Mégsem kell lemondania a romák elleni támadássorozat sértettjeinek az állammal szembeni kártérítési igényéről, de még nem tudni, mekkora összegű kárenyhítést kaphatnak az érintettek.
A kormány „a 2008–2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett egyéb áldozatainak megsegítéséről” címmel tavaly augusztusban döntött arról, hogy anyagi kártérítést kaphatnak azok a roma családok, amelyek a romagyilkosságok néven elhíresült támadássorozatban elveszítették hozzátartozóikat, vagy a támadások sértettjei voltak. A kormány arról is rendelkezett, hogy október 31-ig készüljön előterjesztés a kormány számára az áldozatok támogatásáról. E feladatokkal Balog Zoltánt bízták meg, míg a felmérés eredménye alapján az áldozatok támogatásáról szóló előterjesztés elkészítésével október 31-i határidővel Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert bízták meg. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter akkor még úgy nyilatkozott: "tisztességes és méltányos kártérítést" fognak ajánlani a családoknak. A tárcavezető már szeptember elejére egyeztetéseket ígért az érintettekkel, továbbá azt, hogy még 2013 decemberében a családok hozzájuthatnak a kárenyhítéshez. De ez nem valósult meg.
Tavaly december 30-án viszont a Magyar Közlönyben megjelent egy újabb kormányrendelet, amely továbbra sem szólt a kárenyhítés mértékéről, és arról sem, hogy ennek megállapítására és folyósítására mikor kerülhet sor. Az viszont tartalmazta, hogy hozzájárul az állam a romagyilkosságok túlélő sértettjei kártérítéséhez, de ennek az a feltétele, ha lemondanak az állammal és szerveivel szembeni egyéb követeléseikről a bűncselekményekkel összefüggésben.
Rendelkeztek arról is, hogy az érintett családok élethelyzetének felmérésére, valamint a közvetlen áldozati minőség megállapítására és a kár megtérüléséhez való hozzájárulás összegére” vonatkozó adatok begyűjtésére egy civil szervezetet választ majd ki a kormány. Olyan szervezetet, amely „az áldozatsegítés területén legalább egy évtizede aktív tevékenységet folytat”, és vállalja, hogy az áldozatokkal közvetlenül felveszi a kapcsolatot és fogadja őket, intézi a kártérítéssel kapcsolatos összes ügyet. Kártérítésre kizárólag az áldozatok közvetlen hozzátartozói és az áldozatokkal a bűncselekmények idején egy háztartásban élő túlélők is kapnak hozzájárulást káraik megtérítéséhez.
A kormány múlt heti ülésén újból módosította, már harmadszorra a rendeletet, és az a hétfői Magyar Közlönyben meg is jelent. Ebből már kikerült az a kitétel, hogy a kárenyhítésre jogosultak csak akkor kaphatják meg a kormány által ígért támogatást, ha lemondanak további igényükről.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden közleményben tudatta: a 2008-2009-es romák ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjai kárenyhítése módjának kidolgozására a kormány egy hazai és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező civil szervezetet kért fel. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület közvetlenül az áldozatokkal veszi fel a kapcsolatot, egyúttal szükség szerint pszichológiai, jogi és anyagi segítséget is nyújtva. A tárca közleményében megjegyezte: mivel jogerős bírósági ítélet még nem született károkozó magatartásról az ügyben, így a segítségnyújtás jogcíme egyedi, leginkább a kárenyhítéshez hasonlító megoldást tesz lehetővé. A közhasznú egyesülettől olyan megoldást várnak, amely hozzájárul az áldozatok által elszenvedett károk megtérüléséhez és egyúttal megakadályozza életkörülményeiknek a bűncselekmény-sorozat következtében bekövetkezett további romlását.
A kormányzati megállapodás alapján a 25 éve működő Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület tesz javaslatot a kárenyhítés formájára és kereteire. Az Egyesület 1989-ben alakult, Közép-kelet Európában és Magyarországon első áldozatvédő szervezetként. Megalakulásakor kitűzött céljai ma is változatlanok: lelki-pszichológia, jogi és anyagi értelemben segíteni bárkin, aki bűncselekmény áldozatává vált. A szervezet 1992 óta tagja az Európai Áldozatsegítő Egyesületnek; a megalakulása óta eltelt 24 év alatt közel 50000 fő kereste meg problémájával, gondjaival irodájukat, 2002 óta pedig további 44 ezer külföldi állampolgár is hozzájuk fordult segítségért – idézi a tárca közleménye.
Az áldozatok és a bűncselekmény a politika kereszttüzében
A minisztériumi közlemény kitért arra is: a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és közvetlenül érintett egyéb áldozatainak megsegítésére az akkori kormány semmilyen lépést nem tett. Az első, a kormánytól jövő segítségre 2010-ig kellett várni, amikor Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere – még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként – 8,5 millió forintot juttatott az áldozatok családjainak. Ebből az összegből egyebek között négy lakóházat újítottak fel a Phralipe Független Cigány Szervezeten keresztül – tették hozzá.
A támadássorozatot összefüggésbe hozták a Gurcsány-Bajnai kormányokkal, és az akkori kabinetet tették felelőssé a rasszista indíttatású támadásokért. Arról persze szót sem ejtettek, hogy a rasszista indíttatású támadások azért következtek be, mert az elkövetők a Jobbik által létrehozott Magyar Gárdát nem találták eléggé alkalmasnak, „tökös szervezetnek” arra, hogy megrendszabályozza a cigányokat, így saját kezükbe vették a rendcsinálást. A katonai pontossággal megtervezett és végrehajtott akciójuk során kilenc településen támadtak erre a célra egy hivatásos vadásztól elrabolt lőfegyverekkel és Molotov-koktélokkal. A 2008 és 2009 augusztusa között végrehajtott támadások során összesen hat embert öltek meg, köztük egy ötéves kisfiút, öt embert életveszélyesen megsebesítettek.
Politikusok, jogvédők egymásra mutogattak az elmúlt években, kölcsönösen vádolták egymást. Közben a legfontosabbról feledkeztek meg: magukról az áldozatokról, akik ma is nyomorban, hátrányos megkülönböztetésben élnek, és az önös célú érdekeikben tevékenykedő segítőkészséget hangoztatók rendre kihasználták nyomorukat, tudatlanságukat, félelmüket.
A keddi minisztériumi kommunikációt követően a támadások kereszttüzébe került a Fehér Gyűrű is.
A sajtóban megjelentekkel kapcsoltabban a RomNet megkereste Fügedi Lászlót, a szervezet vezetőjét, aki elmondta: nem érte váratlanul őket a kormányzti felkérés, mert több nagyobb volumenű ügyben is dolgoztak már. Az Aranykéz utcai gyilkosság, a móri ERSTE bankban történt gyilkossági ügyben, a,vörösiszap-katasztrófa és a Tompai hármas gyilkosság ügyében is ők végezték el a kárenyhítésre vonatkozó vizsgálatokat. Arra a kérdésre, a romák elleni támadássorozatban miért nem egy állami szervezet bonyolítja le az eljárást, úgy válaszolt: mert az állami szervezet ebben már szerepet nem vállalhat. Közlése szerint az állami Áldozatsegítő Szervezetek már segítettek, rögtön a bűncselekmények megtörténte után. Megjegyezte, ezen szervezetek működését törvény szabályozza, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmény megtörténte után öt napon belül kell az áldozatnak elmenni az állami Áldozatsegítő Szolgálathoz azonnali anyagi segítségért, kárenyhítésért. Egy nagyobb összegű juttatás igényléséhez három hónap a határidő, ha ezen idő alatt az áldozat nem jelentkezik, utána a törvény már nem ad lehetőséget az anyagi segítségnyújtásra.
Fügedi László megjegyezte, a kilenc helyszínen végrehajtott támadásból hat helyen kértek és kaptak azonnali segítséget, összesen 3,6 millió forint összegben. Emellett a kormány a Pharipének egy meghívásos pályázat keretében 8,5 millió forintot juttatott, hogy segítse az áldozatokat. Arról sem a kormánynak, sem jogvédő szervezeteknek nincs összesítése, hogy az egyes településeken élő sértettek mikor és mekkora összegű támogatásokat, egyéb segítségeket kaptak hazai és külföldi szervezetektől, magánszemélyektől.
Mint arról a RomNet a támadások idején rendszeresen beszámolt, az áldozatok temetési költségeit az Országos Cigány Önkormányzat akkori vezetője, Kolompár Orbán fizette az általa vezetett szervezet nevében, és a nagycsécsi támadásban teljesen kiégett családi házat is a szociális minisztérium közös támogatásából újították fel és komfortosították. Különféle szervezetek, a Roma Polgárjogi Mozgalom, az Evangéliumi Testvérközösség, a TASZ, különféle pártok egyaránt nyújtottak kisebb-nagyobb mértékű és értékű segítséget a sértetteknek, az áldozatok hozzátartozóinak.
A Fehér Gyűrű vezetője a RomNet kérdésére, hogy egy összegű kárpótlásra, vagy életjáradékra tesznek-e javaslatot, és az mekkora nagyságrendű, százezrek, milliók, vagy tízmilliók lehetnek-e, úgy válaszolt: a nagyságrendre még nem tudnak választ adni, ehhez az összes helyszínt végig kell járniuk és az áldozatokkal beszélniük kell. Ez a munkafolyamat már zajlik. Eddig négy településen jártak, de a munkával a hónap végére szeretnének végezni. Közölte: lesz a javaslataik között egyszeri egy összegű, és lehet járadék, vagy fiatalkorú esetében gyámhatósági letétbe helyezés is. Az egyesület által tett javaslatot véleményezi a minisztérium, és a kormányzat hagyja jóvá, hiszen ők adják a pénzt, végül ők döntenek az összegről.
Az egyesület erre a munkára 3,6 millió forintot kap, amiből azonnali segélyként a helyszínen az áldozatoknak 1,4 millió forintot kifizettek. Estenként 140 ezer forintot, készpénzben, a helyszínen, és ha szükséges, akkor saját költségvetésükből is adnak további támogatást, és mint Fügedi László hangsúlyozta, ez független a majdani kártérítés összegétől. A helyszínen adott támogatásból az egyik család azonnal élelmet vásárolt, mert nem volt mit enniük – jegyezte meg.
Hogy az érintetteknek a kormányzati kárenyhítés után még lesz-e lehetőségük kártérítési keresetet benyújtaniuk, Fügedi László azt mondta: az állami áldozatsegítő szolgálatokhoz már nem, mert a törvény nem teszi lehetővé, de az ügyben zajló büntetőügy jogerős bírósági döntése lesz a mérvadó.
A Fehér Gyűrű főkét vállalkozásoktól és magánszemélyektől, a tavalyi és az idei évben már kormányzati támogatásból is összegyűjtött bevételükből konkrét és közvetlen támogatást ad, valamint segítséget nyújt a bűncselekmények – főleg a szociális helyzetük miatt rászoruló – áldozatainak és hozzátartozóiknak, anyagi, jogi, pszichikai és egyéb formában, továbbá kiáll és fellép a sértettek érdekeinek védelmében. Az Európai Unió áldozatvédelmi elvárásainak megfelelően a hazánkban áldozattá vált külföldieknek is nyújt segítséget: Minden munkatársuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és nyelvet, vagy nyelveket beszélnek, mert sok ügyfelük külföldi állampolgár. Az országban a budapesti központi iroda mellett 12 megyei, regionális irodát működtetnek.
Fügedi László megemlítette, eddigi tevékenységük során 7 ezer embernek mintegy 200 millió forint segélyt adtak, és 2002-től irodáikat 44. ezer külföldi állampolgár kereste fel, akik közül 2090 fő részére 45 millió forint segélyt fizettek ki, és 91 fő részére biztosítottak szállást és ellátást 196 éjszakára.
Gulyás József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a romagyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, nincs meggyőződve a Fehér Gyűrű alkalmasságáról, mert állítása szerint a szervezet egyik munkatársa a napokban visszautasította azokat az orvosi vizsgálati eredményeket, amelyeket az egyik családot képviselő jogász akart átadni. Azt mondta, ez számukra nem érdekes, pedig a támadáson átesett család gyerekei ágyba vizelnek, epilepsziás rohamaik vannak.
A Fehér Gyűrű elnöke erre úgy reagált: azért nem vették át a különböző iratokat, mert nincsenek kapcsolatban a szervezettel, és nem akarják, hogy az érdembe befolyásolja őket. Õk az áldozatokkal beszélnek, tőlük várják a válaszokat. Az érintettek egyébként elmondták ezeket a panaszokat, tudtak az ágyba vizelésről. Megjegyezte, volt olyan eset, ahol az ügyvéd végig ott volt és csendben végighallgatta, és volt olyan is, ahol az áldozat felhívta az ügyvédjét és megkérdezte, hogy mit csináljon, és a jogi tanács alapján válaszolt a kérdésekre.
Ki, mikor és mennyit kapott?
Azt, hogy konkrétan ki és mekkora összeget kaphat, és milyen formában, azt még a kárenyhítést végző szervezet sem tudja pontosan megmondani. Lesz egy összegű juttatás, és kiskorúak esetében a felnőtt korig tartó járadék is. A Fehér Gyűrű munkáját nehezíti az is, hogy az áldozatok nem tudták részükre átadni a a rendőrségi jegyzőkönyveket, így azt az érintettek, és az áldozatok hozzájárulásával tudták beszerezni. Nem beszélve arról, vannak olyan sértettek is, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak, mások pedig elköltöztek, lakcímüket fel kell deríteni. Fügedi László azt mondta, minden egyes etetnél minden körülményt figyelembe vesznek, így azt is, hogy van olyan érintett, akinek rokonai az eddigi segélyeket és támogatásokat korábban elvették az áldozattól, így meg kell oldani, hogy a kárenyhítési összeget valóban maga az érintett kaphassa meg.
A kormányzati kommunikáció kiemeli: a 2006 ősze és a 2006. augusztus 20-i tűzijáték után immár harmadszor áll helyt a mostani kormány olyan állami mulasztásokért, bűnökért, amelyek az előző kabinetekhez köthetőek.
A RomNet összehasonlította az eddig kifizetett kártérítéseket: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 2011. augusztus 22-én tudatta: a 2006. augusztus 20-án tartott állami tűzijátékkal kapcsolatosan a Magyar Államkincstárhoz összesen 75 kárigény érkezett. Összesen ötvenhat megállapodást kötöttek meg, amelyek alapján 68 ember részére összesen 251,41 millió forintot utaltak át. Öt igényt elutasítottak, egy esetben nem volt értékelhető az igény, további egy esetben pedig az ügyfél vonta vissza a kárigényt. A 2006. augusztus 20-án megrendezett budapesti tűzijátékkal összefüggésben keletkezett kárigények megtérítése lezárult. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő elmondta: az öt halálos áldozat esetében összesen 23 hozzátartozónak mintegy negyvenkétmillió forint kártérítést fizettek ki.
2013. január 19-én Pintér Sándor belügyminiszter Németh Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában az Országgyűlésben azt mondta: összesen 380 millió forintot fizetett ki kártérítésként eddig a magyar állam a 2006-os őszi véres rendőri oszlatások áldozatainak. A belügyminiszter válaszából kiderül, hogy 270 millió forintot a Magyar Államkincstár, a rendőrség pedig 2006 óta 110 millió forint kártérítést adott az érintetteknek.
2010-ben az Országgyűlés határozatban követte meg a 2006-os őszi tömegoszlatás, illetve az augusztus 20-ai tűzijáték sérültjeit, és felhatalmazta a kormányt, hogy peren kívüli megegyezéseket kössön azokkal, akiknek a bíróság jogerősen nem ítélt meg kártérítést.
Szintén a napokban került nyilvánosságra az az információ is, hogy a romagyilkosságok ügyében megvádolt, nem jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss Árpád Sándor a Ringier Kiadó Kft. ellen indított személyiségi jogi pert, mert a Blikk megsértette a felperes jó hírnevét és becsületét a 2012. január 2-ai számában közölt Nyafi retteg a halálbrigádtól című cikkének azon tényállításaival, amelyek szerint a felperes "brutális sorozatgyilkos", valamint a "számlájára tucatnyi romák elleni támadás írható, amelyekben hat ártatlan ember, közöttük egy kisgyermek vesztette életét". Az ítélet indoklása szerint a sérelmezett cikk megjelenésének időpontjában a felperes büntetőjogi felelősségét bíróság nem állapította meg, ennek ellenére a cikkben azt tényként kezelték.
A gyilkosságsorozat elsőrendű vádlottjának jó hírnevének és becsületének megsértése miatt törvényszék kötelezte a polgári perben az alperes kiadóvállalatot, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sérelmezett cikkel azonos helyen és formában tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, és fizessen meg a felperesnek, Kiss Árpádnak másfél millió forintot kamatostul.
Emlékezetes: az elsőfokú ítélet szerint Kiss Árpád, és Testvére Kiss István, valamint szkinhed társuk, Pethő Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István,korábbi szerződéses katona a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év, míg a többiek tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kaptak.
A bíróság nem jogerős ítéletében kimondta: a támadásokat rasszista indíttatásból követték el.
Az Olaszliszkán 2006-ban megölt Szögi Lajos tanár gyilkosainak 46 millió forintot és annak kamatait kell kártérítésként megfizetnie az áldozat három gyermekének, feleségének, szüleinek és nagymamájának.
Hidvégi-B. Attila
