Képtelenség működtetni az ORÖ-t, ugyanis a szervezet alkalmazottai között nincsenek szakmailag alkalmas munkatársak, az álláshelyeket pedig rokonok, barátok töltik be, akik érdemi munkát nem végeznek.
A Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint többek között erről beszélt a kisebbségi szervezet hivatalvezetője az önkormányzat július végén tartott szakmai bizottsági ülésén. Az ORÖ-képviselőkből álló bizottság tagjai alapos fejmosást kaptak Cserháti Tibornétól, aki indulatos beszédében hívta fel a politikusok figyelmét az önkormányzatnál uralkodó lehetetlen állapotokra.
A hivatalvezető egyebek mellett azt kifogásolta: két hónappal a májusi – Kisvárdán tartott – közgyűlés után sem kapott felhatalmazást arra, hogy a rendkívül pazarló módon működő hivatalt átszervezhesse úgy, hogy az megfelelően tudjon működni. Beszélt az ORÖ-ben uralkodó összefonódásokról, arról, hogy egyes képviselők bejárnak hozzá például olyan kérésekkel, hogy az ő ismerősük kapjon fizetésemelést. Közölte, ezzel csak az a baj, hogy nincs mögötte munka. – Azt el tudom fogadni, hogy valaki valakinek az ismerőse, rokona vagy bárkije, vagy nagyon tetszik neki, meg nagyon aranyos és kedves, csakhogy ez itt egy önkormányzati hivatal – hangsúlyozta a hivatalvezető.
Majd hozzátette, hogy csupán két hozzáértő emberre lenne szüksége, de annyi sincs. Cserháti szemléletes példával érzékeltette az önkormányzati munkaerő-állomány helyzetét: mint mondta, legalább azt sikerült elérni, hogy a munkatársak megfelelően jelenjenek meg, ne pedig „félmeztelenül vagy kivágott ruhában” érkezzenek az ORÖ-be.
Szavaiból kiderült, hogy már nyáron csődközeli helyzetben volt a roma önkormányzat, legalábbis nagyon súlyos likviditási gondokkal küszködött. Cserháti akkor közel hetvenmillió forintos hiányt helyezett kilátásba szeptember végére. Egyben közölte, hogy ilyen gazdálkodás mellett nem lehet működtetni a szervezetet. Majd tételesen felsorolta, hogy az első fél évben mennyi pénzt költött a kisebbségi szervezet. Ennek alapján közel hétmillió forint ment el az ORÖ vagyonkezelésében álló ingatlanokra, 90 millió forint a szervezet kötelezettségeire, 127 millió dologi kiadásokra (beleértve a közüzemi díjakat), és 296 millió forintot fordítottak bérköltségekre. Utóbbi különösen a hivatalvezető által lefestett munkaerő-állomány helyzetének ismeretében figyelemre méltó összeg. Az adatokból látszik, hogy az ORÖ több mint félmilliárd forintot költött el fél év alatt, noha az éves teljes bevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot. – Jelenleg két fillér sincs az ORÖ-ben – így összegzett Cserháti.
De azt is sérelmezte, hogy olyan adatokat titkoltak el előle, mint például egy tízmillió forintos áfa-visszatérítési összeg. – Olyan a világon nincs, hogy egy vezető ne tudhassa hajszálpontosan a gazdasági állapotokat – mondta, hozzátéve, „vért izzad” azért, hogy kiderítse, a gazdasági részlegtől kapott adatok pontosak-e.
A vezető által szeptember végére előrejelzett csaknem hetvenmillió forintos hiány érdekessége, hogy a szervezet éppen szeptember 30. óta egy luxusautót lízingel az ORÖ elnöke számára. Balogh János egy 2015-ös évjáratú Audi A4 S line típusú autóval furikázik, ami havonta közel százezer forintjába kerül az önkormányzatnak. A lízingszerződést 72 hónapos futamidővel kötötték, vagyis közel hétmillió forintot fizet az autóért az ORÖ.
Balogh János az Audi beszerzését a korábbi hivatali gépjármű rossz műszaki állapotával és „közlekedésbiztonsági szempontokkal” indokolta. Ugyanakkor ez még nem minden. A Cserháti által emlegetett rokoni, ismerősi összefonódások még az elnöknek beszerzett luxusautóval kapcsolatban is felvetődnek. Az Audihoz ugyanis sofőrt is biztosít az önkormányzat Baloghnak, méghozzá havonta 250 ezer forint fizetésért. Információink szerint pedig a szolgálati luxusautót nem más vezeti, mint az ORÖ-elnök veje.
A kisebbségi önkormányzat féktelen pénzköltése nem csupán a kiürült kassza miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az ORÖ fuldoklik az adósságban. A Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett Híd a munka világába program után a szervezetnek összesen 1,6 milliárd forintot kell visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), ami éves költségvetésének többszöröse. De az Albacomp informatikai cégnek is körülbelül hetvenmillió forinttal tartozik az ORÖ, ugyanis 4500 táblagépnek az árát nem fizették ki a társaságnak, amiért az pert is indított.
Mindezek tükrében pedig érthetetlen, hogy a Balog Zoltán vezette Emmi miért nem nevezett ki pénzügyi gondnokot az önkormányzat mellé. Úgy tűnik, az Országos Roma Önkormányzatnak mindent szabad, a minisztérium számára nem kulcsfontosságú az adósság behajtása és a pénzügyi fegyelem biztosítása a botrányos szervezetnél. Az ugyanakkor egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy a milliárdos tartozást felhalmozó önkormányzat miből fogja kiegyenlíteni kötelezettségeit, ha már nyáron üres volt az ORÖ kasszája.
