HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Holokauszt megemlékezés Albertirsán.

betűméret csökkentése betűméret növelése
2014 Augusztus 05    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Albertirsa városa és annak lakossága is fontosnak érezte, hogy méltó módon emlékezzen meg a holokauszt 70 évvel ezelőtti szörnyűségeiről. A szervezők cigány szentmisére hívták és várták az érdeklődőket, akik szép számmal képviseltették magukat.

Hirdetmény

Kamarás István —főszervező— által megálmodott program felemelő és magasztos hitvilágot, bölcs gondoltakat és kifinomult, de markáns politikai elképzelést közvetített.

 

2014. augusztus 2-án 14.00 órakor az Albertirsai Urunk Színeváltozása római katolikus plébániatemplom cigány zászlóktól volt színes, cigány emberek énekétől és beszédétől volt hangos. A megemlékezésen Albertirsa Város vezetői, képviselői, polgármestere és alpolgármestere is megjelent. A rendezvény magas színvonalról a Mária Rádió élő adásban való közvetítése is árulkodott.

 

A Szendrőládról érkező cigány énekkar a himnusz és pasztorációs dalok eléneklésével megalapozták a kiváló hangulatot.

 

Kiszely Mihály helyi plébános —mint a megemlékezés egyik házigazdája— köszöntötte a kedves megjelenteket, a város vezetőit és képviselőit, az EMMI megbízásából jelen lévő Sörös Iván osztályvezetőt, Kolompár Gábort Soltvadkert CKÖ elnökét, az előadókat és a Mária Rádió hallgatóit. Kiszely plébános úr kiemelten fontosnak tartotta a megemlékezést, ezért készséggel biztosította helyszínül az Urunk Színeváltozása templomot. Az Atya nagy hangsúllyal hívta fel a figyelmet arra, hogy „Emlékezni kell, hogy többé ilyen szörnyűség ne fordulhasson elő senkivel sem”.

 

A szendrőládi énekcsoport valósággal elkápráztatta a jelenlévőket nem csupán a cigányos dallamokkal, hanem az erőteljesen sugárzó rendíthetetlen hitükkel és életérzésükkel is, melyet zenéjükön keresztül közvetítettek. Ezt a felfokozott hangulatot erősítette tovább Balázs József cigány származású római katolikus atya szentmiséje is, mely egyszerre volt formabontó és értékteremtő is egyben. Újításával kivívta a megemlékezés résztvevőinek tiszteletét és hatalmas megbecsülését. A jelenlévők olyan szentmisén vehettek részt, mely ragaszkodott ugyan a több évezredes egyházi hagyományokhoz, mégis tartalmaztak olyan elemeket is, amiért érdemes lehet egy cigány embernek templomba járni. A borsodbótai plébános felszólalásában hangsúlyozta a megbocsátás keresztényi erejét, melynek segítségével akkor is képesek vagyunk egymásnak megbocsátani, ha minden emberi észérv ellene szól. A megbocsátani tudó cigány pedig lélekben erős, ezért képesek vagyunk a világot is kifordítani a négy sarkából, csak akarnunk kell —hangzott el Balázs József atya beszédében.

 

Az áldozás utáni első felszólaló Rostás-Farkas György, József Attila-díjas író, költő volt. Beszédében emlékeztetett arra, hogy ez a nap az emberiség történelmének egyik legtragikusabb napja és az egész emberiség gyásznapja is egyben. Ugyanis mindazokkal, akik a fajüldözés borzalmai következtében vesztették életüket, elvesztésükkel egész emberiség lett szegényebb. A Biblia eredeti nyelvében az „ismerni" és „szeretni" fogalmakat még egyazon szó fejezi ki, a közös megemlékezésben is összekapcsolódnak e fogalmak. A Holokauszt borzalmai olyan erővel tanúskodnak a szeretet teljes hiányáról, mint talán semmi más ebben a korban. Elrettentő példaként szolgálnak a jövő nemzedékének abban, hogy soha többé ilyen tragédia ne forduljon elő.

 

Fazekas László Albertirsa Város Polgármestere örömmel fogadta az értékteremtő megemlékezés kezdeményezését, ezért köszönetet mondott a szervezésért Kamarás Istvánnak. Beszédében lényegesnek tartotta kiemelni az emlékezés fontosságát, hogy ilyen borzalmak többé ne történhessenek meg a jövőben. A város polgármestere emlékbeszédében kihangsúlyozta a politikai, gazdasági elit nagyobb felelősségét, ugyanis szerinte ennek a rétegnek a feladata pártfogolni azokat az embereket, akik saját maguk védelmére kevésbé képesek. Polgármester úr elmondta azt is, hogy Albertirsán az cigánysággal és a más nemzetiségekkel való együttélés vállalható, azonban egymás megismerése rendkívül fontos és szükségszerű.

 

Kamarás István, történész, politológus —helybeli lakos— beszédében kiemelte, hogy a Holokauszt nem 1944-ben kezdődött, sokkal előbb, a kimondott szavaknak köszönhetően. A korabeli Magyarország nagyjai, a magukat keresztény embereknek valló hatalmasságok már rég elindították a Holokausztot kijelentett, istentelen szavaikkal. Hasonló szavak következményeként 65 évvel az auschwitz-birkenaui cigánytábor felszámolása és annak utolsó 3000 lakójának kivégzése után, Magyarországon, az ordas eszméknek újra halálos áldozata lett: 2009. augusztus 2-án agyon lőtték kislétai otthonában, álmában a 45 éves Balogh Máriát és sebesítették meg az akkor 13 éves kislányát. Kamarás István emlékbeszédében elmondja, hogy rengeteg írást, dokumentumot található arra vonatkozóan, hogy miként mentették ezek az igaz emberek zsidó sorstársainkat, azonban a történész, politológus bármilyen mélyre is ásott a források tömegeiben, arról nem talált említést, hogy a cigányokat miként mentették.

 

„Lehet nem is mentett bennünket, cigányokat senki, s ezért nincs erről semmilyen adat?” —tette fel a kérdést Kamarás. A cigány származású fiatalember kitért arra is, hogy egyre több mértékadó politikus jelenti ki: nem hisznek a cigányokkal való együttélésben.

 

Ezért Kamarás István elérendő célként határozta meg az Európában tudományosan is bebizonyított, legsikeresebb integrációs modult: az autonómiát. „Nekünk, cigányoknak ebben kell gondolkodnunk, ha menteni szeretnénk gyermekeinket, családjainkat és népünket, illetve, ha harmonikusan szeretnénk együtt élni a többségi társadalom tagjaival.” A történész, politológus szerint a cigányság jogos autonómia igényét többek között Orbán Viktor 2008-ban és Duray Miklós 2011-ben is elismerte. Végül Kamarás a következő szavakkal zárta a beszédét: „Nézzünk bátran a jövőbe a múltból levont konzekvenciákkal és tűzzük cigány zászlónkra a magmaradás jogos igényét, az autonómiát!”



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Az olasz belügyminiszter azon sajnálkozik, hogy az olasz romákat nem tudja kitoloncolni

  • Gazdag cigányok elleni rablógyilkosságra készültek

  • Vádat emeltek a solti cigány önkormányzati vezető ellen

  • Kellenek a tanodák, mert a fiatalok kötődéseket is kaphatnak bennük

  • Kárpátaljai magyar cigányok ellen hajtottak végre pogromot



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt