A cigányellenesség európai térnyerésére figyelmeztetett Jesse L. Jackson a roma holokauszt 75. évfordulóján, a birkenui roma holokauszt emlékmű előtt elmondott beszédében.
Az antiszemitizmus, a cigányellenesség és az idegengyűlölet egyre jobban erősödik az utcákon és a kormánytermekben egyaránt, és 75 évvel a holokauszt után ma is olyan világban élünk, ahol vannak olyanok, akik továbbra is vallás, bőrszín, etnikai hovatartozás és nemzetiség szerint megosztanának minket - jelentette ki Jesse L. Jackson a roma holokauszt 75. évfordulója alkalmából a lengyelországi aushcwitz-birkenui náci lágerben lévő roma holokauszt emlékmű előtt elhangzott beszédében, megemlítve azt is, hogy Magyarországon 10 évvel ezelőtt Molotov-koktélokkal és vadászfegyverekkel gyilkoltak meg származásuk miatt romákat.
A legendás afroamerikai polgárjogi harcos, Jesse Jackson amerikai szenátor, baptista tiszteletes a roma holokauszt emlékműve előtti beszédében az emberiség elleni egyik legnagyobb bűncselekménynek nevezte a holokausztot. „A világ mindig emlékezni fog a náci rasszizmus és a nacionalizmus által táplált zsidók és más kisebbségek, köztük a romák elleni népirtásra, - szisztematikusan megcélozva és megölve hatmillió embert, az európai zsidó népesség 2/3-át, és mintegy félmillió romát” – mondta a volt amerikai szenátor. Hozzátette, eljött az ideje annak, hogy kigyógyítsuk az emberiséget, az európai társadalmat az amnéziából, és emlékeztessük a jelent és az utókort az európai romák története kapcsán arra az Elfelejtett és elhallgatott holokausztra, arra, hogy 500 ezer romát és szintit üldöztek és mészároltak le a második világháború alatt a nácik.
Rémülten vagyunk. Időnként hitetlenkedünk, de itt, az egykori láger területén, a vasúti sínek mellett állva szembesülhetünk a valósággal, és a szívünkbe és a elménkbe az őrtornyok, a gázkamrák, a náci konce
ntrációs tábor atrocitásai és a népirtás belevésődik, és emlékezünk, hogy pontosan 75 évvel ezelőtti éjszakán ezen a helyen több mint 4000 férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az úgynevezett „cigány család táborban”, és ahol körülbelül 20.000 szinti és roma vesztett el – mondta az elgázosítással elpusztított emberek megsemmisítésére szolgált egykori náci krematórium tégláiból épített roma emlékmű előtt Jesse L. Jackson.
A fájdalmunkból erőt merítve igaz szívvel és lélekkel kel ma is kimondanunk, hogy soha többé nem engedünk teret az antiszemitizmusnak, nem engedünk teret a cigányellenességnek, és mondjuk ki, soha többé rasszizmust, soha többé fasizmust és fehér nacionalizmust! Sem itt Európában, sem Amerikában, de sehol a világ bármely országában – hangoztatta a polgárjogi aktivista-politikus.
Jesse L. Jackson kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az európai roma holokauszt emléknapjánsok százan vannak jelen a megemlékezésen, de mint fogalmazott, nemcsak a visszatekintésre, a második világháború idején a roma holokauszt történetéről való beszélgetésre, az emberek oktatására van szükség, ami ugyan fontos feladat, hanem sürgetve komoly lépést tenni a roma közösségek megkülönböztetése ellen.
A most 77 éves Jesse L. Jackson - aki Martin Luther King, Rosa Parks és Malcolm X afroamerikai polgárjogi aktivistákkal együtt küzdött az Egyesült Államokban a feketék polgárjogainak érvényesüléséért - emlékeztetett, hogy az USA-ban 400 éven át rabszolgakánt tartották a feketéket, erőszakosan szakítottak el gyermekeket családjuktól és eladták őket, és bőrszínük miatt alsóbbrendűnek tartva őket megakadályozták, hogy „a fehér fajhoz” társuljanak akár társadalmi, akár politikai kapcsolatokban, nem voltak olyan jogaik, amelyeket a fehér embernek kötelessége lett volna tiszteletben tartani.
„A rasszizmus, a nacionalizmus és az újnácizmus újra felütötte a fejét az USA-ban és Európában, és egy olyan világban élünk, ahol vannak olyanok, akik továbbra is megosztanának bennünket vallás, szín, etnikai hovatartozás, nemzetiség szerint” – hangoztatta Jesse L. Jackson.
A második világháború alatt a hatalommal visszaélve, a szélsőségességgel egy egész nép és kultúrájának kiirtására tettek kísérletet, és lehet, hogy a nácik etnikai tisztítást és népirtást vezettek be, de ma, 75 évvel később továbbra is tanúi vagyunk az emberiség elleni bűncselekményeknek – jelentette ki.
Ennek megnyilvánulásának nevezte, hogy 2015 júniusában a feketékkel szembeni gyűlölete miatt kilenc embert lőtt agyon egy fegyveres a dél-karolinai Charleston egyik templomában, és azt is, a két évvel később, Charlottesville-ben történt eseményeket. (Az amerikai városban 2017 májusától többször tartottak éjszaka fáklyás felvonulást szélsőjobboldali tüntetők megfélemlítve a helybelieket, és a Ku Klux Klan is tartott demonstrációt. Az elmúlt idők legnagyobb szélsőjobboldali megmozdulása ellen tiltakozók közé egy autóval behajtottak, egy 32 éves nő életét veszítette, míg 19 ember pedig megsebesült. Egy másik összecsapásnak 15 sérültje volt. A fehér felsőbbrendűséget hirdető rasszisták és az ellentüntetők heteken át tartott véres konfliktusokba torkollott akciók miatt 2017 augusztusában rendkívüli állapotot vezettek be a Virginia állambeli Charlottesville városban. A merényletet elkövetőjét, az amerikai James Alex Fieldst 2019 június végén tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A rasszista tiltakozás alakult ii, mert a város egyetemének vezetői úgy döntöttek, eltávolítják Robert E. Lee tábornok szobrát, aki a virginiai konföderációs csapatok főparancsnoka volt az amerikai polgárháborúban, és támogatta a rabszolgaság fenntartását is.)
Ide sorolta azt is tömegek vonultak utcára Donald Trump az Egyesült Államok elnöke az észak-karolinai Greenville-i találkozón kijelentését éltetve, miszerint el kell hagynia az Egyesült Államokat négy színesbőrű kongresszusi képviselőnek - köztük a New York-i Alexandria Ocasio-Corteznek, a michiganbeli Rashida Tlaibnak és a massachusettsi Ayanna Pressleynek, ha nem tetszik a elnök politikája olyan kérdésekben, mint például a bevándorlás és Izrael védelme - és "vissza kell térniük" oda, ahonnan jöttek. A elnöki megnyilvánulásra tömegek vonultak utcára, és énekelték, „Küldd vissza”. (Később Tump elnök amerikai nem-amerikainak nevezte a négy színes demokratikus kongresszusi képviselőnőt, köztük a szomáliai születésű Minnesotai Ilhan Omart.)
Jesse L. Jackson az újfasizmus megjelenésének nevezte azt is, hogy n Molotov-koktélokat dobtak cigány családok házaira, és Magyarországon cigány embereket öltek meg kifejezetten roma származásuk miatt. (2008 és 2009 között összesen 9 településen támadtak romák otthonaikra szélsőségesek, hat embert megöltek, köztük az 27 éves éves tatárszentgyörgyi Csorba Róbertet és 5 évs kisfiát, Robikát. Az utolsó áldozatot, a 45 éves Balogh Máriát 2009-ben éppen a roma holokauszt emléknapjának éjszakáján gyilkolták meg otthonában sörétes fegyverrel, az akkor 13 éves lányát életveszélyesen megsebesítették. Szintén az újnácizmus térhódításának nevezte a roma emberekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak növekedését Németországban és Franciaországban, de a szélsőségesség térnyerésének értékelte azt is, hogy kormányok megakadályozzák a migránsokat a határok átlépésében, és visszafordítják a tengeren.
Az antiszemitizmus növekszik Európában a szélsőjobb erősebb lesz az utcákon és teret nyer a kormánytermeken – figyelmeztetett Jessi L. Jackson, hozzátéve, a szintik és a romák elleni diszkrimináció és gyűlölet-bűncselekmények szintén növekednek. Ma olyan időket élünk újra, hogy tanúi vagyunk a gyűlölet erőinek megdöbbentő növekedésének, pedig azt gondoltuk, a holokauszt és a kelet-európai pusztítótáborok hamuja eltemette a második világháborúban teret nyert szélsőséges eszméket – hangsúlyozta a volt amerikai szenátor.
A polgári jogi mozgalom tapasztalataira, valamint az Egyesült Államokban és a világ más táján zajló társadalmi mozgalmakra visszatekintve úgy fogalmazott: vannak konkrét és kimagasló eredmények az amerikai feketék és az európai romák esetében, vannak sikerek, amelyek előre visznek, lendületet adhatnak. Az emberek a remény és egység által haladnak előre, nem pedig félelmek és a megosztottság miatt. Soha nem veszítünk el csatát, ha nem harcolunk, és soha nem is nyerhetünk, ha nem küzdünk. A történelem megtanította nekünk, ha van elnyomás, ott lesz az ellenállás, ezért ideje megszervezni és harcolni a szélsőségesség térnyerése ellen
Jesse L. Jackson azt mondta: a romák több mint ezer éve élnek Európában, és annak ellenére, hogy a második világháborúban a roma közösségekre terrorhullámokat szabadítottak, ma Európa legnagyobb kisebbségi csoportja kiléphet a társadalom pereméből, és megszerezheti megérdemelt méltóságát, tiszteletét és egyenlőségét, megszabadulva a gyűlöletbűncselekménytől, a rasszizmustól és idegengyűlölettől.
Félelmekre, gyűlöletre és tudatlanságra épített falakat építettek körénk, és ezek a falak mögött az emberek elképzelhetetlen brutalitást szenvedtek el – mondta a baptista tiszteletes, hozzátéve, de most új hidakat kell építeni a remény és a gyógyulás, az egység és a szeretet alapjain. A mai világban nincsenek külföldiek, mindannyian szomszédok vagyunk, akiknek együtt kell élniük – fűzte hozzá.
Az emberiség olyan, mint egy paplan: különálló foltok, gyapjú, selyem, gabardin, de amikor paplanba varrjuk ezeket a foltokat, a szépség, a hatalom és kultúra tárgyává válunk. Zsidók, protestánsok, szintik és romák, afrikai amerikaiak egy paplanná válunk, ahol közös alapot találunk. Ahol találunk szerelmet egymás iránt. Itt találunk reményt. Itt tudjuk, hogy a szenvedéseink ellenére végül is életben maradunk, és a béke, a szeretet és az egység fog uralkodni az egész földön. Meg kell találnunk és fel kell vennünk a sasok szárnyait, magasabbra kell repülnünk, és tovább kell látnunk, de soha nem szabad lefelé nézni vagy lehajolnunk a szintjükre, és mérget és gyűlöletet keltenünk. Láttuk a gonosz arcát a szintik és a romák népirtásán, ennek az erkölcstelen és embertelen cselekedeten keresztül. A fájdalomnak utat kell adnia a remény örök feltámadásához. Az emberiség lelkének megmentéséért folytatott harcot soha nem szabad feladni. Csak annyit kérek, hogy kövessük az aranyszabályt: minden ember emberi jogait, és az egyetemes emberi jogokat egyforma mércével mérjük - mondta zárva beszédét Jesse L. Jackson polgárjogi harcos, majd a roma holokauszt emlékműve előtt fejet hajtva Martin Luther King legendás, a polgárjogi küzdelmek legnagyobb és legfontosabb, a világ egyik legnagyobb hatású, „I have a dream” kezdetű beszédére utalva így imádkozott:
"Álmodjunk nagyobbat a lehetőségeinknél.
Álmodjunk egy olyan napot, amikor a gyűlölettől szabadon élhetünk.
Álmodjunk egy olyan világot, amely félelemtől és megfélemlítéstől mentes.
Álmodjunk egy olyan napot, amikor a romák szabadon megtarthatják szokásaikat, vallásuk és kultúrájuk gyakorlásának jogát, elnyomástól mentesen.
Álmodjunk egy olyan napot, amikor a romák egyenlő munkához, oktatáshoz és lakhatáshoz jutnak.
Álmodjunk egy olyan napot, amikor a romák SZABADOK ÉS EGYENLÕEK".
Elhangzott: 2019. augusztus 2-án Auschwitz-Birkenauban.
Jesse L.Jackson tiszteletes, polgárjogi aktivista a roma holokauszt 75. évfordulója alkalmából a lengyelországi aushcwitz-birkenui egykori náci lágerben lévő roma holokauszt emlékmű előtt elhangzott teljes beszédét a RomNet rendelkezésére bocsájtotta, segítve, erősítve ezzel is a magyarországi roma hírportál munkáját, a közösség objektív tájékoztatását.
Hidvégi-B. Attila
