2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

A Gyulai Törvényszék bírájának eltávolítását követeli az RPT
2014. 04. 25. 00:00

A rasszista ítéletet hozott Mucsi Erika, a Gyulai Törvényszék bírájának azonnali eltávolítását követeli az Országos Bírósági Hivatal elnökétől az RPT vezetője.

Az Index és a Roma Sajtóközpont beszámolója szerint a Gyulai Törvényszék március végén hozott első fokú ítéletében elutasította a Békés Megyei Ügyészség által a Szebb Jövőért Egyesület (SZJE) feloszlatására irányuló keresetét. A tudósítás szerint az ügyben eljáró Mucsi Erika bíró az általa hozott ítélet indoklásában úgy fogalmazott: „ a »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”.

 

A bírónő a törvényszék nevében a 20 oldalas dokumentumban úgy fogalmazott: Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására.


A Gyulai Törvényszék szerint a Szebb Jövőért Egyesület tagjai nem folytattak félelemkeltő tevékenységet, mikor főleg romák lakta településeken felvonultak, és a bíróság szerint „a közterületen való séta” csak rendkívüli esetekben korlátozható.  

 

Makai István, a Roma Polgári Tömörölés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke a bíró határozatát megdöbbentőnek nevezve a RomNethez eljutattatott közleményében úgy fogalmazott: „az igazságszolgáltatás funkcióját ellátó hatalmi ág képviselője, a Gyulai Törvényszék bírája az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és Magyarország Alaptörvényét sárba tipró ítéleti indoklásával nem csak a cigány kisebbség, hanem minden állampolgár alapvető jogát és becsületét megsértette”.

 

A roma politikus aláhúzta: nem beszélhetünk jogrendről és jogbiztonságról, törvény előtti esélyegyenlőségről akkor, ha a kisebbségi közösségek védelmére alkotott törvényeket maga a bíróság veszi semmibe. Nincs jogegyenlőség, ha a jogrend, a legfüggetlenebbnek tartott hatalmi ág, maga az állam képviselője rasszista kinyilatkozatásával kétségbe vonja kivívott és alapdekrétumokba rögzített emberi jogainkat. 

 

Makai István meggyőződése, hogy nem érezhetjük jogbiztonságban magunkat addig, amíg egy népcsoportot egy bíró „primitívnek”, az alapértékeket „semmibe vevőnek” tekinti. „Magyarországon nincs addig demokratikus jogvédelem, amíg Mucsi Erikák az állam nevében, megbélyegezve rekesztenek ki állampolgárokat a társadalomból” – fűzte hozzá.

 

Az RPT és az FCÖ elnöke közleményében azt írta: „Nem csak kérjük, követeljük Handó Tündétől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, adja vissza jogbiztonságba vetett hitünket azzal, hogy haladéktalanul eltávolítja a bíróságokra és hazánkra egyaránt szégyent hozó, az előítéletes ítéleti indoklásával a bírói palástra alkalmatlanná és méltatlanná vált jogászt a magyar bírói karból.”

 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szólásszabadság-szakértője, Dojcsák Dalma az Indexnek úgy fogalmazott: egy bíróra, mivel állami tisztviselő, bizonyos helyzetekben nem vonatkoznak a magánemberek véleménynyilvánítási szabadságát védő alapjogok. „Egy magánember például cigányozhat, de egy bíró ezt nem teheti meg, amikor hivatalos minőségében jár el. Amikor egy bíró ítéletet hoz és indokol, magát az államot képviseli: saját véleményét, előítéleteit ki kell zárnia, és csakis a hatályos jogszabályokra támaszkodva hozhatja meg a döntését” – figyelmeztetett a TASZ szakértője.

 

Dr. Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az ítélet felveti a bíró alkalmasságának vizsgálatát is, aki több esetben nem vesz figyelembe tényeket. Szerinte szürreális, hogy a bíróság éppen olyan, „közbiztonsággal” kapcsolatos rendezvények biztosításában nem lát problémát, amelyek a Magyar Gárda öt évvel ezelőtti feloszlatásához vezettek.

 

A Mandiner érdeklődésére a Gyulai Törvényszék szóvivője azt közölte: az ügy jogerős befejezéséig semmilyen intézkedés nem várható. A másodfokú jogerős ítélet után fognak arról dönteni, hogy az eljáró bíró ellen kezdeményeznek-e valamilyen intézkedést.

 

HBA