Nagyon sok cigány embert szeretnénk betenni teljes állásba. Több ezret, több tízezret – ezt Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) korábbi elnöke mondta még 2013-ban azon a közgyűlésen, amelyen a roma szervezet egyhangú szavazással döntött annak a foglalkoztatási szövetkezetnek a létrehozásáról, amelynek ő maga lett az elnöke, s amely a főként uniós pénzből megvalósuló Híd a munka világába program egyik főszereplőjévé vált. A tavaly miniszterelnöki biztossá is kinevezett roma vezető a közgyűlésen arról is beszélt, hogy reményei szerint már 2013-ban „üzemszerű foglalkoztatást” fognak létrehozni. Mára kiderült, hogy mindez csak terv maradt.

 

A leghátrányosabb helyzetű emberek érdekében indult Híd a munka világába programot folyamatos botrányok kísérték. A sajtó egymás után számolt be a csaknem ötmilliárd forint keretösszegű program gyanús pénzköltéseiről. A hatóságokhoz számtalan feljelentés érkezett. Először Hadházy Ákos LMP-s politikus, majd az ORÖ-n belül alakult alternatív vizsgálóbizottság tagjai is a hatóságokhoz fordultak. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat nyomozást, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma is szabálytalansági vizsgálatot indított. Utóbbi közel 300 millió forint elköltését ellenőrzi.

 

Mindezek ellenére a program forrásainak felhasználását koordináló szövetkezet következetesen tagadta a vádakat, s a sajtó nemtelen támadásáról, illetve politikai csúsztatásokról beszélt. Továbbá a mindvégig a program sikereit próbálták hangsúlyozni. Csak Farkas Flórián hallgat. Hiába ígért nyilatkozatot a források felhasználásáról, a botrány kipattanása óta nem hajlandó megszólalni az ügyben.

 

Amire még nem volt példa

Az ORÖ részvételével zajlott uniós program július 31-én zárult le. Az eredményekről szólva a foglalkoztatási szövetkezet még aznap bejelentette, hogy átveszi a stafétabotot a roma önkormányzattól. Közölték, hogy augusztustól megkezdi működését a „Híd a munka világába” Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet, amely több ezer hátrányos helyzetű, elsősorban roma családnak nyújthat kiszámítható és folyamatos munkalehetőséget. Mint írták, az országos lefedettségű irodahálózat egységes munkaerő-piaci szolgáltatásokat kínál, és megteremti a régiók közötti átjárhatóságot. Kiemelték, hogy olyan kezdeményezés valósult meg, „amire még nem volt példa” Magyarországon, „a foglalkoztatási szövetkezet modelljében egyesül a társadalmi segítségnyújtás és az öngondoskodás lehetősége”.

 

„Talán csak szellőztetni járnak”

Noha a foglalkoztatási szövetkezet honlapján máig az szerepel, hogy az elhíresült – több mint 220 millió forintért vásárolt – fővárosi iroda mellett összesen hét vidéki irodát vettek, kiderült, valójában csupán négy irodáról van szó. Ez pedig a derűlátó közlemény ellenére sem nevezhető országos lefedettségnek. Az ingatlanokat az ORÖ vette meg, ám a kiírás szerint azokat a szövetkezet kapja meg használatra. Azt azonban nem tudni, miért nem vásárolták meg az összes tervezett ingatlant, pedig a program megvalósíthatósági tanulmánya szerint még igazságügyi szakértőt is felkértek az irodák kiválasztásához, értékbecsléséhez. Mindösszesen csaknem 600 millió forintot irányoztak elő az ingatlanok megvásárlására. Mivel lapunk is kíváncsi volt, milyen munkalehetőségeket kínál a szövetkezet „példátlan” kezdeményezése, felkerestük a szervezet irodáit.

 

Elsőként a 224 millió forintért megvásárolt fővárosi székházat látogattuk meg, ami a frekventált I. kerületi Gellérthegy utcában található. Azt, hogy miért van szüksége a romák foglalkoztatását segítő programnak egy méregdrága naphegyi ingatlanra, korábban meglepő indokokkal magyarázták. A program menedzserei szerint az iroda közel van a minisztériumokhoz, amelyekkel tárgyalniuk kell, továbbá szükséges egy reprezentatív iroda, ugyanis egy nagy céget, mint például a Strabagot, nem fogadhatnak akárhol.

 

Kiderült azonban, hogy valószínűleg nem is fogadják őket sehol, ugyanis az épület kong az ürességtől. Hiába látogattuk meg munkaidőben a budai irodát, zárt ajtókat találtunk. A roma önkormányzat neve szerepel ugyan a postaládán, és egy nagy plakát is látszik az üvegajtón keresztül, ami a Híd a munka világába programot népszerűsíti, de hiába csengettünk, senki nem nyitott ajtót. Tehát a foglalkoztatási szövetkezet által beharangozott munkaerő-szervező iroda a fővárosban bizonyosan nem működik. Ottjártunkkor néhány szomszéd is felfigyelt ránk. Egyikük kérdésünkre elmondta, csak néha szokott látni egy-két lézengő embert, de szerinte nem működik az iroda. Márpedig ő gyakran otthon dolgozik, így folyamatosan látja, mi történik az utcában. Mint mondta, szerinte „talán csak szellőztetni járnak”. Hasonlóan nyilatkozott egy másik szomszéd is, aki azt mondta, nagyon ritkán szokott mozgást látni az irodában, amióta berendezték és átalakították az ingatlant; vagyis hónapok óta.

 

Beszállt a bútorüzletbe a szövetkezet?

A fővárosi sikertelenségünk után Gödöllőre utaztunk. A Budapesttől 30 kilométerre fekvő településen ugyanis 25,5 millió forintért vásároltak irodát a Török Ignác utca 1. szám alatt. Az ingatlannal kapcsolatos információkat az ORÖ alternatív vizsgálóbizottsága által kikért közérdekű adatokból tudtuk meg. A megadott címen egy ikerház található. Egyik része rendezett, családi háznak tűnik, az épület körül a növényzet is gondozott. A ház másik része lepusztult, falai lilára vannak festve, a kertben 3-4 kutya szaladgál, s néhány kötélen szőnyegek, ruhák száradnak. Felirat nincs sehol, csengő sem. A ház rendezettebb oldalán érdeklődtünk. Némi várakozás után egy hölgy jelent meg, aki meglepődve hallgatta, hogy miért jöttünk. Azután elmondta, 30 éve lakik a házban, de sem a foglalkoztatási szövetkezetről, sem az ORÖ irodájáról nem tud, és biztos benne, hogy a szomszédjánál is ez a helyzet. Mint mondta, tévedésről lehet szó.

 

Mi is erre gondoltunk, ezért telefonon megkérdeztük a roma önkormányzatban tevékenykedő forrásunkat. Ő ígérte, hogy azonnal rákérdez a dologra az illetékeseknél. Nem sokkal később elmondta, hogy vélhetően elrontották a címet a hivatalos adatok közlésekor, s valójában a Török Ignác utca 2. szám alatt találjuk az irodát. Megkerestük a 2. számot is, ahol azonban egy meglepő kiírást találtunk az épületen. A megadott címen ugyanis nem egy munkaerő-szervező irodát találtunk, hanem a gödöllői Fantázia Bútorboltot. Ebből pedig úgy tűnik, hogy maga az Országos Roma Önkormányzat sincs egészen tisztában azzal, hogy pontosan mire költött több mint 25 millió forintot. A Pest megyei település megadott címein ugyanis biztosan nem végez munkát a foglalkoztatási szövetkezet. Viszont miután lekértük az ingatlanok tulajdoni lapját, kiderült, valóban a Török Ignác utca 2. szám alatti épületet vette meg a roma szervezet. Ugyanakkor az nem világos, hol van az irodába vásárolt berendezés, illetve hol vannak az ott dolgozó munkatársak.

 

Üres irodák, hallgatag szövetkezeti elnök
Se bútor, se munka, se munkatárs. Üresen tátong a roma foglalkoztatási programra megvásárolt gödöllői ingatlan
Nagy Béla / Magyar Nemzet

 

Hol vannak az alkalmazottak, az autók és a berendezés?

Mielőtt továbbindultunk volna a szövetkezet következő regionális irodájába, Pécsre, utánanéztünk annak, hogy milyen költségeket fordítottak egy-egy irodára. Megtudtuk, hogy az egyes irodákban négy embert foglalkoztattak: egy irodavezetőt és három alkalmazottat. Előbbi 450 ezer forintot kapott havonta, utóbbiak közül egy munkatárs 350 ezer forintot, ketten pedig 250 ezer forintért dolgoztak. Azt, hogy kik dolgoztak a szervezet nem létező gödöllői irodájában, nem tudtuk meg, ám információink szerint itt tavaly novembertől zajlott a „munka”, vagyis 8 hónapon át kaptak fizetést a dolgozók. Ez pedig több mint 10 millió forintos bérköltséget jelent. Szép summa, ám ez még nem minden. Mint arról korábban beszámoltunk, az ORÖ a regionális irodák számára autót is bérelt, méghozzá irreálisan magas áron. A szervezet 30 millió forintért 10 darab Opel Corsát bérelt ki fél éven át, vagyis havonta 500 ezer forintot költöttek autónként. Összehasonlításképp, az egyik vezető autókölcsönzőtől ugyanezt az autót pontosan feleannyiért bérelhetjük ki mindenfajta kedvezmény nélkül. Az autókat elvileg a regionális irodák használták, ám a gödöllői iroda esetében egyre inkább kérdéses, milyen munkát végeztek vele, ki használta és mire.

 

Megtudtuk azt is, hogy az irodák berendezésére is költöttek, az adatok alapján több mint 45 millió forintot. Azonban kérdéses, hogy az egyre gyanúsabb felzárkóztatási programban a gödöllői iroda felszerelése hol van, megvan-e egyáltalán.

 

Volt iroda, de bezárt

Az irodákkal kapcsolatos információk birtokában tehát Pécsre utaztunk, ahol az adatok szerint több mint 22 millió forintot költöttek a Király utca 56. szám alatti ingatlan megvásárlására. Úgy tudjuk, itt év eleje óta folyt a munka, vagyis az ott dolgozó négy munkatárs bérköltsége már meghaladja a 9 millió forintot. A Király utca Pécs egyik patinás várnegyedi utcája, a szóban forgó ingatlan pedig egy kis társasház. Itt azonban nyomát sem találtuk a szövetkezet vagy az ORÖ irodájának. Az ott lakók elmondták, semmit sem tudnak arról, hogy a roma önkormányzat vagy a szövetkezet irodát nyitott volna a házban. Megkerestük az ügyben a ház közös képviseletét ellátó céget, ahol ugyancsak nem tudtak az általunk emlegetett irodáról.

 

Közben megtudtuk, nem kizárt, hogy a gödöllőihez hasonlóan ezúttal sem pontos a cím, amit az ORÖ megadott. Megszereztük a Király utca 57. szám tulajdoni lapját, amely szerint ez az ingatlan áll a roma szervezet tulajdonában. Felkerestük tehát ezt a címet is, s valóban ez az önkormányzat irodája. Ezt a ház közös képviselője is megerősítette, és hozzátette, hogy az ORÖ-iroda működött is, de már legalább egy hónapja bezárt, s arról tájékoztatták őt, a következő két hónapban nem is fog kinyitni. A foglalkoztatási szövetkezet tehát itt sem kínálja meghirdetett munkaerő-piaci szolgáltatásait.

 

Közös arculat, egységes dizájn

 

A programban arra is figyelmet fordítottak, hogy az irodahálózatnak egységes arculata legyen. A föllelt ingatlanokon ennek nem bukkantunk a nyomára, annak ellenére, hogy az arculat kialakítására eredetileg 10 millió forintot szántak. Ez tartalmazta a belsőépítészeti terveket, a rendelt látványterveket, illetve az alaprajzokat. Az, hogy erre is használtak föl pénzt, kiderült, hiszen a szövetkezet szerint 7,7 millió forintot költöttek el rá az előirányzott 10-ből. 22, előzetesen kiválasztott ingatlant mértek fel, darabonként 350 ezer forintért. Ez azért is érdekes, mert a dokumentumok szerint csak négy vidéki ingatlant vettek. Eszerint a további 18 ingatlanra elköltött pénz felesleges volt. A szövetkezet szerint minden törvényesen zajlott. Mint sajtóközleményükben írták, a projekt költségvetés-tervezetére irányuló összes észrevétel, kritika és támadás kapcsán leszögezik, hogy a költségvetés-tervezet – miként elnevezése is mutatja – tervezet, amelyhez képest a megvalósítás sok esetben eltér. Kiemelték, így történt ez a Híd a munka világába projekt megvalósítása során is. A program ugyanakkor jelentős megtakarításokkal működött, az eredetileg tervezett költségvetés alig harmadát használva fel. (MN)