A miniszterelnök megígérte, Norvégia jóvátételt fizet az egykori áldozatoknak – ennek pontos összegét azonban csak később állapítják meg.
Solberg elsősorban a norvégiai roma lakossággal szembeni diszkrimináció miatt kért elnézést, melyet a II világháború alatt és után, „az ország történelmének egyik sötét időszakában” szenvedtek el a hatóságok részéről. A miniszterelnök megígérte, Norvégia jóvátételt fizet az egykori áldozatoknak – ennek pontos összegét azonban csak később állapítják meg.
Hivatalos adatok szerint az 1920-as években 100-150, magát cigánynak valló lakos élt Norvégiában. A skandináv országban ma is rendkívül alacsony a cigány kisebbség létszáma, nagyjából ötszáz főről beszélhetünk -ez a kisebbség azonban már az 1990-es évek óta kampányol azért, hogy a náci időszakban elszenvedett sérelmeikért bocsánatot kérjenek tőlük.
Végül idén februárban egy kormánybizottsági jelentés elismerte és részletesen leírta, hogyan tagadták meg az 1930-as években külföldre utazó romáktól, hogy újra belépjenek az ország területére – emiatt legalább 62 ember bizonyíthatóan náci haláltáborokban vesztette életét.
A világháború után azonban még mindig nem csendesedtek el a kedélyek: a haláltáborok túlélőit ugyanis a norvég hatóságok még tíz éven át nem engedték vissza az országba. A miniszterelnök mindezt úgy értékelte, hogy az akkori hatósági gyakorlat a „rasszista és kirekesztő politika” csúcsa volt.
“Itt az ideje az erkölcsi leszámolásnak történelmünk eme sötét korszakával. Az állam felelősséget vállal elkövetett hibáiért, és azokért az igazságtalanságokért, amiket Norvégia tett a romák ellen.”
Az ügy azért is érdekes, mert Görögország nemrég jelentette be, hogy 278.7 milliárd eurós jóvátételt kér Németországtól a II. világháború alatt okozott károkért és szenvedésért.
