Az ORÖ gazdálkodását vizsgáló számvevőszéki ellenőrzés csak néhány hiányosságot állapított meg, és a jelentésben még utalás sincs arra, hogy a szervezet ellen több nyomozás is indult.
Az Állami Számvevőszék honlapján most közzétett tájékoztatás szerint a 2010. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésében megállapította, hogy az Országos Roma Önkormányzat pénzügyi- és vagyongazdálkodása, valamint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése is részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, viszont az európai uniós forrásból támogatott programok szabályszerű lebonyolítására az ÁSZ ellenőrzése nem terjedt ki.
Az ÁSZ honlapján a jelentés teljes szövege nem található meg, így aki mindössze a számvevőszéki tájékoztatás alapján informálódik, úgy láthatja, minden rendben van, mintha rendőrségi és adóhivatali nyomozások, minisztériumi is uniós vizsgálatok, politikai botrányok soha nem is lettek volna az ORÖ körül.
A közzétett tájékoztatás szerint az Országos Roma Önkormányzatnál a kontrollkörnyezet kialakítása a működést meghatározó jogszabályokkal „részben volt összhangban”. A hivatalvezető a kockázatkezelési rendszert nem alakította ki és nem működtette, a tevékenységek, célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert pedig részben megfelelő módon alakította ki. Az információs és kommunikációs rendszer, valamint a belső ellenőrzés működtetése is részben felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel az éves költségvetések tervezésében és végrehajtásában, az önkormányzat 2011-2013. évi beszámolóit könyvvizsgáló véleményezte és mindhárom költségvetési beszámolót korlátozó záradékkal látta el.
Az ÁSZ hiányosságokat állapított meg az államháztartás alrendszeréből jogszabály, illetve megállapodás alapján kapott támogatások felhasználásában és elszámolásában, valamint az önkormányzat általa nyújtott támogatások pályáztatása, elszámoltatása, felhasználásának ellenőrzése terén is. A működési támogatásokról, illetve azok felhasználásáról a jogszabályi előírások szerinti elkülönített nyilvántartást nem vezettek.
Meglepő az a megállapítás is, hogy az ORÖ a működési támogatás 2011-2012. évi felhasználásáról jogszabály szerinti beszámolót nem készítettek, míg a 2013. évi felhasználást nem az előírt tartalommal mutatták be, ennek ellenére még utalás sincs arra vonatkozóan, hogy emiatt bármilyen szankciót kezdeményezett volna az ÁSZ.
Arra sincs utalás, hogy az ORÖ pénzügyi gazdálkodását vizsgáló úgynevezett Alternatív Vizsgálóbizottság adatai szerint Farkas Flórián közel 300 millió forintot költhetett el elnöki keretként, emiatt büntetőfeljelentés is tettek. A nyomozás egyébként jelenleg is zajlik, éppen ebben az ügyben a napokban hallgatták meg a nyomozók tanúként a feljelentést tevő Makai Istvánt és a vizsgálóbizottság más tagjait. Hogy az elnöki keret több tízmillió forintját miként használta fel Farkas Flórián, az ÁSZ jelentés összegzése nem utal, erre vonatkozóan az ORÖ korábbi gazdasági vezetése egy dátum és aláírás nélküli, úgynevezett összefoglaló jelentésben magyarázkodott a sajtónak. Bence Gáborné, aki azóta már Farkas Flórián kormányfői megbízott mellett dolgozik a Miniszterelnökségen, úgy nyilatkozott, hogy Farkas Flórián az ORÖ elnökeként 2011 és 2014 között nem 300 millió, hanem összesen 94 millió forintos elnöki keret állt rendelkezésére, és abból mindössze 52 és félmilliót használt fel. Állítása szerint Farkas Flóriánnak nem volt kötelessége beszámolni arról, ezt a pénzt mire költötte, elég volt a szóbeli beszámoló a közgyűlés felé.
Az viszont tény, hogy az elnöki keretből olyan tételek is kerültek elszámolásra, amely felvetette a bűncselekmény gyanúját, ezért a gazdálkodást vizsgáló ellenzéki képviselők szintén büntetőfeljelentést tette, és emiatt is nyomozás zajlik. Feltehetően az elnöki keretből finanszírozott támogatások között szerepelhet az két tétel is, amely szerin az ORÖ kétszer is átutalt 250 ezer forintot a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának, vagy legalábbis elkönyvelte azt. Az Akadémia a honlapján viszont egy rövid közleményben azt tudatta: "A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia számára nem utalt át semmilyen összeget az Országos Roma Önkormányzat." A RomNet birtokába került, az ORÖ gazdálkodását és pénzkifizetéseit összesítő táblázat szerint az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján 2013. március elsején, majd 2013. május 15-én utalta át a 250 ezer forintot a Puskás Akadémiának. Szintén a kifizetések között szerepelt, hogy a Fővárosi Cigány Önkormányzat két alkalommal is 150-150 ezer forint támogatást kapott az ORÖ-től, de utalásra, kifizetésre soha nem került sor.
Az ÁSZ mostani vizsgálata megállapította azt is, hogy az önkormányzat a törzsvagyonba tartozó vagyonelemek körét az előírásoknak megfelelően meghatározta, ugyanakkor a vagyongazdálkodási szabályzat 2014-ben történő kiadásáig az ORÖ közgyűlése nem határozta meg a vagyon használatának szabályait. Az önkormányzat az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként kapott ingatlant az ellenőrzött időszakban szabályosan, forgalomképtelen vagyonként tartotta nyilván.
Mint arról a RomNet is beszámolt, Farkas Flórián, már mandátumot nyert kormánypárti országgyűlési képviselőként, az ORÖ elnökeként még 2014 májusában egy kihelyezett közgyűlésen kezdeményezte, hogy az ORÖ teljes ingatlanvagyonát tulajdonba adja át a szintén általa vezetett és alapított Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezetnek. Ennek a kérésnek utódja Hegedüs István az új testület első közgyűlésén, októberben eleget is tett, de törvénytelenség miatt, a Kormányhivatal felhívása alapján ezt a rendelkezést visszavonták.
Mivel az ÁSZ az ORÖ uniós pályázatainak gazdálkodását nem vizsgálta, a jelentés nem tartalmazza, hogy a részben uniós támogatásból, több milliárd forintnyi beruházásból indított programok, köztük a Híd a munka világába projekt kapcsán az adónyomozók már több mint fél éve nyomozást folytatnak több bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt, házkutatást is tartottak az ORÖ Dohány utcai irodájában és iratokat foglaltak le. A gyanús pénzkifizetések miatt a projektet felügyelő minisztérium is vizsgálatot folytatott.
Azt sem tudni, hogy az ÁSZ rendelkezésére állt-e minden irat a vizsgálat lefolytatásához, mert mint arról a RomNet beszámolt, még május közepén egy éjjel az ORÖ egyik képviselője azt vette észre, hogy a szervezet hivatalvezetőjének irodájában ég a villany, és az épületbe bejutva azt tapasztalta, hogy iratokat semmisítettek meg. Emiatt a rendőrséget is értesítette.
Komoly pénzösszegek álltak rendelkezésre
A RomNet összesítése alapján 2011-ben, az akkor még Országos Cigány Önkormányzat nevet viselő szervezet az éves költségvetési törvény alapján 267 millió 200 ezer forint központi költségvetési támogatást kapott, a szervezet által fenntartott intézmények támogatására pedig 78 millió 600 ezer forintot. Az Országos Roma Önkormányzat és Média az idei, 2015-ös költségvetési törvényben már 361 millió 200 ezer, a fenntartott intézmények támogatása 165,9 millió forintot kapott. Közgyűlési jegyzőkönyvek szerint (33/2011(12.17.) viszont már 2011-ben, azt követően, hogy Farkas Flórián megnyerte január 9-án az országos nemzetiségi választásokat, 718 millió 960 ezer forint bevételből gazdálkodott, és a támogatások évről-évre jelentősen növekedtek. Volt olyan év, hogy a különböző programokkal együtt meghaladta a kétmilliárdot. Az ORÖ hivatalának 2014-es költségvetése 700 millió 370 ezer forint volt a hivatalos jegyzőkönyv szerint, míg 2015-ben 935 millió 582 ezer forinttal számolhat.
Az ORÖ 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumtól külön működési támogatásra 211 millió forintot kapott. 2011 decemberében külön kormányhatározat alapján pedig 300 milliót szintén működési támogatásra, illetve intézmény-megerősítésre.
Az ÁSZ vizsgálat nem tudni, tartalmazza-e azt is - amelyet szintén a RomNet derített ki - hogy az Országos Roma Önkormányzat állami működési támogatásából finanszírozta éveken át Farkas Flórián saját szervezete, a Lungo Drom iroda-fenntartási költségeit annak ellenére, hogy a civil szervezet nem tartozik az ORÖ intézményeihez, és hivatalához. A RomNet birtokába került összesítés szerint az ORÖ évi 6 millió forintot fizetett a szolnoki iroda költségeire, pedig a kormánytól ingyenesen kapott a szervezet egy budapesti székházat, annak felújítására pedig 300 milliót, és ezen felül éves működésre 150 milliót kap a költségvetésből.
A RomNet birtokába került pénzügyi kifizetések összesítése szerint Farkas Flórián az ORÖ elnökeként, megválasztását követően alig két hónappal, 2011. március 18-én másfél millió forint működési támogatást utaltatott át a Lungo Dromnak, majd fizette a havi 500 ezer forintos iroda fenntartási költséget. Az elnöki keretéből 2011 és 2014 között rendszeresen utalt 100-150 ezer forintot a Lungo Dromnak, és a megyei szervezetek programjait is szintén az elnöki keretéből támogatta. Szintén rendszeres, alkalmanként százezres támogatást kapott szülőfalujának, Tiszaroffnak a kisebbségi önkormányzata, a tiszapüspöki és a szolnoki kisebbségi önkormányzat is, valamint más megyei lungo dromos vezető, vagy szervezet.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy 2012-ben az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága a költségvetési törvényhez egy elrejtett módosító javaslata alapján lehetőséget adott arra is, hogy az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007 . évi CVI. törvény 36. §-ának (1 ) bekezdése alapján úgy rendelkezzen, hogy a Magyar Állam tulajdonában levő Budapest VIII. kerület, Bezerédi utca 17 . ingatlan szám alatti ingatlan (hrsz . : 34700) térítésmentesen a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség tulajdonába kerüljön közösségi célokra. Az egykori józsefvárosi óvoda épülete több mint 300 millió forintot, frekventáltsága alapján közel egymilliárd forintot ér. A hivatalos kormányzati indoklás szerint azért kapta a Lungo Drom éppen azt az ingatlant, mert nincs szükség annak felújítására. Néhány hónappal később viszont a rendkívüli kormányzati intézkedésekre biztosított keretből azonnali hatállyal 150 millió forintot csoportosított át a kabinet a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség székházának felújítására és a szervezet működési támogatására. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny 2012. december 13-i számában jelent meg. Az épületen sem egy tábla, sem egy zászló, sem felirat nem jelzi, hogy ott a Lungo Drom országos központi székháza működik, erre utaló információ is csak a választási iroda honlapján lévő hivatalos dokumentumokban található.
Szintén a RomNet számolt be arról, hogy az országos önkormányzatok közül csak a romák nem számoltak el tételesen a 2014-es választásokra kapott kampánypénzekkel. Az ORÖ 83 millió forintot költött el a 101 millióból, de mindössze egyetlen sorban tudatták mire is költötték az adófizetők pénzéből juttatott állami támogatást. Az ORÖ kampánya viszont a cigányok és a közvélemény számára láthatatlan volt. Az Állami Számvevőszék pedig lapunkkal korábban azt közölte, nem vizsgálhatják az önkormányzat erre vonatkozó pénzköltését.
A Magyar Közlönyben közzétett adatok alapján a 2014-es országgyűlési választásokra az ORÖ 82 millió 813 ezer 375 Ft-ot „egyéb szolgáltatás” jogcímen használt fel. Az állami költségvetési támogatás fel nem használt összegét, 18 millió 531 ezer 177 Ft a Magyar Államkincstár számlájára visszafizetésre került. Ebben az ügyben szintén büntető feljelentést tettek az ORÖ ellen.
Az ÁSZ a nemzetiségi önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. A tapasztalatokat az ÁSZ eljuttatja majd az Országgyűléshez, az illetékes nemzetiségi bizottsághoz, valamint a nemzetiségek működését, gazdálkodását meghatározó jogszabályok megalkotásában érintettekhez is.
Hegedűs István, az ORÖ jelenlegi elnöke május végén az Abonyban tartott rendkívüli közgyűlésen azt mondta, őt csak 2014 októberében választották meg az ORÖ elnökének, ezért nem tud, és nem is akar a szervezet ezt megelőző háromnegyed éves gazdálkodásáért, vagyis a teljes 2014-es évre vonatkozó pénzügyi gazdálkodásért felelni, ezért az éves beszámolót csak záradékkal fogadtatta el a közgyűléssel. A legnagyobb vita abból adódott, hogy a képviselőknek eljutatott éves mérlegbeszámoló, és a közgyűlés elé terjesztett javaslat több mint 2 milliárd forint különbséget mutatott.
A szabálytalan gazdálkodást korábban is megállapította az Ász Farkas Flórián elnöksége alatt. Az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat 1999 és 2003 közötti időszakát vizsgálva megállapította: nem tett eleget a célszerű és takarékos gazdálkodás követelményének, három év alatt 20 százalékára csökkent az önkormányzat összes vagyona..
Amikor 2003-ban Horváth Aladár leváltotta az OCÖ elnöki székéből Farkas Flóriánt, közel 80 millió forintos hiányt tártak fel. Farkas Flórián elnök és legközvetlenebb munkatársai papíron körbeutazták a földet egy hónap alatt, hogy így igényeljék az utazási költségtérítést. De volt példa arra is, hogy két személyre szóló, több mint 100 ezer forintos vacsoraszámlát számoltattak el, arról nem is beszélve, hogy 2001 decemberében, 2002 januárjában és februárjában, tehát a választások előtti hónapokban Farkas Flórián mint elnök, és az akkori és jelenlegi hivatalvezetője több mint egymillió forintos fizetést kaptak havonta, fejenként. Az OCÖ lakásépítési Kht.-ja több tízmillió forintos adósságot és büntetőeljárást hagyott hátra, mert a szociálpolitikai támogatásokból nem építették fel a romáknak beígért lakásokat.
A még Farkas Flórián időszakában vezetett OCÖ ellen az ÁSZ feljelentést tett a pénzügyi-gazdasági vizsgálatát követően számviteli fegyelem megsértése és jogosulatlan pénzügyi elszámolások miatt, de az ORFK szép csendben megszüntette az eljárást, és erről csak hónapokkal később adott tájékoztatást a rendőrség szóvivője az újságírók, köztük az Amaro Drom hosszas, kitartó érdeklődésére.
Farkas Flórián ellen az elmúlt évtizedben többször is tettek feljelentést különböző bűncselekmények gyanúja miatt, de a hatóság rendre megszűntette ellene az eljárást.
Hidvégi-B. Attila
