A Lungo Drom egy olyan mandátumot nyert képviselő támogatásával vette át az irányítást a Fővárosi Cigány Önkormányzat felett, aki a titkosszolgálat tisztje volt, és nem is roma származású.
Tényként kezelhetjük, hogy nemzetbiztonsági kérdésként kezelte a cigányügyet az utóbbi fél évszázad összes kormánya. Nem változott a helyzet a rendszerváltás óta eltel 25 évben sem. Megfigyelők és megfigyeltek, ügynökök és jelentők mindig is voltak, és lesznek is. A hűbéri rendszer „kegyelmes urai” nem csak a „haza érdekében” jelentettek és jelentenek. A szakszolgálat, sokszor a politika érdekében kiemelt, megvédett, vagy akár elnyomott embereket, szervezeteket, kezdeményezéseket, vagy ha kellett, akkor a „helyes irányba” terelte a folyamatokat.
Valami ehhez hasonló történt október 12-én a nemzetiségi választásokon is: a fővárosi roma területi listán mandátumot nyert képviselők át kívánták formálni a Fővárosi Cigány Önkormányzat eddigi politikai és érdekképviseleti tevékenységét, de ezzel egyrészt rámutattak a kisebbségpolitika és a választási rendszer legnagyobb hibáira is.
Korábban, még tíz évvel ezelőtt, nemzetiségre tekintet nélkül bármely magyar választópolgár választó és választható volt a kisebbségi önkormányzati választásokon. Bizonyára emlékeznek még a RomNet olvasói az etnobiznisz legismertebb példáira: Lányi Zsolt, egykori kisgazda vezető is bejutott 2002-ben az örmény önkormányzatba, noha semmilyen kötődése nem volt az örmény nemzetiséghez. Jászladányban nem romák alkották a cigány önkormányzatot, míg az ukrán kisebbség vezetője minden választáskor a „deszantos képviselőkre” hívta fel a figyelmet.
Hosszú éveken át ment a vita társadalmi szervezetek és Parlamenti üléseken a különböző pártállású képviselők között a kisebbségi törvényről, a választói évjegyzék kérdéséről, vagyis a regisztrációról. Sokan ellenezték, mert úgy vélték, az önkéntes bevallás, a nemzetiségi névjegyzék nem csak adatkezelési problémákat vet fel, de nem szűri ki az etnobiznisz lehetőségét sem. Mindezek okán születtet meg 2004-ben a T/9126. számú. törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés elfogadott ugyan, de alkotmányossági aggályok miatt csak 2005. október 17-én – immár az inkriminált rendelkezés nélkül – volt kénytelen újból elfogadni, és az november 25-én – többéves előkészületi munkák után – lépett hatályba.
A nemzetiségi választójogi törvény, igazodva a NER-redszeréhez azóta megváltozott, de az etnobiznisz ennek ellenére jelen van.
Az októberi roma nemzetiségi választáson a budapesti területi listán Balogh Artúr, aki egyébként az MSZP Roma Tagozatának elnöke is, a Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete (ÉKE) színeiben szerzett mandátumot a 7 tagú testületben. A Lungo Drom listáján három képviselő, Gáspár Szilvia, Lakatos László és Schneider Emese, míg az FCÖ-t nyolc éven át irányító Roma Polgári Tömörülés (RPT) két képviselője, Csóka János Pál, és az RPT elnöke, az addigi elnök, Maki István jutott a testületbe. A hetedik tag a Roma Rom Összefogás jelöltjeként kapott nemzetiségi képviselői mandátumot.
A Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet delegáltjáról, Nagy Sándorról csak a választások után egy héttel derült ki, hogy valójában nem is tartozik a cigány kisebbséghez.
Horváth Tibor, a szervezet elnöke egy héttel a választások után kiadott közleményben tudatta, hogy a szervezetükhöz érkezett bejelentés alapján indított ellenőrzés során derült ki, hogy a jelölt jogtalanul indult a választásokon, ugyanis valótlanul állította magáról, hogy a roma nemzetiséghez tartozik.
Mind személyesen, mind a közleményben felszólították Nagy Sándort, hogy mondjon le mandátumáról, ugyanis nem csak kínos a cigányság és szervezetük szempontjából az eset, hanem törvénysértő is, hiszen mint a nemzetiségi választáson indulónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy az adott nemzetiségi közösséghez tartozik, a kisebbségi csoport nyelvét beszéli, valamint ismeri a kultúráját és hagyományait. A Roma Rom a választási bizottsághoz is fordult az eset miatt.
Nagy Sándor a Fővárosi Cigány Önkormányzat alakuló ülésén letette az esküt, a felszólítások ellenére nem mondott le, és a történet itt vett újabb fordulatot: az alakuló ülésen a politikai viszonyokat figyelembe véve kisebbségben lévő Lungo Dromot támogatva megszavazta, hogy Lakatos László legyen az FCÖ új elnöke, Õ pedig a támogatásáért elnökhelyettesi pozíciót kapott.
A valójában nem roma származású cigány nemzetiségi képviselő nyilatkozott arról, hogy korábban rendőrként teljesített szolgálatot, majd a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazásában tevékenykedett. Az információk elhangzása után azonnal zárt ülést rendeltek el, ahol felszólították a képviselőt, mondjon le mandátumáról. Erre egy hét haladékot kapott, de Nagy Sándor úgy döntött, továbbra is élni kíván képviselői jogaival, és elnökhelyettesként kíván dolgozni az FCÖ-ben.
A RomNet úgy tudja, a képviselő olyan szervezeti és működési szabályzatot kívánt elfogadtatni a testülettel, amely szerint egy külsős tag, aki nem képviselő az FCÖ-ben, tiszteletbeli elnökként, aláírási, utalványozási és döntési jogkörrel rendelkezhessen az érdekképviseleti szervezetben, és csak az Õ beleegyezésével történhessen minden kifizetés. Az Országos Roma Önkormányzat új elnöke egyébként szintén hasonló javaslattal állt elő: Hegedűs István azt szeretné, ha Farkas Flórián, akinek parlamenti mandátuma miatt le kellett mondania nemzetiségi képviselőségéről, mert a két pozíció összeférhetetlen, maradhasson tiszteletbeli elnök az ORÖ-ben, és megtarthassa szolgálati gépkocsiját, költségtérítését, és egyéb járandóságait. Több képviselő szerint az Országos Roma Önkormányzat is szabálytalan körülmények között alakult meg, ezért a testület újbóli összehívását kezdeményezik.
Nagy Sándorról szervezetének tagjai azt mondták, jó és baráti kapcsolatokat ápol a békásmegyeri éjszakai élet ismert és meghatározó személyeivel is, és a „vállalkozók” támogatásával került a roma politika köreibe is. Azt a képviselők, a fővárosi civil szervezetek tagjai sem tudják, hogy valójában Nagy Sándor még mindig a szakszolgálat megbízásából, vagy munkatársként figyelte és figyeli a fővárosi roma politika alakulását, és valójában milyen kapcsolatban áll a Lungo Drommal, és annak legfelsőbb vezetőjével.
Bár az FCÖ ülésein az eddig elhangzott, vagy felvetett javaslataikkal Tarlós István főpolgármesterre hivatkoznak, a városvezető eddig még egyszer sem kezdeményezett találkozót a Lungo Drom vezetőjével, vagy az új testület vezetőivel.
Balogh Artúr, az FCÖ képviselője az alakuló ülésről, a szervezet elnökei közötti átadás-átvételről több videofelvételt is közölt közösségi megosztó oldalakon, és tiltakozott a „mutyipolitika ellen”. A felvételek tanulsága szerint tettlegességig fajult az átadás-átvétel, az alakuló ülésen pedig kiderült, a Lungo Drom pénzért vásárolta meg a szavazatokat, és erről az egyik érintett is nyilvánosan beszélt.
Az MSZP Cigány tagozatának elnöke szeretné elérni, hogy oszlassák fel a testületet, és írjanak ki új választásokat.
Az alakuló ülésről az alábbi linkekenl láthatók videofelvételek:
https://www.youtube.com/watch?v=MTA-lB6Ic8k
https://www.youtube.com/watch?v=zVq-1RiWHy4
https://www.youtube.com/watch?v=ZQAOji-XIK8
Farkas Flórián még 2010 őszén, hónapokkal a választások előtt egy, az interneten közzétett hangfelvétel szerint egy budapesti fórumon részt vett kisebbségi önkormányzati képviselőkkel megalakította az ideiglenes FCÖ-t, és elnökké választatta Gáspár Szilviát, társelnökké pedig Benga-Oláh Tibort, mert mint fogalmazott, az akkori Fővárosi Cigány Önkormányzat "a nullával egyenlő politikát folytatott". Az akkori hangfelvételen azt is kijelentette: azok a kisebbségi képviselők, romaszervezetek, amelyek nem mennek be az általa felvázolt rendszerbe, nem kapnak pénzt. Úgy fogalmazott: nem tesz egy fillért sem olyan országos vagy területi cigány önkormányzatba, amelyet nem az általa irányított szervezet színeiben vezetnek.
A hangfelvételt itt meghallgathatják:
https://www.youtube.com/watch?v=U0LX-pFpAyg
Farkas Flórián a 2011. január 9-i országos kisebbségi választásokon a Lungo Drom győzelmével megszerezte az OCÖ-elnöki széket, de a fővárosban akkor sem sikerült győznie. Budapesten 1995-től sem kormánypárti szervezetként, sem ellenzékiként nem tudták megerősíteni a Lungo Dromot. Most a titkosszolgálati „deszantos képviselővel” Budapestet is magáénak tudhatja, és a kormánytól kapott 300 millió forint értékű székházban, és annak felújításra kapott 150 millió forintból, valamint az Országgyűlés döntése alapján szintén évi 150 millió forintos működési támogatásból tovább építkezhet.
Mint arról a RomNeten már korábban is olvashattak, különös védelem és figyelem alatt állt eddig az ország elsőszámú roma politikusának számító Farkas Flórián, akinek minden olyan ügyét, amely politikailag vagy erkölcsileg, így gazdaságilag is hátrányosan érinthette volna vagy besározza, tisztára mosattak, vagy lepedőbe burkolva mélyen elhallgatták, esetleg államtitokká minősítve egy emberöltőnyire páncélszekrénybe zárták.
A teljesség kedvéért az akkori írást most újra közöljük olvasóinkkal:
Farkas Flórián kétségtelen, hogy a legfényesebb és legmagasabb karriert futotta be a cigányok között, igaz idáig kissé rögös utakon át jutott el, kezdve az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront majd az MDF, az MSZP, végül a Fidesz oldalán. És ez még nem jelenti azt, hogy vége lenne az aktuális politikai irányvonalak, a védelmet jelentő bástyák árnyékában való menetelésének.
A romák elsőszámú vezetőjének számító politikus valódi előéletét pedig homály fedi. Az Országgyűlés honlapján olvasható életrajza szerint 1983-tól bekapcsolódott a roma közéletbe. 1985-től a Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja és a Szolnok Városi Tanácsnál cigánycsalád-segítő. 1987-től az Országos Cigány Tanács titkára, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja. 1989-től a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége főtitkára. 1990-től a „Lungo Drom” Érdekvédelmi Cigányszövetség alapítója, először főtitkára, majd elnöke (napjainkig). 1994-től a Roma Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsának ügyvezetője. 1995-2003 között két cikluson át volt az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. 2002-től országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben, és egészen a frakcióvezető-helyettesi tisztségig emelték.
Tanulmányiról mindössze annyit tudni: 2001-2005 között az ELTE Jogi Kar politológia szakán politológus képzettséget szerzett, és ugyanitt 2006 végéig óraadó tanár volt.
Az, hogy hol járt általános iskolába, középiskolába, és ami a legfontosabb, hol érettségizett, sehol nem olvasható, ezek az adatok nem publikusak még önéletrajzi ihletésű mélyinterjúiban sem. Baloldali, liberális és roma értelmiségi körökben úgy hírlik, saját iskolájában, a tönkrement, és azóta újraéledni látszó szolnoki iskolában maturált, de ettől sokkal merészebb találgatások is szárnyra kaptam már az utóbbi években. Mindenesetre fideszes képviselőtársa ezekre a pletykákra korábban úgy reagált: „tény, hogy egy nappali tagozaton szerzett érettségi még igen nagy kincsnek számít a roma közéletben”.
Diplomamunkájáról sem lehetett olvasni, hallani eddig, publikáció nem ismertek, hivatkozásként pedig egyetlen általunk ismert egyetemi kutatásban, politológiai folyóiratban, tanulmányban nem lelhető fel.
Az egyetlen cigány kegyelmes úr
Farkas Flóriánt az elmúlt években érte már számtalan vád, híresztelés, gyanúsítás, rendőrségi ki-, és meghallgatás, nem rázkódott meg, az elhangzottakra lényegében tényekkel alátámasztva soha nem reagált.
Mint azt a Magyar Narancs már 1998-ban megírta (Eljárási kegyelem Farkas Flóriánnak: Elsikálva, Mancs, 1998. 03.19.http://magyarnarancs.hu/belpol/eljarasi_kegyelem_farkas_floriannak_elsikalva-61985 az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban 1998. február 25-re kitűzött első tárgyalás (majd az egész büntetőper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését. Az ügyet pedig államtitokká minősítve 33 évre titkosították. Hogy miért éppen ennyi időre, és miért, ma sem tudni. A Mancs akkori cikke felidézi: Farkas után sikkasztás ügyében is nyomoztak fokozott ügyészi felügyelet mellett, de végül az ügyet bizonyítottság hiányában megszüntették, és volt az Állami Számvevőszék által feltárt gyanús, közel ötmillió forintos kölcsönadás az OCÖ pénztárából. De csak végül az egyrendbeli hűtlen kezelés és kétrendbeli számviteli fegyelem megsértése maradt Farkas Flórián ellen, ám az elnöki kegyelem megmentette a szégyenteljes bírósági procedúrától, amely akár politikai karrierjének végét is jelenthette volna. Megjegyzendő, hasonló vádakkal állt bíróság elé Kolompár Orbán is, akit az éveken át tartó médiahadjárat és bírósági eljárás politikailag ellehetetlenítette, majd a bíróság egy év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon.
Farkas Flórián ellen már az Állami Számvevőszék is tett feljelentést, amikor 2003-ban Horváth Aladár leváltotta az OCÖ elnöki székből. Közel 80 millió forintos hiányt tártak fel. Papíron körbeutazták a földet egy hónap alatt, hogy így igényeljék az utazási költségtérítést, de volt két személyre szóló, több mint 100 ezer forintos vacsoraszámla, arról nem is beszélve, hogy 2001 decemberében, 2002 januárjában és februárjában, tehát a választások előtti hónapokban Farkas Flórián mint elnök, és az akkori és jelenlegi hivatalvezetője több mint egymillió forintos fizetést kaptak havonta, fejenként. Az OCÖ lakásépítési Kht.-ja több tízmillió forintos adósságot és büntetőeljárást hagyott hátra, mert a szocpoltámogatásokból nem építették fel a beígért lakásokat. Sok helyen már az alapozásnál félbemaradtak a munkálatok, pedig a műszaki ellenőrök a támogatás lehívásához igazolták az építmény készültségi fokát, ennek alapján a teljes állami támogatást felvették, amely eltűnt a vállalkozók és a két hivatal berkei között, a követelés, az állami támogatás visszafizetési kötelezettsége pedig megmaradt. A kilenc településen ma is várják a romák, hogy beköltözhessenek házukba.
Az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat 1999 és 2003 közötti időszakát vizsgálva megállapította: nem tett eleget a célszerű és takarékos gazdálkodás követelményének, három év alatt 20 százalékára csökkent az önkormányzat összes vagyona. A még Farkas Flórián időszakában vezetett OCÖ ellen az ÁSZ feljelentést tett a pénzügyi-gazdasági vizsgálatát követően számviteli fegyelem megsértése és jogosulatlan pénzügyi elszámolások miatt. Az ORFK pedig szép csendben megszüntette az eljárást, és erről csak hónapokkal később adott tájékoztatást a rendőrség szóvivője, az újságírók, köztük az Amaro Drom hosszas, kitartó érdeklődésére.
Ha a politikai támadásokat nem is számoljuk, büntetőeljárási kezdeményezések azért még mindig akadtak és akadnak Farkas Flórián ellen. Legutóbb tavaly tavasszal tettek ellene feljelentést, mert a gyanú szerint Lukács Mihály volt fideszes országgyűlési képviselő, az önkormányzat első számú elnökhelyettese, akivel Farkas képviselő a tiszapüspöki cigány önkormányzatban is, sáros vízzel locsolta össze az OCÖ Dohány utcai székházában a falakat, majd lábával is összerugdosta, még Latorcai Csaba államtitkár látogatása előtt, hogy így bizonyítsák a kormány képviselőjének: „romos, lelakott épületet” vettek át Kolompártól, és azonnali segítségként néhány millió forint plusztámogatást csikarjanak ki. Sikerrel is jártak, mert közel 30 millió forintot juttatott a kormány számukra, így 47 millió forintos beruházással renoválták kívül-belül az épületet. Igaz, a hírek szerint bérre és járulékokra már nem is maradt pénze a hivatalnak, legalábbis Farkas Flórián erről panaszkodott jobboldali napilapoknak néhány hónappal ezelőtt. Pedig a közel 300 millió forintos éves állami támogatás mellet tavaly 300 millió forintot kaptak Orbán Viktortól intézmény-megerősítésre, külön programokra pedig szintén több tíz millió forinttal támogatta az érdekképviseletet néhány minisztérium is.
A RomNet információ szerint ügyészségi nyomásra megszüntették a rongálás miatt tett feljelentést, és a költségvetési pénzzel való visszaélés gyanúját sem vizsgálják. Pedig a rongálásról szóló videó bejárta a sajtót, levetítették a televízióban, A biztonsági kamera felvételét pedig mindössze „nevetségesnek” nevezte az elnök, és egyetlen szót sem kívánt mondani a kínos lebukásra. A kormányzat segítette hallgatását, mint ahogyan a brüsszeli hamis ígéretek (gyermeküket iskolába járató, dolgozó cigányoknak ingyen lakást ad a magyar kormány) utáni mentegetőződésben és hazugságban is támogatta, annak ellenére, hogy az ominózus felvétel egyértelmű bizonyíték volt.
A hatalom tehát újra elsikálta Farkas Flórián ügyeit.
Mint azt a Mancs már idézett, 1998-ban megjelent cikke is idézi, „Nem volt ez mindig így: az elnököt 1975 és ´82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt”.
Hogy milyen ügyek miatt, soha nem derült ki. És hogy ez valóban így van-e, maga az érintett soha nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta. Homály fedi nyilvános múltja előtti életét. Mint ahogyan azt is, hogy 15 évvel ezelőtt kik és miért rabolták el egy szolnoki szállodában, miért tartottak fegyvert a fejéhez, és miért zárták le a rendkívül súlyos bűncselekmény ügyében a nyomozást, miért nem adott a rendőrség soha egyetlen szó tájékoztatást sem az ügyről azóta sem. Talán hamarosan megtörik a jég, és mindezekre maga az érintett ad majd választ, ha máshol nem, hát saját újságaiban, televíziós hírműsoraiban.
