Gálaműsorral emlékeztek a Bátorság és a Roma Ifjúság Napjához kapcsolódva szombaton a Nemzeti Színházban, fejet hajtva a holokauszt roma áldozatai és a birkenaui lázadásban meghaltak emléke előtt.

Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen arról beszélt, hogy az auschwitz-birkenaui táborban addig példa nélküli módon fellázadtak a romák az SS-katonák ellen, akik gázkamrába akarták terelni őket, de az ellenállók nem arra gondoltak, hogy hősökké válnak, hanem a gonoszság megállításáért cselekedtek.

Aközös veszélyben pedig megszűnt a másság, az eltérő társadalmi helyzet, a véleménykülönbség és ‒ a '48-as szabadságharchoz, az '56-os forradalomhoz, az 1990-es marosvásárhelyi „fekete márciushoz” hasonlóan ‒ felülkerekedett a közös magyar tudat cigányoknál és nem cigányoknál - hangsúlyozta.

Langerné Victor Katalin úgy fogalmazott, ami történt, az gyászos, de a rendezvény célja ma nem a gyász, hanem a jövőre gondolás és annak a megértetése, hogy „egymásra vagyunk utalva akkor is (...), ha a gonoszság és kegyetlenség nem hömpölyög az utcákon”.

A gálaeset műsorában Bodrogi Gyula, Lukáts Andor, Snétberger Ferenc, a 100 Tagú Cigányzenekar kamaraegyüttese, Radics Gigi és a többi fellépő művész a túlélők vallomásai és irodalmi művek alapján idézték meg a múltat. 

A Roma Produkciós Iroda az ünnepi megemlékező műsort European Roma and Travellers Forum 2006-os kezdeményezése alapján, a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság támogatásával rendezi. „A Bátorság és a Roma Ifjúság Napján” Európa számos országában megemlékezést szerveznek az Auschwitz-Birkenau Cigánylágerben 1944. május 16-án tanúsított ellenállásáról.

Joka Daróczi János, a  megemlékezést szervező Roma Produkciós Iroda vezetője a RomNet-nek azt hangsúlyozta,  arról, hogy a romák holokausztja miként zajlott, nagyon keveset tudni, hiszen akik ott voltak, akik megjárták a poklot, nem adták tovább a fájdalmakat, nem meséltek erről, ezért kutatni kellett a múltat, azt, hogy mi is történt 74 évvel ezelőtt.

Joka Daróczi János azt mondta, a már harmadik éve megrendezésre kerülő emlékműsorral a kortárs művészetek kiemelkedő alakjaival zenei, irodalmi esttel szeretnének emléket állítani az áldozatoknak úgy, hogy a klasszikus muzsika és hagyományos cigányzene, népzene, emlékiratok, kortárs irodalmi etűdök váltják egymást kreatív, vizuális, hangulati aláfestéssel, vetített képekkel, filmbejátszásokkal. A műsorvezetés helyett pedig a túlélők adaptált vallomásai kötik majd össze a neves előadóművészek produkcióit.

Közreműködött:

Bodrogi Gyula színművész

Lukáts Andor színművész

Trill Zsolt színművész

Horváth Lajos Ottó színművész

Nyári Oszkár színművész

Snétberger Ferenc gitárművész

C-SZ-FISZ-A

100 Tagú Cigányzenekar kamaraegyüttese

Romano Glaso együttes

Athe Sam

TukeMO

Etnorom

Romano Suno

Dömötör Luca és a lányok

Radics Gigi

Rendező: Seres Tamás

Részlet Otto Rosenberg túlélő visszaemlékezéséből:

„ … mindannyian teljes apátiába zuhantunk. Ennek ellenére egy alkalommal ellenálltunk. Az volt a szándékuk, hogy elégessenek minket, szintiket. Az orosz szintiket a 23-as tömbből már elvitték. Elégették őket. Nekünk az lett mondva, hogy himlősök, és minket is megfertőzhetnek. Estefelé begurult néhány teherautó. A leugráló SS-eseknél kutyák, karabélyok és géppisztolyok voltak. Felpüfölték az embereket a teherautókra. Hallottuk a sikolyokat, az ugatásokat és a lövéseket. A tetőablakokon át néztünk ki; a barakkokban nem voltak rendes ablakok. A járművek elhajtottak, mi pedig láttuk a lángokat kicsapni a krematórium kéményein keresztül."