a helyzeten lehet változtatni?


Természetesen. Tárgyalunk a végrehajtókkal, a követeléskezelővel, hiszen ezekben a falvakban hatalmas adósságokkal élnek együtt a családok. De igyekszünk életképessé formálni a településeket. Ez a feladat a segítőktől állandó jelenlétet igényel, s van is rá elég emberünk. Nagyon fontosnak érzem, hogy a társadalom értse, hogy mire vállalkoztunk, s a siker érekében támogassa is a programot. Nemcsak a cigányközösségekre érvényes, hogy mindent velük, de semmit nélkülük! Ki kell terjeszteni ezt az egész társadalomra. A kormány, a karitatív szervezetek önmagukban nem tudnak felzárkóztatni, csak a társadalommal együtt.

 

Sok hasonló program indult, s gyakran azt látni, hogy a romák felzárkóztatására jutó pénzeket maguk a cigány vezetők tüntetik el.


Kétségtelen, az elmúlt harminc évben nem sikerült a felzárkóztatásra szánt pénzt mindenütt jól felhasználni. Valóban hatalmas összegekről van szó, az én dolgom viszont az, hogy a továbbiakban jó helyre érkezzenek a források és ott hatékonyan használják fel ezeket. Ma már nemcsak erkölcsi kötelesség, de gazdasági érdek is, hogy ezek a települések felemelkedjenek. Matolcsy György jegybankelnököt idézve nincs ma olyan gazdasági modell, amely ezeknek a településeknek a felemelése nélkül működőképes lehetne. Egyikünknek sem mindegy, hogy ha a mai gyerekek felnőnek, értékteremtő munkát végző dolgozók, vagy segélyért folyamodó eltartottak lesznek. Ez a kérdés most dől el, azon múlik, hogy a leszakadó településekre érkező kisbabák kapnak-e esélyt a társadalomtól a felzárkózásra.

 

Miközben dolgoztak a programjukon, a szegények ügye az Emberi Erőforrás Minisztériumból a Belügyminisztériumhoz került. A programot Pintér Sándor társaságában ismertette. Ennek azért van egy olyan üzenete, hogy rendőri erővel is végrehajtják az elképzeléseiket.


Kétségtelen, a belügyminiszter valóban irányítja a rendőrség munkáját, de hozzá tartozik a közfoglalkoztatás és az önkormányzatok is. Ugyanakkor a közbiztonság nagyon fontos a leszakadó térségekben. Aki ismeri az ott élők körülményeit, az pontosan tudja, hogy a nyomorúság hogyan emészti fel az emberi létezés feltételeit.

 

Munkalehetőség nélkül minden felzárkóztatás megbukhat, s a jelek szerint a szegény falvakba a piac nem viszi el a munkát. Ön meg tudja majd oldani?


Ha valaki végig sétál a lepusztulóban lévő falvak utcáin, akkor nem csodálkozik, ha a piac valóban nem vágyakozik oda. De sok helyen elindultak már olyan kisebb üzemek, például varroda, asztalos műhely, savanyító üzem, ami igazi minőséget állít elő.  A tiszaburai varrodánk varrta a Borfesztiválra a nyakba akasztható pohártartókat, az asztalos műhelyünknek hónapokra előre le van kötve a kapacitása. Tarnabodon elektrotechnikai hulladékbontó működik tíz éve. Úgy tűnik, most majd kibérli, vagy megveszi egy piaci szereplő, miután bebizonyosodott számára, hogy a településen megfelelő minőségű munkaerő van. Ahol ugyanis a szociális, karitatív segítők jó alapokat tesznek le, oda a piaci szereplők is könnyebben érkeznek meg.  



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2021 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Hégető Honorka-díjat kapott a 444 romagyilkosságokról szóló filmje

  • Törött hegedű kíséretében adtak át petíciót cigánymuzsikusok az EMMI-nél

  • Lakatos Mónika vette át a Womex életműdíját

  • Új időszak kezdődhet a roma felzárkoótatásban

  • Pusztul az a budai villa, amit Farkas Flórián sofőrje vett meg



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt