Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte a romák ellen elkövetett, hat halálos áldozattal járt gyilkosságsorozat büntetőügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot a Kúria.
A 2008-2009 között katonai pontossággal megtervezett és végrehajtott romák elleni támadássorozatnak hat halálos áldozata, és öt súlyos sérültje volt. A besenyszögi vadásztól elrabolt egyik fegyverrel 2009 júniusában a debreceni menekülttáborra adtak le lövéseket. A romákat célba vevő támadások közül az első a galgagyörki volt 2008. július 20-án. Ezt követte Piricse, Nyíradony-Tamásipuszta, Tarnabod, majd Nagycsécs, ahol az első gyilkosságot elkövették. Itt 2008. november 3-án Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön lőtték agyon a 28 éves Csorba Róbertet és kisfiát. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor gyilkolták meg az ágyában alvó, 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.
A cigányok elleni, hat halálos áldozatot követelő sorozatgyilkosság elkövetésének vádjával bíróság elé állított négy férfit 2009. augusztus 21-én hajnalban Debrecenben, a Perényi 1 nevű szórakozóhelyen fogták el, amely mind a négy vádlottnak a munkahelye volt.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án hirdetett elsőfokú ítéletet. Miszori László vezette bírói tanács tényleges életfogytiglanra ítélte az első-, másod- és harmadrendű vádlottat előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette miatt. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnösségét emellett kétrendbeli fegyveres, csoportos rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben is kimondta. Negyedik társukra, Csontos Istvánra, aki bűnsegédi minősítésben sofőrként segédkezett a három vádlottnak a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok idején, 13 év fegyházbüntetést szabott, azzal, hogy a feltételesen bocsájtható szabadlábra, vagyis a teljes büntetést ki kell töltenie.
Mind a négy vádlott fellebbezett az ítélet ellen, így a per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A vádlottak az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezést és teljesen új eljárást akartak kiharcolni, de a bírónő 20015. május 8-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta az elsőfokú döntést. Csontos István negyedrendű vádlott ítéletét az ügyészi indítványra az Ítélőtábla nem súlyosította, így büntetése jogerőre emelkedett.
Az ítélet másodfokon azért nem lett jogerős mind az első-, a másod-, és a harmadrendű vádlottakkal szemben, mert a testvérpárt és harmadrendű vádlott társukat, Pető Zsoltot az Ítélőtábla a besenyszögi fegyverrabláshoz kapcsolódó cselekményben egy újabb minősítéssel, személyi szabadság korlátozásában is bűnösnek mondta ki, ezért annak fellebbezési lehetőségével megnyílt az út a harmadfokra.
A 2015. január 12-én kihirdetett jogerős büntetés kiszabását a Kúria tanácselnöke, Mészár Róza bíró azzal indokolta, hogy a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak, így azt a Kúria nem is tehet mást, csak helybenhagyhatja a mellékbüntetések kiszabásával együtt. Leszögezte a bíró azt is: csak a véletlenen múlt, hogy a támadások során nem halt meg több ember, köztük gyerekek is áldozatokká válhattak volna.
A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és új eljárást kértek. Kiss István védője, Józsa Edina ügyvéd mintegy 300 oldalas beadványban akarta részletezni indokait, kifogásait. Miután az ügyvéd már két és fél órán keresztül beszélt, többször ismételve ugyanazt, a bíró a negyedik figyelmezetés után félbeszakította a perbeszédet, mert az ügyvéd az eljárás elhúzódására játszott. Az ügyvédnő megszégyenítve csendben maradt, de kérte, jegyzőkönyvezzék, hogy félbeszakították beszédét.
A Kúria úgy határozott, az elsőfokú bíróság olyan fokú eljárási szabályt nem sértett, ami miatt az ítélet hatályon kívül helyezését törvény indokolná, így az első és másodfokon is kiszabott tényleges életfogytiglani fegyházbüntetés megváltoztatása indokolatlan lenne.
A testvérpár nem hallgatta végig Dr. Mészár Róza tanácsvezető bíró indoklását, ezért az ítélet kimondása után elvezettették magukat a fegyőrökkel. Pető Zsolt harmadrendű vádlott mosolyogva hallgatta a Kúria bírói tanácsának döntési indoklását. A tárgyalóteremben a vádlottak szkinhed barátai és rokonai, mintegy tucatnyian voltak jelen az egész nap tartó tárgyaláson. Négyszer annyi szimpatizánsuk volt a Kúria Dísztermében a vádlottaknak, mint az áldozatoknak, a romák tömege is távol maradt az ítélethirdetéstől. A roma jogvédők és politikusok, közszereplők közül csak Setét Jenő és Horváth Aladár jelenet meg a tárgyaláson, annak ellenére, hogy több tucatnyian jelezték, ott lesznek az ítélethirdetéskor.
Csonka Árpád, a tatárszentgyörgyi és a kislétai áldozatok és sértettek, valamint a piricsei és az alsózsolcai és a nyíradonyi sértettek jogi képviseletét ellátó ügyvéd a RomNet-nek bölcs döntésnek értékelte a romák elleni gyilkosságsorozata ügyében hozott jogerős bírósági döntést. Megjegyezte, örült volna annak, a legfőbb bírói testület indítványát elfogadva kimondja, hogy a támadássorozattal a vádlottak népirtást követtek el.
Hat év elteltével Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt fegyházbüntetése jogerőssé vált. Feltételes szabadlábra helyezésükről a hatályos törvények szerint leghamarabb 40 év elteltével dönthetnek. Az biztos, hogy a három vádlott még minimum 34 évet szigorú felügyelet alatt töltenek. Negyedik társuk, Csontos István 13 éves fegyházbüntetéséből 2022 augusztusában szabadulhat.
Hidvégi-B. Attila
