A magyarországi cigányzenéről tartott bemutatóval egybekötött előadást Rigó György a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban 2018. július 6-án.
Molnár István Gábor megnyitóbeszédében elmondta, hogy Rigó Györggyel gyűjtötték össze az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjtemény muzsikus fotódokumentációját és relikviáit. 2015-ben volt szerencsénk hallani a Nemzetközi Roma Nap alkalmából, akkor határoztuk el magunkat, hogy hagyományt teremtünk és évről-évre megcsináljuk a zenei bemutatót és előadást. Ahogy szól a mondás: „a zene a világ nyelve”, minden nép érti, nem kell lefordítani. Mi most mégis kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk közelebbről… Ki mit csinál, ki „mit” muzsikál a bandában? Hogyan fog „együtt szólni” a zenekar? Mitől más a nóta, ha cigányok, mitől más, ha más nemzetiségű muzsikusok játszanak? Legendákról, kultúráról és érzésvilágról is szó lesz. Honnan ered a muzsikus cigányság hagyományos mellénye? Van-e lelke a hangszernek?
Rigó György előadásában bemutatta a zenészeket és a hangszereket, a ruházatot. Mi miért és honnan alakult ki. Liszt Ferenc 19. Magyar rapszódiájában hallható zenekari részletét – egyéni elképzelés szerint – került bemutatásra. Tehát a megszokottól eltérően nem a prímás kezdi a darabot, hanem a nagybőgő dallambasszusai, majd beszáll a brácsa, melynek harmóniáit a cimbalom telíti, egyenlíti ki szólamában. Ezt követően a klarinét akkord díszítései már nagymértékben utaltak a melódiára (témára), majd utolsónak száll be a prímás, aki átveszi a zenekar irányítását. Itt a zenekar együtt muzsikált egy tejes dallamsornyi időn át. A prímás kiszállásával visszafelé is megismétlődött a folyamat. A banda előadott még egy közismert friss csárdást, az előbb említett szisztémával. Itt egyenként emelte ki a hangszerek zenekaron belüli szólamait. Az előadó célja volt, hogy a dallamos basszusra épülő melodikus harmóniamenet a díszítésekkel, együtt adja ki magát a témát, ami prímás nélkül még nem hallható. Itt Rigó György a közönséget is bevonva kérte, hogy tapsoljanak, ha felismerik a számot. A nagybőgős Sügöle Parádi József bőgőszólójával elkápráztatta a hallgatóságot.
A cigányok zenekari felállása - a vonós kamarazenekar mintájára – mára általában öt főből áll. Régen, vagy nagyobb mulatságokon nem volt ritka a tizenkét fős zenekar sem. Hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom és klarinét. Ebből a felállásból (valószínűleg gazdasági okokból) hiányzik a csellós és a terc hegedűs.
Fővédnökök voltak: Dr. Molnár Szabolcs Újpest alpolgármestere Csóka János Pál a Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke. Köszöntőt mondott: Molnár István Gábor az Újpesti Cigány Önkormányzat elnöke. Az előadást tartotta: Rigó György. Közreműködött: „Sügöle Dodi” Parádi József bőgő, Botos László klarinét, Dányi Jenő cimbalom, Horváth Zoltán brácsa, Kónya Miklós hegedű. Szervezők voltak: Békés Bence, Landauer Attila, Hegedűs Róbert Támogatók: Újpest Önkormányzata, Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Belépés díjtalan! Ideje: 2018. július 6. péntek 18. óra Helye: Rácz Gyöngyi Közösségi Központ – 1043 Budapest, Tél utca 52.
RomNet
