2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

A kormány elvonta az ORÖ botrányos programjának forrásait
2015. 12. 10. 00:00

Nem épülhet fel az ORÖ munkába vezető hídja, mert a kormány az összes forrást elvonta az uniós programtól. A 2,5 milliárd forintos elvonást szakmai okokkal magyarázzák, de már az OLAF is vizsgálódik.

A RomNet a Magyar Közlönyben bukkant rá arra a kormányhatározatra, amely alapján az ORÖ által koordinált Híd a munka világába elnevezésű, mintegy ötmilliárd forintos költségvetésű projekt támogatásának összegét 2 milliárd 474 millió 646 ezer 299 forinttal csökkentették.

 

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló „Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába” című projekt teljes támogatási összege 4 milliárd 995 millió forint volt.  Az uniós program konzorciumvezetője az Országos Roma Önkormányzat  volt, partner pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Türr István Képző és Kutató Intézet.  Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása alapján az ORÖ 2 milliárd 99 millió 88 ezer 407 Ft megítélt támogatást kapott a keretösszegből, az NGM 113 millió 163 ezer 791 Ft-ot, a TKKI pedig 308 millió 101 ezer 503 Ft-ot.

 

A Magyar Közlönyben található kormányhatározat miatt a RomNet megkérdezte az NGM-et és az Emmi-t, hogy miért volt szükség a forráselvonásra, és erre a Balog Zoltán miniszter által vezetett tárca azt a választ adta, hogy a 2,5 milliárdos elvonásra azért volt szükség, mert a projekt „szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt”. A tárca közlése szerint a szakmai hiányosságokra az „időközi ellenőrzések” mutattak rá, így a projekt „az eredetileg tervezetthez képest csökkentett műszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett költségvetésből valósult meg”.

 

Arra a kérdésre, hogy a támogatási összeg felére csökkentése összefüggésben áll-e a NAV által költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljáráshoz, a minisztérium úgy válaszolt: a csökkentésre szakmai okok miatt volt szükség, és az adónyomozók által folytatott eljárás „teljes mértékben elkülönül” a támogató által folytatott vizsgálatoktól és a szakmai tevékenységektől. A minisztérium szerint a Híd a munka világába programmal kapcsolatban „költségcsökkentésről” van szó, mely nem jár elállással, de az elvolt összeg már nem is kerül kifizetésre.

 

Arról, hogy a konzorciumban lévő intézmények konkrétan mire költöttek el 2,5 milliárdot, nem tudtak felvilágosítást adni, mert az elszámolások még nem történtek meg. Erre utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is az egy héttel ezelőtt tartott kormányinfón, amikor a botrányos romaprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: el kell tudnia számolnia a közpénzzel Farkas Flóriánnak, és a jelenlegi és a korábbi ORÖ vezetésnek is megvan a lehetősége, hogy a kérdést tisztázza, mert  a pályázati elszámolások még nem zárultak le. Hegedüs István az elmúlt hetekben több sajtónyilatkozatában is leszögezte: az adónyomozók és a minisztérium vizsgálatai is a Farkas Flórián által vezetett önkormányzat 2011-2014 közötti időszakához kapcsolódnak, ezért a teljes felelősség Lázár János és Balog Zoltán miniszterek képviselőtársát, a miniszterelnök megbízottját terheli.

 

Az ORÖ uniós projektjétől 2015. szeptember 30-i határidővel vonták el a forrást, és a végrehajtási felelőseként pedig az emberi erőforrások miniszterét jelölték meg, pedig a miniszter még szeptember utolsó hetében egy parlamenti interpellációs kérdésre válaszolva megvédte a kiemelt kormányzati projektet és Farkas Flórián miniszterelnöki biztosi tevékenységét. Arról, hogy csökkentett költséggel lezárták a botrányokkal övezett programot, a minisztérium külön tájékoztatást nem adott, és az ORÖ sem kommunikált erre vonatkozóan.

 

Mint arról már az elmúlt közel egy évben többször beszámoltunk, az adónyomozók költségvetési csalás gyanúja miatt indítottak eljárást a bűncselekmény-gyanús pénzköltések miatt idén tavasszal. A NAV tájékoztatása szerint folyamatosak a tanúkihallgatások, iratokat is foglaltak le, de gyanúsítottja még nincs az ügynek. A botrányt Hadházy Ákos, az LMP szakpolitikusa robbantotta ki idén január végén, megemlítve, hogy az ORÖ az irreálisan magas autóbérlések mellett többek között láthatatlan és megismerhetetlen tanulmányokat, tagtoborzásokat, több tízmillió forint értékben pedig néhány darab számítógépet, szerverközpontot vásároltak. A pénzügyi visszaélések és gyanús pénzköltések kivizsgálása miatt egy úgynevezett Alternatív Vizsgálóbizottság is alakult az ORÖ képviselőiből, akik több büntetőfeljelentést is tettek.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén április 3-án, egy hónappal a projekt körüli botrányok kirobbanása után a szaktárcai ellenőrzést ismertetve azt közölte, hogy mindössze két szabálytalanságot találtak, de ezek nem befolyásolják a program folytatását, és erre tett ígéretet Balog Zoltán miniszter is. Aztán kiderült, hogy a Híd a munka világába programmal kapcsolatban 12 esetben indított szabálytalansági eljárást a minisztérium 272 millió 797 ezer 886 Ft vonatkozásában. A vizsgálat alapján 11 esetben került megállapításra szabálytalanság összesen a 271 millió 622 ezer 244 Ft értékben, amelyből 228 millió 347 ezer 886 Ft-ot vissza is kell fizetni. A megállapított szabálytalanságok esetében már 6 emelkedett jogerőre 18 millió 294 ezer 878 Ft értékben, és ezt az ORÖ novemberben vissza is fizette. Az 5 másik esetben az ORÖ jogorvoslattal élt, vagyis fellebbezett, de jogerős döntés még december első hetében sem született.

 

Az Emmi a RomNet kérésére válaszolva azt tudatta, amennyiben a teljes, 228 millió forint visszafizetési kötelezettség jogerőre emelkedik, akkor az visszafizetés „követelési eljárás keretében” kerül érvényesítésre.

 

Mint arról már beszámoltunk, az ORÖ a program költségéből vásárolta a Naphegy téren lévő székházat 224 millió forintért, amelyeke felújítására több mint 20 milliót, a bútorok beszerzésére pedig 30 millió forintot költöttek, miközben az ingatlanban valós munka nem folyt. Vidéken is vásároltak ingatlanokat, és a Magyar Nemzet szeptemberi beszámolója szerint egyetlen helyen sem tudtak arról, hogy ott az ORÖ foglalkoztatási irodája lenne. A projekt irányítói viszont, akik Farkas Flórián akkori ORÖ-elnök bizalmasai voltak, busás jövedelemre tehettek szert. A projektvezetőnek, Winkler Gábornak négy órás munkaviszonyban havi 1,2 millió forint bért fizetett, a pénzügyi vezető fizetése 1,4 millió forint volt, a szakmai vezető bére pedig havonta 900 ezer forint volt.  A RomNet által korábban kikért hivatalos adatok szerint az elvileg romák munkahelyteremtését segítő programban a gazdasági vezető asszisztense havi 500 ezer, a projektasszisztens megbízási szerződéssel 450 ezer,  a hálózatüzemeltetési vezető 600 ezer forint fizetést kapott szintén 4 órás munkaviszonyban.  A pályázati programban alkalmazottak - az ÖRÖ hivatalvezetője és lánya, gazdasági vezetője, valamint Farkas Flórián elnöki titkárságvezetője – ezzel párhuzamosan az ORÖ alkalmazottja volt. Kiderült az is, hogy ennek a programnak a terhére fizették Farkas Flórián személyi sofőrjét is, akinek bérezése a hálózatüzemeltetési vezető asszisztensének bérével megegyezően havi 350 ezer forint volt.

 

Arról is hírt adtunk, hogy ismerős cégeknek is kiszervezve fizetett több mint százmillió forintot a Farkas Flórián irányítása alatt működött ORÖ a foglalkoztatást segítő uniós pályázatában olyan tanulmányokra is, amelyeket részben, korábban más projektekben is elszámoltak. Készültek olyan tanulmányok is, amelyek az elszámolás alapján oldalanként mintegy 300 ezer forintba kerültek. A nyertesek között az ORÖ volt elnökének ismerősei, Farkas Flóriánnal hosszú évek óta kapcsolatban álló cégek voltak, és közülük többek, vagy közeli hozzátartozóik az uniós projektben is alkalmazva voltak havi félmilliós, vagy közel egymillió forintos fizetéssel. A szerződéseket és a teljesítési igazolásokat a roma érdekképviseleti szervezet korábbi elnöke, Farkas Flórián jelenlegi miniszterelnöki biztos szignózta.

 

Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő amellett, hogy az ORÖ elnöke volt, miniszterelnöki biztosi megbízatása mellett jelenleg is Õ vezeti a botrányokkal övezett foglalkoztatási szövetkezetet. Az ORÖ-n belüli belviszály azért tört ki, mert Hegedüs István, az önkormányzat jelenlegi elnöke nem adta át elődje, Farkas Flórián által vezetett szövetkezetnek az ORÖ összes ingatlanvagyonát, és megpróbált fényt deríteni a sok százmillió forintos gyanús pénzköltésekre.

 

A RomNet úgy tudja, a magyar nyomozóhatóságok és a minisztériumok mellett az uniós pénzek elköltését felügyelő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) már tavasz óta vizsgálódik a Farkas Flórián időszakához kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt, és az elmúlt hónapokban több dokumentumot is bekértek.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az OLAF vizsgálatával kapcsolatban a RomNet-nek elismerte a vizsgálat tényét, és közlésük szerint a hivatalos tájékoztatás és a kapcsolatfelvétel is megtörtént, de mint közölték, arról egyelőre nem rendelkeznek információval, hogy a csalás elleni szervezet eddig milyen megállapításokat tett.

 

A Demokratikus Koalíció csütörtök reggel kiadott közleményében tudatta, hogy az EU Csalás Elleni Hivatalához fordulnak az Index híradása alapján, mert Farkas közvetlen kormányzati segítséggel fizeti ki a hozzá hű embereket a roma önkormányzatban a Nemzetgazdasági Minisztérium a miniszterelnöki megbízottat támogató ORÖ-képviselőkkel kötött "mentori" szerződések miatt. „Az orbáni bűnszövetkezet saját hatalmi vircsaftjaiban osztogatja hűségpénzként az EU-s pénzeket, átverve 500 millió európai adófizetőt. Ettől kezdve ez már nem csak Farkas Flórián, hanem a teljes Orbán-kormány korrupciógyanús ügye” – írta a DK.

 

A roma önkormányzat több képviselője is a RomNet-nek úgy nyilatkozott: "a korrupciós ügyek, Farkas Flórián kétes üzelmei is azt mutatják, az ORÖ által épített, és most már félbe maradt híd nem a munkába, hanem a börtön világába vezet".

 

Hidvégi-B. Attila