A cseh kormány romaügyi és szegregációs problémákkal kapcsolatos tanácsadója lehet Magyar Bálint – tudósít a Napi Gazdaság.

Csehországnak konfliktusa van az Európai Unióval romaügyben és a szegregáció kérdésében. Mint Magyar Bálint közölte: ebben szeretne segíteni. Az ottani helyzettel kapcsolatban a legnagyobb problémaként azt emelte ki, hogy jelentős lobbierővel bír a specializált iskolák rendszere, amelyben elkülönítve oktatják-nevelik a hátrányos helyzetű és valamilyen fogyatékkal élő gyermekeket, akiknek jelentős része roma származású (A RomNet megjegyzi, hogy ez így volt az MSZP-SZDSZ kormányzása alatti Magyarországon is, amikor Magyar Bálint volt az oktatási miniszter).

– A romák túlreprezentáltsága a sajátos nevelési igényű tanulók között nem csak csehországi probléma. Ennek következtében nehéz ennek a rendszernek a felszámolása – fejtette ki a Horn- és a Gyurcsány-kormány egykori SZDSZ-es oktatási minisztere. Magyar Bálint szerint a szegregáció felszámolása, az esélyegyenlőség kérdése nem népszerű téma, ezért az ottani politikai erők egy része ódzkodik attól, hogy olyan mechanizmusokat alakítsanak ki, amelyekkel kezelni lehet ezt a problémát. A politikus úgy ítéli meg, rendelkezik olyan tapasztalatokkal, amelyekkel nemzetközi szinten is segíteni tud a szegregációs gondok megoldásában.

A csehországi munkáról elmondta: jelenleg a kapcsolatfelvétel zajlik, az, hogy ténylegesen felkérik-e dolgozni, attól is függ, miként tudnak megegyezni a romaügyekkel foglalkozó ottani szervezetekkel, azok igénylik-e szolgálatait.

Kérdésünkre a volt SZDSZ-es politikus közölte, hogy 2010 óta többször is dolgozott tanácsadóként oktatásügyi és szegregációs kérdésekben különböző kelet-európai országok oktatási minisztériumainál civil szervezetekkel, alapítványokkal és az UNICEF-fel együtt.

A leghosszabb ideig, az UNICEF-fel és az Open Society Foundationnel közösen Moldáviában dolgozott, ahol korábban hosszú éveken keresztül nem sikerült az oktatásról szóló törvényt megalkotni – ennek a megtervezésében és megszövegezésében vett részt. Romániában elsősorban esélyegyenlőségi ügyekben tettek speciális projektjavaslatokat, amelyek nagy volumenű, viszonylag kis bürokráciával járó ajánlások.

Ezeket különféle uniós források felhasználásakor vehetik igénybe a következő hétéves ciklusban – magyarázta nemzetközi feladatait Magyar Bálint. Emellett Csehországban és Bulgáriában is több alkalommal adott tanácsokat. A Horn- és a Gyurcsány-kormányok egykori oktatási minisztere kifejtette: ez nem egy klasszikus tanácsadói állás, hanem bizonyos ügyekben rövid ideig szakértőként javaslatot tesz szervezeteknek. Ha létrejön az együttműködés a szervezetekkel, akkor lehet ebből hosszabb távú közös munka.

Magyar Bálint nemcsak az oktatással kapcsolatos kérdésekben dolgozott külföldön, hanem az „arab tavasz” idején Líbiában és Tunéziában is. Lapunknak elmondta, hogy a rendszerváltással, választási törvénnyel kapcsolatban a National Democratic Institute által szervezett program keretében 2011-ben Líbiában dolgozott tanácsadóként, illetve Tunéziában három alkalommal is konzultált az ottani pártokkal 2012–2014 között a békés átmenet jelentőségéről, a szekuláris és a muszlim pártok közötti együttműködés lehetőségéről. A legutóbbi választásokon pedig megfigyelőként dolgozott az észak-afrikai országban. Magyar Bálint 1996 januárjától 1998 júliusáig, majd 2002–2006 között oktatási miniszterként dolgozott az MSZP–SZDSZ-kormányok idején.

A Szabad Demokrata politikus tárcavezetői munkásságát ellentmondásosan ítélik meg a szakemberek. Második minisztersége alatt létrejött az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a közoktatási törvényben is rögzítették a diszkriminációellenességet, és több romaügyi felzárkóztatóprojektet is elindítottak. Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a 2003-ban kiadott nemzeti alaptanterv, amelyikből kikerültek a konkrét tantárgyi követelmények, és csak a kompetenciafejlesztésre helyezte a hangsúlyt.

A felsőoktatás átalakítása, a bolognai rendszer generális bevezetése és az egyetemeknek nagyfokú gazdasági önállóságot adó átalakítások is a nevéhez fűződnek, amelyek a későbbiekben megalapozták például az igen drága PPP-konstrukciós beruházásokba történő beugrást is. Ennek a helyzetnek a felszámolására 2016-ban és 2017-ben is 17-18 milliárdot kénytelen elkölteni a magyar állam. A 2006-os átalakulás negatív tendenciáit kiküszöbölendő, a jelenlegi kormányzat hónapokig tartó egyeztetést követően, június elején megalkotta a szakokról szóló kormányrendeletet. Az MSZP–SZDSZ-kormányzat romapolitikáját is sok kritika érte.