Farkas Félixet, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettesét küldte szószólónak az Országgyűlésbe a cigányság. PR-interjú az Országos Roma Önkormányzat lapjából.
Az április hatodikai parlamenti választást követően a tizenhárom hazai nemzetiség egy-egy szószólója is bekerülhetett az Országgyűlésbe. A roma közösség Farkas Félixet, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettesét küldte, akit eddigi tapasztalatairól, terveiről és a romapolitika eredményeiről kérdeztünk.
Európai Út: A roma nemzetiséget a parlamentben képviselő szószólóként pontosan mi a feladata?
Farkas Félix: Régi vágya a hazai nemzetiségeknek, hogy bekerülhessenek a magyar parlamentbe. Az áprilisi választási eredmény alapján egyelőre, ha nem is képviselőként, de szószólóként végre ott lehetünk a törvényhozásban. Teljesen új dologról van szó, most ennyi sikerült, ám ezért is csak hálásak lehetünk. Egyébként hosszú évek óta fennálló törvényi mulasztást hozott helyre ezzel a Fidesz-KDNP-kormány. S bár szószólóként nincs szavazati jogunk, bizottságot hozhattunk létre, amelynek én lettem az alelnöke. Ez a testület törvénymódosítást dolgozhat ki, amelyből jó eséllyel jogszabály is születik. Sőt egy, az őszi nemzetiségi önkormányzati választások szabályozását érintő indítványunkat már megszavazta az Országgyűlés plenáris ülése. Hasonlóra a következő években is lehet számítani.
EÚ: Milyen ügyek mentén tervez politizálni a Házban?
FF: Azt a vonalat szeretném továbbvinni, amit már az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) is képviseltem. Szoros kapcsolattartást képzelek el a parlamenti képviselőkkel, s természetesen a többi szószólóval, valamint a különböző roma szervezetekkel. Az egyeztetések során felmerülő problémák kezelését, illetve a megfogalmazott javaslatokat pedig nyilvánvalóan megpróbálom majd a törvényhozás elé vinni.
EÚ: Tehát lehetséges, hogy egy, a roma közösséget érintő kezdeményezést a tizenhárom nemzetiségi szószólóból álló bizottság terjeszti majd be a parlamentnek?
FF: Teljes mértékben. Annál is inkább, mert sok esetben hasonlóak a problémáink, s ismerjük egymás bajait. Rengeteg mindenben egyet is tudunk érteni, így nincs akadálya, hogy egymás elképzeléseit, javaslatait közösen támogassuk.
EÚ: Az eddigi tapasztalatok alapján tehát elmondható: a magyar közéletre olyannyira jellemző vitáktól eltérően a nemzetiségek között megfelelő az együttműködés?
FF: Igen, bár még rövid idő telt el a bizottság megalakulása óta. De bízom benne, a testület tagjaiként továbbra is jól tudunk majd együtt dolgozni. Egész egyszerűen egymásra vagyunk utalva, ami hosszú távon is így marad.
EÚ: A parlamenti pártokkal is alakul már valamiféle együttműködés?
FF: Szoktam mondani: ugyan a szószólók között én képviselem a legelesettebb réteget, egyúttal talán én vagyok a legszerencsésebb is e körben, hiszen a romaügynek már eddig komoly képviselete volt a Házban Farkas Flórián ORÖ-elnök személyében. De Varga József is a cigányság ügyéért száll síkra, segíti a közösséget a kormánypárti képviselőcsoportban. Vagyis nem csak rám hárul ez a feladat, viszont erősíteni tudom ezt a munkát. Az együttműködés folytatását tehát a kormánnyal tudom elképzelni, hiszen a kabinet már eddig is sokat tett a romák érdekében. Elismerem, sokat kell még közösen dolgoznunk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként egyébként korábban jómagam is részt vettem a romastratégia kidolgozásában, amelyet később Brüsszelben és Strasbourgban is védtem. Hozzáteszem: hogy a kormány komolyan veszi ezt az ügyet, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2011 májusában Farkas Flórián Orbán Viktor miniszterelnökkel keretmegállapodást írt alá, amely konkrét vállalásokat tartalmazott. Ezek közül már igen sok meg is valósult. Mi ennek mentén dolgozunk, a szószólói mandátum pedig csak erősítheti a kitűzött célok elérését.
EÚ: Mely területen lenne szükség nagyobb előrelépésre a következő években?
FF: Legutóbb a téli közfoglalkoztatási képzés jelentett előrelépést, az úttörő, összesen mintegy 200 ezer embert érintő programban nagy arányban vettek részt romák. A résztvevők ismét bizonyították: ha lehet, igenis akarnak dolgozni és tanulni. Ez már egyfajta szemléletváltást jelez a korábbi, szélsőliberális felfogáshoz képest, ám ezen a téren még lehet hová fejlődni. A fő cél ugyanis az, hogy a leszakadó rétegek bejussanak a szabad munkaerőpiacra. Ezért még tenni kell, de hangsúlyozom: jó úton haladunk.
EÚ: Az említett célt szolgálná az egyik legújabb projekt is, az úgynevezett szociális szövetkezetek beindítása. Hol tart ez a kezdeményezés?
FF: Jelenleg országos szinten zajlanak a különböző képzések. Az ezeket elvégzők lehetnek majd a valódi oszlopai a program tényleges megvalósításának. Óriási projektről van szó, amely egyértelműen Farkas Flórián elnök úrhoz köthető. Az ORÖ, illetve annak vezetése az elmúlt években betartotta a vállalását: a munkát immár a szakmaiság, az erkölcsiség és a tisztesség jellemzi. És persze előnyt jelent, hogy a kormány a legmagasabb szinten vállalta fel a cigányság ügyének előremozdítását, külön tárcaközi bizottságot is létrehoztak, melyet közösen vezet Orbán Viktor és Farkas Flórián. Nem túlzás azt állítani, hogy ez az együttdöntés, ez a közös munka, amely egyszerre érinti a foglalkoztatás, az oktatás és egyebek mellett a kultúra területét, nemzetközi szinten is példaértékű. Folytatni kell!
Kacsoh Dániel
Fotó: Simon Bállint
Az írás az Országos Roma Önkormányzat Európai Út nevű lapjában jelent meg.
