2015. július 20.-án délben, járdába süllyesztett emlékező macskakövet helyeztek el Dráfi József emlékére. A tizenhat éves fiút hetven éve verték halálra a Ravensbrück-i koncentrációs táborban.

Az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az „Eötvös József” Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság, valamint a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szervezésében megrendezett avatón, Gunter Demning német grafikusművész által készített réztáblát helyeztek el a Cigány Közösségi Ház előtti járdaszakaszba. 

Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere a botlatókő elhelyezésén azt mondta, fontos, hogy sok gyerek is részt vesz ezen az eseményen, hiszen az emlékezetet ők örökítik tovább, a múltnak pedig soha nem szabad megismétlődnie.

Szerdócz Ervin, Újpest rabbija úgy fogalmazott, ahol ártatlan emberek elpusztításáról van szó, ott egy rabbinnak szót kell kérnie. Arról beszélt, a magyarság, a zsidóság és a cigányság múltja közös abban, hogy egyikük sem őshonos Európában, de mindannyian itt kerestek hazát. A rabbi szerint az, hogy a polgármester részt vett a botlatókő elhelyezésén, jelzésértékű, kimondja, hogy a múlt nem ismétlődhet meg Újpesten.

A megemlékezésen felszólalt Csóka János Pál, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese is. Õ azt mondta, először kamaszkorában találkozott a származásával kapcsolatos negatív előítélettel, de Újpesten mindig is megfértek egymás mellett a különböző nemzetiségek. Dráfi József családjára utalva azt mondta, az újpesti cigányság múltjának kutatása közben jöttek rá, hogy az Érsekújvár környékiek arcra is mennyire hasonlítanak az újpestiekre. A jelennel kapcsolatban már arról beszélt, a Tanodában bárki megismerheti a cigányság múltját, a gyerekeknek tanulási, sportolási lehetőségük van.

A köztéri avatás után, virágokat helyeztek el a Közösségi Házban található Cigány Helytörténeti Gyűjteményben, Dráfi József tragikus történetét feldolgozó tábla előtt.

Molnár István Gábor az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy szeretnék ha Dráfi József emléke mindenkié lenne. A névtelen áldozatoké ugyanúgy, mint a lelkükben gyűlölködőkké, a holokauszt tagadóké.