A kalocsai Vigadó sor 2 . szám alatt lakó romák kilakoltatása miatt szervezett demonstrációt a Bács-Kiskun megyei település roma nemzetiségi önkormányzata a város polgármesteri hivatala elé szerdán.

A megmozdulást a település kisebbségi érdekképviselete azért szervezte, mert nem sikerült megegyeznünk az önkormányzattal, mert nem voltak hajlandóak megoldást találni a kilakoltatott családok számára, teljesen elzárkóztak, mert nem érdeklik őket a romák.

A Kalocsai Roma Önkormányzat vezetője, Sztojka István azt mondta: a napokban végrehajtott kilakoltatások a korábbinál is sokkal problémásabb helyzetet generáltak. A városháza előtt tartott beszédében elmondta, a Vigadó sor 2. szám alatt élőknek nem volt főzési, tisztálkodási lehetőségük, a ruháik zsákban voltak, és amikor a hatóság emberei megjelentek, elbújtatták gyermekeiket attól félve, állami gondozásba veszik őket.

Közlése szerint a kilakoltatások az emberi méltóságot megalázó módon, olyan gyorsan történtek, hogy még az étkezést sem volt idejük befejezni. Sztojka István azt hangoztatta, a nemzetiségi önkormányzatot annak ellenére nem értesítették a kilakoltatásról, hogy évek óta folyamatosan egyeztetek az ott élők lakhatási problémáinak megoldására, és mindenfajta együttműködési lehetőséget felajánlottak és felkínáltak, hogy megnyugtató megoldást tudjanak találni, de az önkormányzat elzárkózott előlük.

Beszédében kitért arra is, hogy a városban közmunkásként dolgozó romák nem mertek elmenni a tüntetésre, mert azzal fenyegették meg őket, ha részt vesznek a demonstráción, vagy kifejtik véleményüket, akkor szerződést bontatnak velük, és segélyre sem lesznek jogosultak. Sztojka István a kalocsai romáknak is állampolgári jogokat, békét, emberi méltóságot és megfelelő lakhatási körülményeket követelt.

A demonstrálók a kalocsai kisebbségi önkormányzat irodája elől a cigány himnuszt énekelve a roma zászlóval és tiltakozó transzparensekkel vonultak a városháza elé, ahol Sztojka István felolvasta a petíciójukat, és átadta azt a város alpolgármesterének, követelve a kilakoltatások felülvizsgálatát, és megállapodásuk betartását.  

A mintegy félszáz ember részvételével tartott megmozduláson ott volt Dancs Mihály és Balogh Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod megyei vezetője is.

Kamarás István történész, politológus, aki szolidaritásból Budapestről érkezett a tüntetésre beszédében azt mondta: „ha az ember cigánynak születik, akkor a tapasztalatok szerint nem sokat ér, és ezt bizonyítja történelem is, amelynek folyamán sokszor alázták meg a romákat.

Szavai szerint a demokrácia sem hozott áttörést a cigányok megítélésében, romlást azonban annál inkább. „Munkahelyeinket elveszítjük, lenéznek, üldöznek minket, szervezettem agyon lőttek bennünket. Utunk kilátástalanná vált, csak olcsó rabszolgáknak vagyunk jók, pedig nem ezt érdemelnénk” – fogalmazott Kamarás István.

Arra kérte Török Ferencet, Kalocsa polgármesterét, ne exportálja más településekre Kalocsa problémáját, gondolja át intézkedéseit. A cigányokhoz szólva úgy fogalmazott: a romáknak már nincs hova hátrálniuk, elveszik házaikat, jövőjüket, és félő, később már az életüket. Miért nem élhetünk tisztességesen, becsületesen ebben az országban, miért kell több százezer embernek külföldre mennie innen - tette fel a kérdést.  

Kijelentette: lakhatást, munkahelyet, problémamegoldást csak a cigányság valós összefogásával lehet elérni, és ehhez csak bátorságra és hitre van szükség. 

Hidvégi-B. Attila

Fotók a megmozdulásról: (A fotókat Szalai István készítette)

A tüntetésről készült videót az alábbi linken teinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=RQ7r_aPBUjQ

A megmozduláson felszólalt Kamarás István történész-politológus beszédének szerkesztett változatát a RomNet az alábbiakban közli olvasóival:

Kedves Barátaim, Testvéreim!

A jó barát, a testvér jóban- rosszban kiáll egymásért. Én már többször is voltam Kalocsán. Örömmel jöttem, amikor Roma-napot tartottatok és akkor is, amikor ballagásra hívtatok. Itt kell lennem így most is, mikor a bajban kell kiállni mellettetek!

Mennyit ér az ember, ha cigány? Úgy látszik, nem sokat. A történelem folyamán sokszor aláztak meg bennünket. Csak pár példát had említsek: Mária Terézia és fia, II. József a 18. század közepe, vége felé embertelen rendeletekkel próbálták megtörni a cigányok életösztönét. Ha cigányul beszéltünk, kivágták a nyelvünket, gyermekeinket elvették és paraszt családoknak adták. Munkaeszközeinktől megfosztottak minket. Aztán ott volt a vészkorszak és a világháború borzalma. Azért akartak kiirtani bennünket, mert az Isten cigánynak teremtett.

Alig múlt el a nácizmus szörnyűségeinek kora, kiderült: a kommunisták nem lettek cigány szeretők. Néhány évvel Auschwitz kapuinak bezárása után a Rákosi-korszakban a cigányoknak újra megnyíltak a lágerek. A kommunisták elfogták a vándorló cigányokat és lágerbe zárták őket, gyermekeiket elvették és állami gondozásba adták. Kényszerfürdetésekkel alázták cigány elődeinket. Mezítelenre vetkőzették őket mindenki előtt, majd levágták hajukat.

A demokrácia sem hozott áttörést a cigányok megítélésében, romlást azonban annál inkább. Munkahelyeinket elveszítjük, lenéznek, üldöznek minket, szervezettem agyon lőttek bennünket! Utunk kilátástalanná vált, csak olcsó rabszolgáknak vagyunk jók, pedig nem ezt érdemelnénk. Egyedüli kisebbségként mindig a nemzetünk mellett álltunk, sohasem emeltünk kezet az anyanemzetre. A török elleni végvári küzdelmekben hasznosan vettük ki részünket. Rákóczi, Kossuth szabadságküzdelmében  becsülettel helytálltunk .A mostani demokrácia fundamentumát 1956-ban  rakták le, melynek kiküzdésében mi erőnk felett vettünk részt. Az Isten minket is saját képmására teremtett, szeret bennünket. Ha Jézus eljönne most közénk, akkor nem a Rózsadombon és nem a Parlamentben keresné tanítványait, hanem itt, közöttünk. Mi, cigányok szeretjük gyermekeinket, családunkat. Egyedül mi, romák tudunk demográfiai fejlődést mutatni. Nem érdemeljük meg az évszázados elnyomást és lenézettséget.

Tisztelettel kérem Polgármester urat, gondolja át a történteket, mert nincs értelme más településekre exportálni Kalocsa problémáját. Nem lehet embereket hidegbe, esőbe, mindenfajta gondoskodás nélkül az utcára kiűzni. Van élethez való jogunk, mely mindig magasabb rendű lesz más emberek által hozott törvényeknél, ugyanis ezen jogunk isteni eredetű. Van-e tovább hová hátrálnunk drága cigány testvéreim? Mert elveszik házainkat, jövőnket, később már az életünket is? Miért nem élhetünk tisztességesen, becsületesen ebben az országban? Miért kell több százezer embernek külföldre mennie innen? Tovább már nem lehet, nem szabad óvatoskodnunk. Nincs hová tovább hátrálnunk, már mindent elvettek tőlünk, amit csak lehetett. Ha összefogunk, mint most itt, nem félünk és kimerjük mondani, amit gondolunk, ha akarunk és tudunk is erősek lenni, akkor igenis lesznek munkahelyeink, házaink.  Lesz értelme az életünknek és gyermekeinket tisztességesen tudjuk majd nevelni. Ehhez pedig nem kell semmi más, csak bátorság és Istenbe vetett hit!

Opre Roma!