HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Megdöbbentő számok: ennyire rosszul élnek a romák Magyarországon

betűméret csökkentése betűméret növelése
2015 április 26    Forrás: vg.hu Sz. I.


Ez a cikk archív

A roma identitásúak fogyasztása szegényesebb, jövedelmük alacsonyabb és az ország hátrányosabb részein élnek - derül ki a Tárki felméréséből (pdf-ben itt elérhető, 192-197. oldal).

Hirdetmény

A 2014-es adatok szerint a minta 4,6 százaléka, vagyis 3303 főből 153 fő vallotta magát cigány származásúnak. A legnagyobb az arány az Észak-Alföldön, ahol a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy van roma identitása. Budapesten 2, a megyeszékhelyeken 1, az egyéb városokban 6, a községekben 7 százalék volt a magukat romának vallók aránya.

 

A kutatás szerint a romák közel kétharmada, egész pontosan 65 százalékuk tartozik az alsó osztályba. Az egy főre jutó éves háztartási jövedelem egy roma háztartásban évi 560 ezer (vagyis havi 46 ezer) forint, míg a nem roma háztartásoknál ez az adat több, mint kétszer ekkora, 1,3 millió forint.

 

A cigányok és a nem cigányok fogyasztásbeli különbségeit iskolai végzettség szerint bontva vizsgálták a kutatók. A legfeljebb nyolc általánost végzettek körében szignifikáns különbséget találtak abban, hogy mennyit költenek átlagosan közlekedésre, telefonszámlára, televízióra, szórakozásra, sportra és üdülésre. A romák mindegyik fogyasztási cikkre átlagosan kevesebbet költenek, közlekedésre, telefonra és televízióra körülbelül a felét annak, mint a nem romák. A szabadidőhöz kapcsolódó fogyasztási cikkekben a különbség sokkal nagyobb. Minél kisebb egy település, a sportra, szórakozásra és üdülésre fordított összegek annál alacsonyabbak, de a teljes mintához képest az alacsony iskolai végzettségűek jóval kevesebbet költöttek: a községekben élők szórakozásra átlagosan negyedévente 4605, sportra 1094, üdülésre pedig évente 20 907 forintot költöttek, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők fogyasztása pedig még ennél is sokkal alacsonyabb.

 

A kutatás megdöbbentő adatokat közöl az iskolai végzettségekről - igaz, ezen a ponton is fontos megemlíteni, hogy viszonylag kis mintán dolgoztak. A 153 megkérdezett 82 százaléka legfeljebb a nyolc általánost végezte el, 17 százalékuknak pedig szakmunkás képzettsége van. Ez együtt 99 százalék - azaz mindössze 1 százalék volt a magasabb iskolai végzettségű. (A 3150 megkérdezett nem roma közt 50 százalék volt a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők, 30 százalék a szakmunkások, és 20 százalék a legfeljebb nyolc általánost végzők aránya.)

 

Érdekes kérdés az is, hogy a roma identitásúak közül kik mondják azt, hogy a roma az elsődleges identitásuk, és kik azok, akik másodlagosan tekintenek magukra romaként. A magukat elsődlegesen romának érzők Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élnek inkább, míg a másodsorban roma identitásúak Észak-Alföld mellett Közép-Magyarországon és Budapesten laknak leginkább. A Budapesten élő romák nagyrészt inkább másodlagos identitásként vallják magukat romának, az elsődlegesen magukat romának tartók inkább városokban vagy községben élnek. A magukat elsődlegesen romaként jellemzők nagyobb arányban sorolták magukat inkább az alsó társadalmi osztályba tartozók közé, illetve alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, mint azok, akiknek a romaság inkább másodlagos identitásként volt jelen.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt