Csontos hét év múlva szabadulhat, társinak maradt a tényleges életfogytiglan, de az ő ügyükben még a Kúria másként is dönthet. Határozathozatal a romagyilkosságok ügyében.
A Fővárosi Ítélőtábla pénteken hirdetett másodfokú döntést a már hat éve zajló ügyben. Az elsőfokú ítélet kihirdetésétől majd két év telt el. A tárgyalóteremben jogerős döntést várt mindenki. A vádlottak és védőik április végén, az utolsó tárgyalási napon az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozták eljárási hibákra hivatkozva, valamint álláspontjuk szerint nem volt kellően megalapozott a bírói döntés, ami miatt tényleges életfogytiglanra ítélték őket. Az Ítélőtábla szerint a védők által jelzett eljárási szabálysértések nem alapozták meg a hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését, és minden egyes bűncselekményt a tanúvallomások és a tárgyi bizonyítékok, szakértői vélemények alapján bizonyítottnak találta.
A börtön szleng szerint fekvőnyolcasra ítélt vádlottak rezzenéstelen arccal fogadták az Ítélőtábla döntését, amely lényegében helyben hagyta a lehető legsúlyosabb ítéletet. A fél napon át tartó ítéleti indoklás hallgatásakor is csak a harmadrendű Pető Zsolt rázta néha a fejét, és idegesen dobolt összebilincselt lábával. A bűnbanda vezetőjének tartott Kiss Árpád mozdulatlanul, meredten bámult a tanácsvezető bíróra, tekintetét végig a bírói pulpituson tartotta. A mellette ülő testvére, Kiss István, akire csuklyát viselő kommandósok vigyáztak egyszer sem tekintett társaira. A szemmel láthatóan megtört, meggyötört arcú, első fogait a közelmúltban elvesztett Csontos István negyedrendű vádlott a padlót bámulva hallgatta a bíró szavait, aki az ítélet indoklásában részletesen beszélt mindannyiuk szerepéről a bűncselekmény-sorozatban. Láthatóan megkönnyebbült, hogy az ügyészi indítvány ellenében az Ítélőtábla helybenhagyva korábbi ítéletét, nem súlyosított, így hamarabb szabadlábra kerülhet. A hallgatóság soraiban ült korábbi menyasszonya is, aki mosolygott, amikor a bíró kimondta a Csontosra vonatkozó jogerős határozatot.
A másodfokú bíróság a tényleges életfogytiglanra vonatkozó helybenhagyó határozatának indoklásakor kimondta: a rasszista indítékból elkövetett, élet elleni cselekmények elkövetői a lehető legsúlyosabb büntetést érdemlik. Bizonyítottnak látta az Ítélőtábla, hogy aljas indokból, kifejezetten ölési szándékkal hajtották végre a cigányok elleni összes cselekményt, így már az első, a galgagyörki, majd a tarnabodi és a piricsei támadást is azzal a szándékkal hajtották végre, hogy embert öljenek. A vádlottak közül a Kiss-testvérek már a nyomozás és az elsőfokú tárgyalás során is elismerték a bűncselekmény elkövetését, és terhelő vallomást tettek a támadásban való részvételét végig tagadó Pető Zsoltra is, de állításuk szerint csak „zavart és félelmet” akartak okozni a romák körében, nem volt szándékuk az emberölésre.
A másodfokú bíróság viszont a tanúvallomások és a bizonyítékok alapján úgy értékelte, hogy a vádlottak azért támadtak fegyverrel és Molotov-koktélokkal kizárólag romák házaira, mert sérülést akartak okozni, és tudatában voltak annak, hogy a fegyverhasználat, valamint a gyújtópalack akár emberi élet kioltására is alkalmas lehet. Az Ítélőtábla szerint céltudatosan használták a fegyvereket, mert a sörétes puskákkal kizárólag közelről adták le a lövéseket, míg a golyós fegyverrel távolabból lőttek. Pető Zsolt ennek tudatában adta le a halálos lövéseket Nagycsécsen és Kislétán, míg Kiss István Tatárszentgyörgyön lőtte agyon közvetlen közelről Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Kiss Árpád fedezve társait távolabbról tüzelt a házakra és az emberekre.
Súlyosbító körülményként, és az aljas indok megalapozottságának értékelte az Ítélőtábla, hogy nem a személy, hanem pusztán a származás alapján választották ki acélpontokat, így kizárólag cigányok ellen, faji indíttatás alapján támadták meg a családokat. Az ölési szándékot látta az Ítélőtábla bizonyítottnak abban is, hogy a lövéseket kizárólag a nyílászárókra adták le, és tudatában voltak annak, hogy a mögött emberek tartózkodnak és megsérülhetnek, meghalhatnak. Az ablakokra és az ajtókra leadott lövések ezért okoztak súlyos például súlyos sérülést Piricsén, és ezért halt meg két ember Nagycsécsen. Az csak a véletlennek köszönhető, hogy más helyszíneken, Tarnabodon és Galgagyörkön, valamint Piricsén a lövések nem okoztak halálos, vagy súlyos sérüléseket – mondta a tanácsvezető bíró. Az ítélőtábla ezért nem adott helyt a védők és a vádlottak indítványának, hogy „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” miatt mondják ki esetleg bűnösségüket, mert bizonyítottnak találta a kifejezett ölési szándékot.
Az Ítélőtábla mind a kilenc településen végrehajtott támadásban bizonyítottnak találta az aljas indokot, és ugyanezt a minősítést alkalmazta a besenyszögi fegyverrablásra is. Az Ítélőtábla kimondta azt is, hogy a 2008 márciusában végrehajtott besenyszögi fegyverrablásban nem volt negyedik elkövető, mert erre semmilyen bizonyíték nincs, és a tanúvallomások alapján is bebizonyosodott, ezért az erre vonatkozó elkülönült rendőrségi nyomozást is felfüggesztették. Az Ítélőtábla megállapítása szerint a hivatásos vadász családjára aljas indokból a Kiss-testvérek és Pető Zsolt tört éjjel, és rabolták el a fegyvereket, és lehetséges negyedik társuk, akit az elsőfokú eljárás során még Jánosként emlegettek a tanúk, nem lehetett. Ennek ugyanis ellentmondanak a tanúvallomások és a körülmények.
A besenyszögi fegyverrablás azért jelentős ebben a bűncselekmény-sorozatban és bírósági eljárásban, mert egyrészt azért törtek rá a vádlottak hivatásos vadászra, hogy az így, erőszakos módszerrel megszerezett fegyverekkel hajtsák végre a cigányok elleni támadássorozatot, másrészt mivel a rablás után otthagyták a két kiskorú gyermeket és szüleiket a lakásban összekötözve, elkövették a négyrendbeli személyi szabadág korlátozásának bűntettét, valamint a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság korlátozásának bűntettét is. Az új bűncselekmény-megállapítás, valamint az aljas indok minősítés miatt nyílt meg a harmadfok lehetősége a három vádlottal szemben.
Az Büntetőeljárási törvény értelmében ha megváltoztatják az ítéletet másodfokon, akkor fellebbezésre nyílik lehetőség. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróság nem mondta ki a bűnösséget a személyi szabadság korlátozása miatt, ezért azt az Ítélőtábla pótolta. Mivel a besenyszögi hivatásos vadász, valamint a kislétai áldozat családja és az életveszélyesen megsebesített Pótor Tímea nem élt a magánlaksértés indítványával, ebben az ügyben megszüntette a bíróság az eljárást.
A Büntető törvénykönyv legutóbbi módosításának lehetőségével az emberölés minősítését (J pont) az Ítélőtábla az elsőfokú bírósági döntést kiegészítve a kislétai gyilkosság vonatkozásában súlyosbította a védekezésre képtelen személy elleni emberülés bűntette minősítéssel, mert a támadásban meghalt Balogh Mária és akkor 13 éves lánya aludtak, és az ágyukban, alvás közben érte őket a lövés.
Az Ítélőtábla indokoltnak tartotta a bűnszervezet minősítését is, mert a vádlottak valamennyien szélsőséges, cigányellenes nézeteket vallottak, és a fegyverbeszerzés, a támadások, és az újabb fegyverbeszerzési törekvések egy összehangolt, egységes akaratú és cselekvésű csoport tagjaira utaltak, akik akarategyezségben hajtották végre és tervezték meg a támadásokat.
Az Ítélőtábla határozata szerint Csontos István negyedrendű vádlott is tisztában volt azzal, hogy milyen csapathoz csatlakozik, mert cigányellenes nézetei és katonai ismeretei miatt kapott munkát a Perényi 1-ben,és kötött barátságot a vádlottakkal, akik beavatták és bevonták őt a bűncselekményekbe is, ezért a bűnszervezet tagjakénti minősítést indokoltnak tartotta.
Az ügyészi indítvány ellenében az Ítélőtábla mégsem súlyosította a Csontos Istvánra kiszabott 13 év fegyházbüntetést. Az indoklásban a bíró részletesen beszélt arról, hogy Csontos feltáró tanúvallomását alátámasztották a szakértői jelentések és a feltárt bizonyítékok, így a vádlott társai állításával ellentétben szavahihetőnek minősítette vallomását.
Csontos István szerződéses katonaként megjárta Koszovót, és kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal. Tartótisztjével H. Ernővel a 2009. áprilisában történt tiszalöki gyilkosság után, amelyben sofőrként segédkezett társainak, találkozott is, de nem tett említést a bűncselekményről. Csontos 2009 augusztus 2-án is sofőrként segítette társait a kislétai támadásban, ezért aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben való bűnsegédletben mondta ki bűnösnek. Csontos 13 év fegyházbüntetést kapott, azzal, hogy feltételesen szabadlábra nem bocsájtható, így büntetését teljes egészében ki kell töltenie.
Az ítélet csak Csontos vonatkozásban jogerős. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt fellebbezett a tényleges életfogytiglanra vonatkozó ítéletük ellen, így az ügy a Kúrián folyatódhat.
A harmadfokú eljárásban az egész ügyet felülbírálhatja a Kúria, nem csupán azt az egyébként a fő vádpontokhoz képest kis súlyú cselekményt, amelynek megállapítása miatt nem emelkedhetett jogerőre a másodfokú döntés.
Az Ítélőtábla döntött arról is, hogy a vádlottak előzetes letartóztatását meghosszabbítja a harmadfokú tárgyalás első napjáig.
A hat halálos áldozattal és öt súlyos sérüléssel járt gyilkosságsorozat négy vádlottja, a vagyis a teljes bűnbanda nagy valószínűséggel az Ítélőtábla határozathozatalának kihirdetésekor volt együtt utoljára. Amennyiben a Kúria úgy határoz, hogy nem folytat le eljárást, vagyis tanúmeghallhatást, bizonyítást, és nem helyezi hatályon kívül az ítéletet, Csontost a Kiss-testvérek és Pető Zsolt soha többé nem láthatja.
Bár a táragyalási napokon két-három újságíró volt jelen, a határozathozatalra a Fővárosi Ítélőtábla dísztermét megtöltötték az újságírók, és az érdekélődők. A RomNet Média Alapítvány a Facebook közösségi oldalon meghirdette az ítélethozatalt eseményként, amelyre közel 150 ember jelezte részvételét, de alig tucatnyian vettek részt. Képviseltette magát az Ide tartozunk Facebook-csoport, Az ÉKE Egyesület, de volt olyan roma aktivista is, aki 160 kilométert utazott azért, hogy jelen legyen az ítélethirdetésen.
Az ítélethirdetést egyébként végighallgatták a vádlottak szkinhed barátai is, és rokonai, akik a terem legutolsó sorában foglaltak helyet.
Az áldozatok családtagjai és a sértettek részéről csak a tatárszntgyörgyi Csorba Robika édesanyja volt jelen az ítélethirdetésen.
Hidvégi-B. Attila
További képek a galériában:
/galeriak/2015/05/08/romagyilkossagok_8211_a_fovadlottak_itelete_masodfokon_sem_lett_jogeros
Videó:
