Eljárási hibákra hivatkozva új elsőfokú eljárás lefolytatását és a vádlott szabadlábra helyezését indítványozta a Fővárosi Ítélőtáblától Csontsos István negyedrendű vádlott és védője.

Barcsi István védő szerint nem volt megalapozott az elsőfokú bíróságnak védencével kapcsolatban az aljas indok minősítése, mert nem bizonyított a romákkal szembeni kifejezett gyűlölet, és nem azért csatlakozott a vádlott társaikhoz, mert céljaikkal egyet értett. Csontos védője azt mondta, védence tevőlegesen egyetlen cselekményben sem vett részt, és társai sem mondták el neki azt, így nem lehetet tudomása arról, hogy a romák elleni támadásokat ők követték el. Barcsi István szerint a bűnszervezet minősítése sem megalapozott, mert nem álltak fenn ennek az ítéleti megállapításnak az indokai.

Csontos István védőjének álláspontja szerint védencének előzetes letartóztatásban eltöltött közel 6 év szabadságvesztés elegendő büntetés, ezért azt indítványozta, a másodfokú bíróság helyezze szabadlábra. Barcsi István szerint a tiszalöki cselekménnyel kapcsolatban védence mindössze bűnpártolásért lehetne felelősségre vonni, míg a kislétai bűncselekménnyel összefüggésben társtettesi bűnsegédletért, ugyanakkor figyelembe kellene vennie a másodfokú bíróságnak enyhítő körülményként azt, hogy Csontos István fenyegetettség hatására, félelemből segédkezett vádlott társainak abban, hogy gépkocsival a bűncselekmény közelébe fuvarozta őket.

A Miszori László vezette bírói tanács nem jogerősen 13 fegyházbüntetéssel sújtotta Csontos István azzal a feltétellel, hogy feltételesen szabadlábra nem bocsájtható, így büntetésének időtartamát teljes egészében ki kell töltenie. A Fővárosi Ítélőtáblán az ügyész viszont a vádlott büntetésének súlyosítását indítványozta. A Népszabadság korábba azt írta,  információik szerint a másodfokú tárgyaláson az ügyészség azzal is megelégedne, ha Csontos István büntetését még 5 évvel megtoldanák, így minimum 18 év fegyházbüntetést kaphatna a gyilkosságsorozat utolsó két cselekményében bűnsegédként közreműködött vádlottat.

Amennyiben a másodfokú bíróság helyben hagyja Csontos István büntetését, a vádlott leghamarabb 7 év múlva, 2022 augusztusában, szabadlábra kerülhet.

Barcsi István védőügyvéd a jogerős határozathozatal előtti utolsó tárgyalási napon perbeszédében arra is utalt, hogy a bíróság Csontos István részletes nyomozati vallomása alapján tudta bizonyítani a vádlott társak bűnösségét, a bírói tanács szavahihetőnek tartotta. Csontos már a nyomozási szakban több cselekményre vonatkozóan is részletes vallomást tett, amelyet állítása szerint vádlott társai meséltek el neki, vagy a velük történ beszélgetések során szerzett róluk tudomást.

Csontos István, akinek keramikus és hidegburkoló szakképesítése van, sorkatonai szolgálata után szerződéses katonaként szolgált: 2007 júliusától gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban, de 2008 februárjában kérelmezte leszerelését; az év március elsejétől pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították.

A negyedrendű vádlott, aki szintén ellenérzéssel viseltetett a romák iránt, és internetes fórumokon ezt "Csontrabló" néven ezt jelezte is, a 2009. április 22-én Tiszalökön történt emberölést megelőzően került a bűnbandába. Részletes feltáró vallomásában elismerte, hogy ő fuvarozta a Kiss testvéreket Tiszalök közelébe is, majd azok kérésre ott hagyta őket.

Az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta az ügyészség álláspontját, miszerint a munkába induló Kóka Jenőt 2009. április 22-én Tiszalökön házának udvarán egyetlen lövéssel gyilkolták meg, amelyet egy távcsöves vadászpuskából, mintegy húsz méterről Kiss Árpád elsőrendű vádlott adta le. A helyszín közelébe Csontos István negyedrendű vádlott vitte a vádlottakat autón, majd a több tíz kilométernyire lévő Polgáron várakozott társaira. Õt a gyilkosság után nem sokkal igazoltatták is, de mivel az iratai rendben voltak, és semmilyen gyanús körülmény nem merült fel, továbbengedték.

A kislétai cselekményben a vádlott és védője elmondásuk szerint azért segédkezett, mert életveszélyesen megfenegették társai, és ezért nem mert szólni a KBH-s összekötőjének, illetve  a hatóságoknak sem. Csontos Istvánt a rendőrség szintén 2009. december 21-én fogta el Debrecenben, de több órával azt követően, hogy a Kiss testvéreket és Pető Zsoltot már előállították. A rendőrség szerint azért engedték el a Perényi 1-ben hajnalban történt rajtaütéskor, mert nem volt képben, róla csak munkaadójuk, a büntetőügyben tett tanúzásért már eljárás alatt álló Fehérné Nyalka Éva tanúkihallgatásakor szereztek tudomást.

Csontos István észrevételt a Fővárosi Ítélőtáblán a védő által elmondottakhoz nem kívánt fűzni, és nem élt az utolsó szó jogán történő felszólalás lehetőségével sem.

Jogerős határozathozatal az ügyben 2015. május 8-án lesz.

Hidvégi-B. Attila