Az egymásnak ellentmondó információk és tévedések miatt a RomNet utánajárt, a hatályos jogszabályok alapján mi történik, ha feloszlatják az ORÖ-t, és miként lehet leváltani az önkormányzat elnökét.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján a helyzet egyértelmű: ha az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése feloszlatja önmagát, akkor új időközi választást ír ki a Nemzeti Választási Bizottság, de a voksolás teljes költségét az önkormányzat költségvetéséből kell fizetni. Az országos önkormányzat elnökét a közgyűlés nem válthatja le, megbízatása csak lemondással, vagy választójogának elvesztésével szűnik meg, illetve ha a közgyűlés kimondja a feloszlatást, illetve ha a bíróság megszünteti az elnök tisztségét.
A RomNet úgy értesült, a Pénzügyi Bizottság elnöke a csütörtökre tervezett rendkívüli közgyűlésen azt indítványozza, hogy a testület nyújtson be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez Hegedüs István elnöki tisztségének megszüntetésére, és a kereset benyújtásával egy időben a bíróság függessze fel tisztségéből az ORÖ elnökét.
A RomNet megkereste meg a választási irodát, mert az elmúlt hetekben és napokban az Országos Roma Önkormányzat képviselői többször is kezdeményezték, hogy leváltják Hegedüs Istvánt az elnöki székből, illetve a közgyűlés feloszlatását kívánják elérni. A képviselők többsége szerint az elnök megbízatását a közgyűlésnek, mint az ORÖ legfőbb döntésjogi szervének joga van visszavonni, de a törvény ezt nem teszi lehetővé. A testület feloszlatását követő új választás pedig tetemes költségekkel járna.
A RomNet kérdéseire írásban Listár Dániel, a Nemzetei Választási Iroda Kommunikációs és Nemzetközi kapcsolatok Főosztályának vezetője válaszolt.
- Ha feloszlatja magát egy települési nemzetiségi önkormányzat, akkor lehet-e kiírni új választást?
Igen, ebben az esetben időközi választást kell kitűzni.
- Ugyanez a kérdésem vonatkozik a területi, megyei, illetve az országos önkormányzatokra is?
Igen.
- Ha az országos önkormányzat közgyűlése kimondja az önfeloszlatását, akkor lehet-e kiírni új választás, mennyi időnek kell eltelnie a jogerős megállapítás, a voksolás időpontjának kihirdetése, és a választás időpontja között?
Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől (illetve a feloszlástól) számított százhúsz napon belülre kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.
- Ha lehet új országos testületet választani, akkor a jelöltekre kik szavazhatnak? A már mandátummal rendelkező adott nemzetiségi képviselők?
A jelöltekre azok szavazhatnak, akik az időközi választás napján szerepelnek az adott nemzetiségi névjegyzékben. A nemzetiségi névjegyzék vezetése folyamatos: ha valaki kéri regisztrációját (és azt elfogadják), mindaddig szerepel benne, amíg nem kéri a törlését. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok számára vonatkozó adatot hetente frissítjük, elérhető a www.valasztas.hu oldalról „Kérelmek, névjegyzéki adatok” menüpont, „A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma” rész.
- Milyen szervezetek állíthatnak listát az új országos nemzetiségi választásokra?
Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a 2014. évi országos önkormányzati választáson listát állított.
- Egy új országos testület választása esetén a voksolás költségeit újra az állam fizeti, vagy azt az adott nemzetiségi testületnek kell fedeznie?
Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert a közgyűlést feloszlatták, vagy mert a közgyűlés kimondta feloszlását.
- Amíg nem alakul meg az új testület, a vagyonnal ki gazdálkodhat, és ki felel érte?
Ez a kérdés kívül esik a Nemzeti Választási Iroda hatáskörén, erre mi nem tudunk válaszolni. Javasolom, hogy ezzel a kérdéssel forduljon a Fővárosi Kormányhivatalhoz.
- A települési, megyei és országos önkormányzat elnöke visszahívható-e, közgyűlési döntéssel megfosztható-e elnöki mandátumától?
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 108. § (1) alapján:
Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a választójog elveszítésével,
b) a képviselői megbízatás megszűnésével,
c) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,
d) az elnöki tisztségről történő lemondással,
e) összeférhetetlenség kimondásával,
f) méltatlanság megállapításával,
g) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,
h) halálával.
Mint arról a RomNet hírt adott, az Országos Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke 31 képviselőtársával csütörtökre rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, hogy a testületi ülésen leváltsák Hegedüs István elnököt és hivatalvezetőjét. A rendkívüli testületi ülést csütörtökön 10 órakor tartanák egy pilisi vendéglőben.
Hegedüs István és hivatalvezetője, Buri Edina levélben tájékoztatta a képviselőket, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívásáról az Országos Roma Önkormányzat hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata a következőképpen határoz a kezdeményezésről.
1.§ (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az elnök, elnökhelyettes, bizottság, vagy a képviselők egynegyedének indítványára az ülés indoka és a napirend megjelölésével. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni.
A RomNet úgy tudja, mivel a rendkívüli közgyűlés kezdeményezését megfelelő számú képviselő kezdeményezte, és azt írásban be is nyújtották, Hegedüs István elnök a kötelezettségének eleget téve november 5-re fogja összehívni a rendkívüli közgyűlést Budapestre, a szervezet Dohány utcai székházába.
Makai István, Vajda László, Lakatos Oszkár és Dancs Mihály, az ORÖ gazdálkodását vizsgáló úgynevezett Alternatív Vizsgálóbizottság tagjai a képviseleti szervezet elnökét, Hegedüs Istvánt már idén februárban, az ORÖ híd a munka világába programmal kapcsolatos botrányok miatt lemondásra szólították fel. Az elmúlt hónapokban, hetekben, napokban és órákban viszont az erőviszonyok folyamatosan változnak a testületen belül, így az elnök melletti és ellenzéki tábor létszáma, összetétele az időleges és képlékeny.
A rendkívüli közgyűlés összehívásnak időpontjáig pedig a most Hegedüs elnök ellenzékének számító kétharmados többség sem biztos, hogy kitartó marad.
Hidvégi-B. Attila