Visszatér a politikai életbe Kolompár Orbán, és az általa vezetett MCF színeiben elindul az őszi helyhatósági választásokon. A roma politikus célja az, hogy visszaszerezze az ORÖ vezetését.
Ahogy az már sejthető volt azzal, hogy Kolompár Orbán az elmúlt hetekben újra aktivizálta magát, ringbe fog szállni az őszi helyhatósági választásokon. A törökszentmiklósi és a szegedi szélsőjobboldali megnyilvánulások ellen szervezett tiltakozó akciók után kedd délután a Facebook közösségi oldalán postolt videójában jelentette be, hogy az októberi nemzetiségi választásokon az általa vezetett Magyarországi Cigányközösség Fóruma (MCF) színeiben elindul a választásokon. Szavai szerint azért, hogy végrehajtsa „a roma politikai rendszerváltást, ahogyan azt 2003-ban is megvalósította”, és a jelenlegi lungo dromos politikusokat, a cigányság árulóit „melegebb éghajlatra küldjék”.
Kolompár Orbán a RomNet megkeresésére azt mondta, az elmúlt hetekben, hónapokban az országot járva végtelen elkeseredettséget tapasztalt a cigányság körében, és az emberek arról panaszkodtak, magukra hagyták őket a roma politikusok, az Országos Roma Önkormányzat képviselői, akik csak választások idején jelennek meg a közösségekben. A roma politikus azt mondta, az elmúlt nyolc-kilenc év alatt, amíg Farkas Flórián és szervezete, a Lungo Drom látta el a hazai cigányság képviseletét, a cigányok kiszolgáltatottá váltak, élethelyzetük pedig nem javult.
„Vissza kell adni a cigányoknak az önbecsülésüket, a hitüket, és képessé kell tenni őket arra, hogy helyi szinten is élhessenek érdekérvényesítő erejükkel” – mondta Kolompár Orán, aki szerint az elmúlt két ciklus bebizonyította, a különböző szervezeteknek, formációknak és személyeknek nem a roma közösség valódi képviselete, hanem kizárólag az önös érdeke a fontos. Megjegyezte, a Mi hazánk nevű szélsőjobboldali szervezet elleni tiltakozó megmozdulásait is ezért próbálták ellehetetleníteni és meggátolni egyes cigány politikusok.
Kolompár Orbán azt mondta, a következő hetekben és a nyár folyamán járni fogja az országot, hogy zászlója alá hívja a roma szervezeteket és azokat az embereket, akik valódi változást, „roma politikai rendszerváltást” szeretnének, és akiknek elegük van a semmittevő, áruló álképviselőkből. Hozzáfűzte, el kell érni, hogy a társadalmi felzárkózást, a munkahelyteremtést és az oktatást segítő uniós források ne magánzsebekbe vándoroljanak, ahogy az elmúlt években, hanem a roma közösség javát szolgálják.
Kolompár Orbán az ország egyik legismertebb roma politikusa lett azt követően, hogy 2003-ban az Országos Cigány Önkormányzat elnökévé választották, és két cikluson át Õ irányította az akkor még 53 fős testületet. Az általa vezetett Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) Roma Összefogás Párt a magyar politikai életben roma pártként először állított önálló listát, és elindult a 2006-os parlamenti választásokon. Majd 2009-ben az EP-választásokra is saját, önálló listát állított úgy, hogy akkor még ajánlószelvényeket, úgynevezett kopogtatócédulákat kellet gyűjteni az ajánlásokhoz, és egy választópolgár csak egy személy, vagy párt számára adhatta oda ajánlószelvényét, a többes ajánlás, aláírással még nem létezett.
Kolompár Orbán karrierjének az vetett véget, hogy 2011-ben már nem tudta megőrizni elnöki pozícióját Farkas Flóriánnal szemben az országos nemzetiségi választásokon, és a több éven át húzódó büntetőperében 2013 márciusában a Kecskeméti Törvényszék jogerősen egy év és tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése miatt. A roma politikust a büntetőperében jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentették a sikkasztás vádja alól, kimondva, hogy az uniós pályázati támogatásból Kolompár Orbán egyetlen fillért sem tulajdonított el. Az Országos Cigány Önkormányzat volt elnökét mellékbüntetésként három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, de a roma politikus a büntetését letöltötte, és mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.
Arra a kérdésre, hogy a büntetése és sokak szerint megosztó személye miatt erkölcsileg alkalmatlannak tartják a cigányság vezetésére, úgy válaszolt: nincs semmilyen törvényi akadálya annak, hogy éjen állampolgári jogaival, ugyanakkor aláhúzta, az ország kelkülönbözőbb helyeiről is azt fogalmazzák meg felé, hogy álljon a cigányság élére, mert ma a magyarországi cigányság számára cselkevő emberekre, jó vezetőre van szükség, és őt még ma is jó elnöknek tartják a romák. Hozzátette, az emberek pontosan tudják, hogy egyetlen fillért nem vettem el a cigányságtól, amit a bíróság is kimondott jogerős ítéletében, és egy koncepciós ügy révén kényszerültem rövid kihagyásra.
„De itt vagyok, és előre tekintek, ugyanolyan lelkesedéssel állok bele a munkába, mint 2002-ben, amikor a Lungo Dromot nyolc év vezetés után megsemmisítettük az Országos Cigány Önkormányzati választáson” – utalt Kolompár Orbán arra az összefogásra, aminek eredményeként 2003 januárjában az akkor még 53 fős testületbe mindössze két lungo dromos képviselő, Farkas Flórián és Ifj. Bogdán János jutott be a testületbe, majd Bogdán János később ki is lépett Farkas Flórián szervezetéből, amelynek szóvivője volt. Az akkori OCÖ elnökévé Horváth Aladárt választották, de három hónappal később Kolompár Orbán lett a szervezet elnöke, amelyet két cikluson át is vezetett.
Hidvégi-B. Attila
